Van Dlusztusunk hozzá
A pince
Szóval a pince, ahol a bor pihen, érik, és fejlődik is.
A hordó
A pohár
Történelem, borvidék - történelmi borvidék?
Gasztro
Receptek
Karalábéparádé
Kóstoló Kommandó
A cyberkocsma
Gasztro-folklór
Márton napi libator
Programajánló
Augusztus 2020
H K S C P S V
27282930311 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
Ebben a hónapban
Törzsasztal
Frankóságok
Fogasfilé pórélevélben
Frank Sándor mesterszakács és Ferenczi Dezső fogasfilét készít pórélevélbe göngyölve.
Gasztro-folklór
Fröccs történet
FröccsBarta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztro-történeti előadásában a fröccsről beszél.
Sztárinterjúk
Gyömbér László, Szatymaz polgármestere
Gyömbér László mesél életéről...
Van Dlusztusunk hozzá Van Dlusztusunk hozzá
Nyarak üdítője a rozé
Munkatársunktól   2006 July 26, Wednesday  

Jártában-keltében az ember azt látja, hogy a füllesztő nyári melegben a teraszokon rozébort isznak a szomjazók. Sőt azt is tapasztalni, hogy ezt a borféleséget nem restek ásványvízzel higítani.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

Nem indokolatlan a friss, gyümölcsös rozé kedvelése, sőt még a vizezése sem, hiszen a fröccs vagy a hosszúlépés ugyanúgy a közép-európai kultúra része, mint a bécsi szelet. Gond csak az ásványi anyagokat tartalmazó buborékos vízzel van, mert az megmásítja a bor eredeti íz üzenetét. Ezért úriember és úrinő kizárólag semleges szódával spriccenti föl a borát.
Ugyanakkor szót kell ejtenünk arról a jelenségről is, hogy több rozéban és a karcsúbb fehérekben gyakran láthatunk gyöngyöző valamiket, amik, lévén buborékok, a könnyebb ihatóságot, az üdítő jelleget és az íz anyagok fokozását szolgálják. Ez vagy az erjedés révén marad a borban vagy a palackozáskor kerül bele. De nem hozzáadott vízzel együtt, mint a fröccs esetében, ami, nem győzzük hangsúlyozni, nem bűn.
De hogyan születik a rozé? E súlyos, sokakat foglalkoztató kérdés megválaszolására röviden át kell tekintenünk a fehér- és a vörösbor készítésének technológiáját. Ezzel együtt sietve leszögezzük, hogy téves az a nézet, miszerint a fehérbor és a vörösbor összekotyvasztásából szüretik a rozé. Igaz, valaha így is történhetett, de ma már kimondottan tiltja a bortörvény. 
Tehát : a fehérbor lényegében erjesztett szőlőlé, vagyis a levet még az erjedés előtt kipréselik a szőlőből. A vörösbor azonban az erjedt szőlő leve, amit csak az erjedés után préselnek ki. A rozé úgy készül, hogy a kék szőlőt a fehérbor-készítés módszerével dolgozzák fel, így a kék szőlő héját, mely a bor színét adná, még az erjedés megindulása előtt eltávolítják. A szőlőlé világos rózsaszín lesz.
A borászok nem is szívesen felelnek arra, hogy milyen típusú bor a rozé. Hiszen az alapanyag, a kék szőlő miatt vörösbornak kellene mondanunk, a technológia és a szín révén viszont fehérbornak. De általában győz az a nézet, hogy a rozé a vörösborok rokona, mert a bort mégis csak szőlőből állítják elő, a szőlő színe pedig ez esetben: kék.
Bár minden szőlőbogyó belsejében hasonló zöldes gyümölcsvelő található, a kék szőlő héjának színanyagai adják a vörösbor színét, tannintartalmát és a gyümölcsízeket. A fehér szőlő héját a borkészítési folyamat elején eltávolítják, ám a kék szőlő héját hosszabb ideig az erjedő szőlőlében hagyják. Ez a héjon erjesztés, ami nélkül nem születik vörösbor. Az erjesztés időszaka a klímától, a fajtától, az alapanyag érettségétől függően egy-három hét szokott lenni. Ehhez képest a rozénál a héj olykor csak egy órát ázik a cefrén. Ettől lesz a bor előírásos: hagymahéj vagy félbe vágott szamóca színű.
A vörösbor erjesztésekor a megfelelő borminőség elérése érdekében a felszínen lebegő bogyóhéjakat (amit törkölykalapnak nevezünk) rendszeresen vissza kell keverni, nyomogatni a lébe. Ez a folyamat a csömöszölés, amit az erjedéses időszakban három-négy óránként meg kell ismételni. A vörösbor ezzel az igénnyel érte el, hogy a szőlőhegyben épített présházhoz pihenő szobát illesztettek, hiszen éjjel is föl kellett kelni a csömöszöléshez. 
Általában is igaz, hogy a borkultúra erősen hatott a ma is ismert településképekre. A szőlőhegyben épített lak bővülni kezdett, nyári rezidenciává alakult át, s gyakran, különösen a Balaton-felvidéken, az állatok is felköltöztek a gazda után. Így a falusi porta már alig fejlődött, a pinceház viszont három-négy további helyiséget, istállót, melléképületet, sőt emeletet is kaphatott.
A mai kor rozéjában ezért én a kék szőlő társadalomformáló erejét is megcsillanni látom.

Dlusztus Imre


Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gasztro



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player