<>Egy évben lett magasugrásban és kézilabdában úttörõ olimpiai bajnok. Mélykútit is verte száztíz gáton. Munkái közül a Nemzeti Színházra, a Könyvtárra és az Újklinikára a legbüszkébb.
-    A Fõiskola, gyakorlóiskolájában, az atlétika volt az elsõ sportágam. Elsõsorban ugrásban voltam eredményes. Hetedikben 165 centivel megnyertem az úttörõ bajnokságot, magasugrásban. Még ugyanabban az évben a szegedi iskolák válogatott kézilabda csapatával is országos bajnokok lettünk. Palásthy Pali bácsi volt az edzõnk. A középiskolában is jól ment az atlétika Kertész Feri bácsi volt az edzõnk, még gerelyben is nyertem egy ezüstöt, Varga Béla mögött. Volt egy országos középiskolás döntõ, ahol Tóth Gyula barátommal ketten megnyertük az egyéni számok csapatbajnokságát. Õ nyerte a négy és nyolcszázat, én a távolt, hármast és a száztíz gátat, utóbbiban vertem Mélykúti Öcsit, Aki hosszú ideig válogatott lett késõbb. Mivel százon és súlylökésben is döntõs voltam, kísérleteztem a tízpróbával is. Egyedül a rúdugrásban voltam gyengébb. Kétszer bekerültem az ifjúsági válogatottba is, távolban és hármasugrásban. Közben ment a kézilabda is. Tizenhat évesen játszottam az Építõk csapatában, a Kálvin téri fekete salakon.
-         Nem akartåk elvinni Pestre?
-       De, bevonultattak a Honvédhoz, a Budaörsi úti laktanyából állandó kilépõnk volt, Tóth Gyuszival. Három hónap múlva, egyszer csak levezényeltek bennünket, Szabadszállásra, így véget ért a sportkarrierem, magasabb szinten. Természetesen még Szegeden folytattam. A kézilabdásokkal az NB II ezüstjéig vittük, a válogatottakkal felálló TF mögött. Itthon persze megvertük Õket. Nagyon erõs volt a belsõ hármasunk, Kasper Dezsõ játszott jobblövõt, Répási Zoli irányított és én voltam a ballövõ. Amikor a profi korszak kezdõdött, abbahagytam. Hatvankilenctõl építésvezetõ lettem a Csongrád megyei Építõipari Vállalatnál, a késõbbi DÉLÉP-nél. Harminckét évig, mint kivitelezõ dogoztam. Olyan építkezéseket vezettem, mint a Szegedi Nemzeti Színház, a Könyvtár és Levéltár, az újszegedi MTA Biológiai Központ, a JATE Biológiai Központ, az új Hungária, az Újklinika, a Nagyáruház építése, és a nagyszerelem, a Kass Szálló felújítása. Sajnos ott elfogyott a pénz, pedig még rokoni szálak is fûznek az épülethez, Kass János a fiam keresztapja. Kilencvennégytõl Várkonyi Gellért barátom áthívott a bankjához, így kivitelezõbõl, beruházó lettem. Ma is ott dolgozom, de már nyugdíjasként
-         Ki viszi tovåbb a sportot a csalådban?
-         A kisebbik fiam, Tomi. A nagyobbik nem sportolt, a „kicsi" balkezes lĂśvĂľ, de sajnos egy VolĂĄn ifis meccsen, elszĂĄllt a tĂŠrde. Magam mĂŠg sportolgatok, heti kĂŠtszer kĂŠt ĂłrĂĄt teniszezek, a haverokkal.


2006-02-06                                                                     Barok Istvån