Jegyzet
Mi is az az Ulysses?
képIsten még mindig örömét leli az Emberben. Akkor meg szüret, Felebarátim!
Megváltó halál
Szegények a háborús idõkben
Az Ember útja
A Pokol tornáca
Jön a tavasz
Magazin
Autók
Új modellt állít csatarendbe a Caterham
Programajánló
December 2022
H K S C P S V
2829301 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
Ebben a hnapban
Hírfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hírek
Színházi világnapi programok Szegeden
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszú távra eldõl, az ország merre halad tovább
Elfogadták szegedi önkormányzat 2014-es költségvetését
Választás 2014 – Botka: az Orbán-kormány leváltható
Elindult az utastájékoztató-rendszer tesztüzeme a szegedi megállókban
Magazin
Uccai dumák
Van ilyen
Játék
Kivirágzás vezényszóra
Autók
Plusz 70 lóerõt facsart ki az Audi S3-ból az ABT
Gyüjtemény
WebKozmo
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nõk a közéletbe
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Relax
Vidám képek
Eltemette elefántja
Jegyzet Jegyzet
Lehetséges-lehetetlen
Tráser   2013 June 09, Sunday  
jegyzet
Jó lenne, ha lehetne pontosan definiálni a valószínû, a lehetséges és a lehetetlen fogalmát, töpreng egy tudós. Az Ember, ha reményvesztett késésben is, de ismét elnyerné méltó helyét a Világban, egy majdnem elpusztított Földön.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF
  Jó lenne, ha lehetne pontosan definiálni a valószínû, a lehetséges és a lehetetlen fogalmát, töpreng egy tudós. Ebben az esetben valószínûsíthetnénk, netán kizárhatnánk például az „élettelen" anyagi világ élõvé válásának, a materialisták szerint „nagy ugrás"-át, vagy kimondhatnánk a Szent Átváltoztatás csodáját. Megnevezhetnénk az Élet fölbukkanása matematikai esélyét, vagy éppen kizárhatnánk magyarázhatatlan elõfordulását, és hódolnánk az isteni  Teremtés elõtt. Az Ember, ha reményvesztett késésben is, de ismét elnyerné méltó helyét a Világban, egy majdnem elpusztított Földön.
 
***

   Miként a spanyol, a német, és még sok más európai, úgy a magyar társadalom is két, sõt többféle, gyakran egymással ütközõ történelmet élt meg a tragédiáktól terhelt 20. században. Gyermekkori barátom szüleit a háború idején deportálták az egyik koncentrációs táborba, ahonnét többé nem is tértek vissza, nagyszülei nevelték. A nagyapja mérnök akadémikus volt, valahogy túlélte a szörnyû idõket, bár Budapest szovjet felszabadítása elõtti utolsó napokban egy pincébe zárták õket. Miklós errõl nem akart beszélni, de mégis tudtuk: a pincében külön-külön, egy-egy krétakörben álltak, és aki kilépett, lelõtték. Számára és sorstársainak a felszabadulást hozta a Vörös Hadsereg, bár gyerekként és késõbb is méltatlannak éreztük volna errõl a borzalomról beszélni. Másik történet: egy ismerõsöm szülei gazdálkodók voltak, ameddig tehették ebbõl éltek a fölszabadítók bejövetele után is. Az '50-es évek erõszakos téeszesítésekor azonban minden jószágukat, gépüket elvitték, földjeiket elvették, földönfutók lettek.
  Szülei még egy darabig húzták a, de amikor az apját, mint korábbi kulákot bebörtönözték, elvégre amikor lecsukták, már semmije sem volt, a kisfiú magára maradt, nagymamája nevelte. Valami csoda folytán hagytak nekik egy tehenet, amitõl született egy kisborjú. A nagyi, meg a gyerek boldogsága határtalan volt. Amikor azonban egy éjjel a kisborjút is elvitték a tehénnel együtt, a nagymamája ágynak esett, többé nem is kelt fel. A gyereket rokonok vették magukhoz, csak a recski büntetõtábor feloszlatása után szabadult ki az apja, ekkor találkoztak, jószerével ismeretlenül. És még egy életdarab: a fiatal tiszt a Ludovika Katonai Akadémián, már a háború alatt végzett utolsó osztály hadnagyaként avatás után rögtön kikerült a frontra, megsebesült, a Kárpátokban fogságba esett. Szibériába vitték, több lágert is megjárt, ólombányában is dolgozott. Mesélte, hogy többen, õ is megkísérelt megszökni a táborból, de amikor száz kilométer után sem jutottak lakott hely, mûvelt föld közelébe, vagy utolérték õket, vagy föladták.   
    Amikor az '50-es évek közepén, a szökésekért többszörös büntetését letöltve hazakerült, orosz nyelvet tanított alföldi általános iskolákban. Azért több helyen, mert amikor mint politikailag megbízhatatlan egyént (hadifogoly volt!) az egyik település iskolájából kirúgták, átvették a másikba, lévén orosztanár hiány volt országszerte. Csak a háború után 20 évvel végezhette el a fõiskolát és lett hivatalosan is tanerõ. Az oroszokat általában jó embereknek tartotta, akik közül sokan még a hadifoglyokhoz képest is többet éheztek Szibériában. Már a 80-as években, egyszer több nyugdíjas bajtársával együtt, IBUSZ-úton szovjetben járt, nagy marékkal szórták a vonatablakból a rágógumit a kérincsélõk közé. Azok odalent összeverekedtek, õk eleinte nevettek, késõbb abbahagyták a játékot. Némi borozás után, még a '80-as években, egyszer kijelentette: a kommunizmus nem embernek való. Szavaival akkor mélyen megdöbbentett.

Hozzszlsok Kedves Olvas! Jelentkezzen be s akkor hozzszlhat a tmhoz!



Webradio.hu - Szegedi, orszgos s sport hrek a nap 24 rjban!:Hírek arrow Szines



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player