- A mai nők követelik-e helyüket a társadalomban, vagy inkább csak
elfogadják azt?
- Korosztálytól függ. Elég látványos a különbség a 40 év és az afölötti nők és a frissen végzettek, pályára készülők és a pályakezdők között. Nemektől függetlenül jellemző, hogy a férfiak és a nők élete a munka és hivatás, a magánélet- család két pillérén nyugszik.
A fiatalabb generáció mindkét területen sokkal tudatosabb, markánsabb elvárásokat állít a másikkal szemben. Meg merem kockáztatni, hogy épp ebből adódik az egyedül élők viszonylag magasabb száma. Ez az egyik magyarázata a manapság gyakori szingli - létnek. A magas elvárásoknak nem tud megfelelni a másik fél vagy maga a társadalom.
A 40 év fölötti nők egészen másképpen szocializálódtak, mint a fiatalabb generáció. Ők azt tanulták, hogy azt a pozíciót kell elfogadni, amit a társadalom nyújt és azt a férjet, akit az élet hoz, az élet ad. A 40 fölötti nők sokkal elfogadóbbak, s ennek nem kizárólag az az oka, hogy az élet megtörte őket. Az elsődleges ok, szerintem a megörökölt közösségi szemlélet.
Egyszerűen más értékek mentén éltek. A kulcsszó itt a szocializmus, melynek az alapegysége, értéke a közösség. Óvodától kezdve iskolán át munkahelyig a közösség, a kollektíva, csapat volt az érték. A szocializmus sok negatívuma mellett értéke az, hogy sokkal toleránsabb, elfogadóbb szemléletet, magatartást alakít ki, mint példál a mai társadalom.

- De megtörtént a rendszerváltás.
- Igen és felerősödött az individum, az "én". Ez természetes része a fejlődő világban mindenütt észlelhető individualizálódásnak, része az úgynevezett posztmodern értékrendnek. A közösségnél is fontosabb.
A fiatal hölgyek többsége elsősorban önmagát akarja valamilyen módon érvényesíteni, megformálni. Elfelejtik, hogy az én is csak egy másikhoz való viszonyban tud érvényesülni. Ahogy József Attila fogalmaz: "mert hiába fürösztöd magadban/ csak másban moshatod meg arcodat." Ezt belátni, megérteni persze, vagy bizonyos tapasztalat kell, esetleg kudarcélmény is. Hogy rájöjjünk, önmagunkat így teljesíthetjük ki.

- A rendszerváltást követően mintha megélénkült volna nálunk a feminizmus.
- A Feminista mozgalom nálunk jócskán megkésett az európaihoz képest és valóban igaz, hogy a rendszerváltás után új lendületet kapott. Ez érthető, hisz a szocializmus ugyan deklarálta a női egyenjogúságot, de ez csak deklaráció maradt. Csak 1989. után jött nagyon komolyan szóba, hogy érvényesítsük is végre a feminizmus bizonyos törekvését.