Van Dlusztusunk hozzá
Nyarak üdítõje a rozé
Jártában-keltében az ember azt látja, hogy a füllesztõ nyári melegben a teraszokon rozébort isznak a szomjazók. Sõt azt is tapasztalni, hogy ezt a borféleséget nem restek ásványvízzel higítani.
A hordó
A pohár
Történelem, borvidék - történelmi borvidék?
Gasztro
Receptek
Karalábéparádé
Kóstoló Kommandó
A Sárkány söre
Gasztro-folklór
A február szépsege: a kocsonya
Programajánló
Jnius 2023
H K S C P S V
2930311 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
Ebben a hnapban
Törzsasztal
Frankóságok
Óriás túrógombóc
Óriás túrógombócFrank Sándor mesterszakács és Ferenczi Dezsõ óriás túrógombócot készít.
Gasztro-folklór
Fröccs történet
FröccsBarta László, az Algyõi Halászcsárda tulajdonosa gasztro-történeti elõadásában a fröccsrõl beszél.
Sztárinterjúk
Gyömbér László, Szatymaz polgármestere
Gyömbér László mesél életérõl...
Van Dlusztusunk hozzá Van Dlusztusunk hozzá
A pince
Munkatársunktól   2006 June 17, Saturday  

Szóval a pince, ahol a bor pihen, érik, és fejlõdik is.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF

A pince a bortermõ vidékeken mindenütt a környezet elemeibõl épül: Egerben és Tokaj-Hegyalján tufába vájják, Villányban többnyire löszös talajba fúrják, az Alföld nagy részén homokba hantolják.
A pince legfontosabb feladata az, hogy a hordó pórusain keresztül az oxigénnel érintkezõ bor egyetlen, zárt térben, megfelelõ hõmérsékleten levegõzzön. A pincében így a bor, a hordó fája, a remélhetõleg ritkán megzavart belsõ levegõ, valamint a talaj és a kõzet együtthatása hozza létre azt a mikroklímát, ami a bor karakteréhez is hozzájárul.
Tudjuk, hogy az Ótestamentum gyakran említi a bort. Az írás szerint az özönvíz után Noé telepítette az elsõ szõlõskertet. Ám teremtõje nagy csalódására alaposan lerészegedett. Mikor Mózes kivezette népét Egyiptomból, sajnálták hátrahagyni az ott termelt finom szõlõket, no meg a boraikat is - mivel nem tároltak oly professzionálisan, mint manapság. Félelmeik azonban csillapodtak, amikor Mózes kémei jelentették, hogy az Ígéret földjén hatalmas szõlõfürtöket láttak.
A görög civilizáció égei- és földközi-tengeri terjeszkedésével a görögök a szigeteken évszázadokkal korábban, a föníciaiak által telepített szõlõt találtak, s ezeken az alapokon fejlesztették tovább a bor tárolásával kapcsolatos tudásukat. A hûvös, sziklás tengeröblök mindenesetre kéznél voltak itt is, ott is. A bornak igen fontos szerepe volt a görög kultúrában. Dionüszosz, a termékenység és a növények természeti istenének kultusza elsõsorban a szõlõhöz és borhoz kötõdik. A bort a görögség Dionüszosz ajándékának tekintette. A félévenként tartott dionüszoszi ünnepségek egyikén, decemberben az újbort ünnepelték. A keresztény kultúrkör november 11-én, Szent Márton napján ünnepli az újbort. Ebbõl minimum két dolog következik: 1. az egyistenhittel hamarabb lett szomjas az ember az újra, és 2. e pannóniai születésû szentnek jó volt a marketingje.
Az ókori világ borainak többségét nem szívesen fogadná a mai borfogyasztó. A görög bort általában fenyõgyantával tömített vagy kikent agyagedényekben tárolták. Ízére szakértõk szerint ma a retsina nevû görög borfajta emlékeztet. Brrr.
Az õsi Egyiptomban, Görögországban és más vidékeken is fûszernövényekkel ízesítették, tengervízzel hígították a bort. Bizonyos vélemények szerint ez a bor hosszabb eltarthatóságát szolgálta. A Marseille-bõl visszatérõ rómaiak beszámoltak az ott kóstolt „füstös ízû" borról. Valóban nem volt szokatlan eljárás a bor füstölése (ami nem azonos a kiégetett új tölgyfahordó által adott füstös ízjeggyel), és a szirupos állagig való forralása sem.
Mindezek a tények mutatják, hogy a tárolás évezredes problémája volt az emberiségnek. A legokosabb válasz a fahordó és a hûs, lélegzõ pince volt.
Mindazonáltal a legfõbb szabály az, hogy a levegõ ellenség. Ha a bort oxigén éri, elveszti friss ízminõségét, és a természetben elõforduló ecetbaktériumok kerülhetnek bele, melyek etilalkoholt fogyasztanak és ecetsavat termelnek. A természet fricskája, hogy amilyen természetesen alakul a szõlõ borrá, a bor ugyanolyan természetességgel igyekszik ecetté alakulni. A borkészítõnek tehát óvnia kell a bort a levegõtõl, nehogy elrontsa. Az elõvigyázatossági intézkedéseket már szüretkor be kell vezetni.
A legjobb, ha a szõlõ egészségesen, beérett állapotban, sérülésmentesen, s lehetõleg a hûvös hajnalon bejusson a feldolgozóba. A préselés és az erjesztés is hidegen történjen, mert így jobban megõrzõdnek a szõlõgyümölcs elsõdleges aromái. A pince csak a folytatása ennek a sornak. A „pincehideg" kifejezés egészen pontosan adja vissza az igényt: a hordóból kilopózott bortól legyen párás a pohár, mert akkor biztosan jó hõmérsékleten pihen a bor.
A pincében nem csak hordóban, hanem palackban is érlelnek bort. A palack is ugyanúgy viselkedik, mint a hordó: szellõzködik, de ellenõrzött keretek között. Ez a szûk keresztmetszet maga a dugó, amin keresztül jut levegõhöz a bornak nevezett élõlény. A levegõ páratartalmáról, tisztaságáról pedig maga a pince gondoskodik.
A pince nem csupán bortároló hely, hanem lakóház és gazdasági egység, szerszámok tárolója is lehet. A pince ugyanakkor Magyarország számos szép környékén tájalkotó és társadalomformáló erõ is. A Balaton felvidéke, a Hegyalja és sok sváb település (Etyek, Bóly, Villánykövesd, Mohács, Palkonya, Hõgyész, Györköny, Hajós, Nemesnádudvar) képét a pincesorok, a pincefalvak alakították ki.
Azt hiszem, innen folytatjuk, hogy a pincefalvak örökségétõl vissza tudjunk lépni a lényeghez, a szõlõhöz.

Dlusztus Imre


Hozzszlsok Kedves Olvas! Jelentkezzen be s akkor hozzszlhat a tmhoz!



Webradio.hu - Szegedi, orszgos s sport hrek a nap 24 rjban!:Hírek arrow Gasztro



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player