A kézilabdások
körében csak „Ragacs" becenéven szólítják. A labdabiztossága, s egy házibulis
tréfa okán. Mezõhegyesen kezdte a sportot, szülõfalujában. Ma is tagja a Volán
SC elnökségének.
- Fekete
István tanár úr keze alatt tanultam meg a kézilabdát, de elõtte már sportoltam,
eléggé eredményes asztaliteniszezõként. Járási versenyeket is nyertem. A
kézilabdával az általános iskolában megyei bajnoki címig jutottunk, ami nem kis
teljesítmény, hisz a csabaiakat elõztük meg. Középiskolásként kerültem
Szegedre, az Élelmiszer Ipari technikumban, ahol Dr. Kovács Imréné, két éven
keresztül a kosárlabdát preferálta. Mivel hiányzott a kézilabda, 1962
szeptemberében lementem a Kisstadionba és jelentkeztem Ludányi Mártonnál.
Januárban már az Elõre igazolt játékosa lettem. Baranyai Pista, Albert Öcsi
Boroczky Béla, Szabó „Zsák" Laci, Csala Lajos voltak akkor a menõk. Utóbbi
kettõnek minden bejátszásért kellett egy pohár sört fizetnem a beilleszkedés
idején, lévén én akkor beállóst játszottam. Késõbb irányítóként vett figyelembe
a mester, s ki is jelentette, hogy nyugodtan hagyja abba a játékot, mert
pótolni tudom a posztján
-
Meddig játszott az Elõrében, illetve az
utódjában, a Volánban?-
Hetvenháromig. Akkor már NB I/b-ben játszottunk. Hertelendy Robi, Hunyadkürty
Jancsi, Mocsai Lajos, Kõvári Árpi, Isaszegi Gyuri, Dobó Karcsi, Dömösi Pista,
Tamás Sanyi, Baráth Jani, Csáky Béla és természetesen Giricz Sanyi voltak a
társaim. Abban az évben új edzõ került a csapathoz, s egy edzõtábori foci
alatti összeszólalkozás miatt engem kirakott a keretbõl. Állítólag három hónap
után megbánta. Viszont így kimaradt az életembõl az elsõ osztály. Viszont a
kézilabdát folytattam, a mindenkori „kis Volánban", amely viselte a Vízügy,
Felszabadulás TSZ, majd Pincegazdaság nevet. Amikor befejeztem a játékot,
edzõsködtem 1987-ig. Közben elvégeztem Pesten az edzõit a TF-en, illetve
szakmérnöki diplomát szereztem a Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Fõiskolán.
Mindig az élelmiszer kereskedelemben dolgoztam. Vezettem az Éliker kereskedelmi
osztályát. A pincegazdaság „kerigazgatójaként" jártam a világot, Szovjetuniótól
az USA-ig. Ma is bor és húskereskedéssel foglalkozom.null
A csapatot soha sem hagytam el.
Húsz éve elnökségi tag vagyok, Oláh Zoli elnöksége idején a klub
elnökhelyettese voltam.
-
A családban folytatódott-e a sport?-
Nejem, Kristóf Julianna NB I-es röplabdás volt a Kenderben. Mindketten a
Kisstadionban edzettünk, ott szerettük meg egymást, hatvankilencben házasodtunk
össze. Árpi fiam játszott a Rózsában, de egyszer valamiért kapott egy pofont,
Marci bácsitól, s többet nem ment edzésre. Már bánja. Attila fiam csak
tömegsportot ûz. Kondizik és kispályán focizik.
2006-01-17 Barok István
,
Sport
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!