Sebestyén Márta beszél a harangokról, a harangszóról. Elõjön a Felvidéki nagymama mondása, hogy a levesnek a déli harangszóra asztalon kell lenni, meg Nándorfehérvár, mert értük szól a harang. Görög barátai, akik segítettek neki "egypéldányos lemeze" elkészítésében, amit a spanyol királynõnek ígért, majd arról, a görögök, spanyolok, baszkok számunkra milyen érthetetlen módon maradtak - azonosak önmagukkal. Nekik a népdal anyanyelv.
Nálunk a mai kulturális ajánlat, a választható paletta kínálata túlnyomórészt afféle világ-hordalék. Kérdésként is nevetséges, még hogy magyar zene, népzene? Gyerekeink ezért sem tudnak mulatni, csak bulizni. Nincsen közös éneklés, nem ismernek így nem is szerethetnek népdalokat. Innen egy lépés lenne a német néptanító Herder 18. századi jövendölése a magyar nyelv eltûnésérõl, Vörösmarty, Ady nemzethalál víziója, de ez még "nem jött be". Késõbb, a 21. század derekára. Majd akik akkor élnek megtudják mivé lett velük s általuk a világ. A magyar világ, ha lesz.
***
Karácsonykor elromlott a Csalagút, tehát a francia-brit, La Manche szoros alatti szupervasút. OK, amit ember épít, elromolhat. Olykor tán még a Teremtõ is hibázik (nézõpont kérdése) ki merészelné mondani: HIBÁTLAN vagyok! Sok ezer ember rekedt a Csalagútban, gyerektõl aggastyánig. Mint a helyszíni beszámolókból is tudjuk: étel, ital, takaró nélkül aludtak a hideg kõpadlón. Haj-léktalanok. A brit pilóták munkaideje ugyanis lejárt (EU rendelkezés) a büfék, pultosok hasonlóképpen elvonultak, így mindenki lebont és lelép. Bunkók maradnak a kövön.
,
Szines
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!