Van Dlusztusunk hozzá
Nyarak üdítője a rozé
Jártában-keltében az ember azt látja, hogy a füllesztő nyári melegben a teraszokon rozébort isznak a szomjazók. Sőt azt is tapasztalni, hogy ezt a borféleséget nem restek ásványvízzel higítani.
A pince
A hordó
A pohár
Gasztro
Frankóságok
Bárány kotlett
Receptek
Bodzából nemcsak szörp
Kóstoló Kommandó
A cyberkocsma
Gasztro-folklór
Főzzőn velünk Karácsonyra!
Borászatok
Tokaj - Hétszőlő
Füveskönyv
Füveskönyv V.
Sztárinterjú
Gyömbér László, Szatymaz polgármestere
Programajánló
Október 2018
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
Ebben a hónapban
Törzsasztal
Frankóságok
Süllőfilé roston, sült zöldségekkel
Sullo zoldsegekkelFrank Sándor mesterszakács és Ferenczi Dezső süllőfilét készít sült zöldség körettel.
Gasztro-folklór
Fröccs történet
FröccsBarta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztro-történeti előadásában a fröccsről beszél.
Sztárinterjúk
Gyömbér László, Szatymaz polgármestere
Gyömbér László mesél életéről...
Van Dlusztusunk hozzá Van Dlusztusunk hozzá
Történelem, borvidék - történelmi borvidék?
Munkatársunktól   2006 May 18, Thursday  

Ha a mai 22 borvidéket összevetjük a történeti listával, egyrészt megértjük a borászatot (is) sujtó megszakított fejlődés mibenlétét, másrészt pedig alkalmunk adódik arra, hogy jó mélyen belenézzünk a történelem mély kútjába. Azután pedig a poharunkba.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

Mivel Magyarország egész mai és történelmi területén évezredek óta ismert volt a szőlőkultúra, s mert Szent István óta az első adókörbe vont tétel volt a bor értékesítéséből származó jövedelem, nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy bizonyos bortermő vidékek önmagukat történelminek (tehát nemesebbnek?) nevezik - mások kárára. Különösen a három alföldi borvidék, a Csongrádi, a Kunsági és a Hajós-Bajai húzza a rövidebbet, ha Eger vagy Sopron magasából néznek le rá.
Nyitásként vessünk egy pillantást erre a problémára.
A történeti Magyarország területének nagyobbik része mindenkor kedvező feltételeket kínált a szőlőtermesztéshez. A Kárpátok vonulatainak kivételével - melyek egyúttal a bortermesztés északi klimatikus határát is képezik - jóformán az egész ország területén megteremhetett a szőlő. A középkor folyamán a szőlőkultúra valóban meg is honosodott szinte mindenütt. Ezt bizonyítja, hogy Békés vármegye kivételével minden vármegyében létezett hegyközség, ami az önigazgató demokrácia alapja volt, bármíly furcsán is hangzik.
Nem kétséges azonban, hogy az ökológiai adottságok nem voltak mindenhol egyformán kedvezőek. Már a 11-13. századra körvonalazódtak azok a vidékek, amelyek kiváló minőségű borokat teremtek. A Kis- és Nagy-Küküllő vidékét, valamint a Szászföldet, ahol Erdély legjobb borai teremtek, Honterus János például 1566-ban készített térképén Wein-landnak, vagyis „borvidék"-nek nevezte. A több települést magukban foglaló kisebb-nagyobb tájegységeket, melyek évszázadok óta híresek voltak jó boraikról, történeti borvidékeknek nevezzük, de mint jeleztem, nem árt óvatosnak lenni ezzel a kifejezéssel. Márcsak azért sem, mert az Alföldről mint bortermő helyről 1075-ből, I. Géza aláírásával emlékezik meg egy adományozási okirat.
A legrégibb és leghíresebb bortermelő táj a Szerémség volt. A szerémi bort az egész középkoron át a legjobbnak tartották. Nemcsak az ország területén kereskedtek vele, hanem külföldre is szállították. A szerémi bor kereskedésében szegedi polgárok jártak az élen. Hírét-nevét még a 18. században is legendák övezték. Utána következtek a somogyi, baranyai, pozsonyi, soproni, budai, egri, borsodi, nógrádi, majd a veszprémi és zalai, végül pedig az erdélyi borok. Borvidékeinknek ezt az első felsorolását (mely egyúttal rangsort is jelentett a maga korában) Oláh Miklós váradi püspök hagyta ránk 16. század elején írott munkájában. A régebbi és újabb keletű elbeszélő források, amelyek Magyarország borbőségéről írtak, szinte kivétel nélkül megemlékeztek arról is, hogy milyen bámulatosan sokfélék az itt termett borok. A kortárs szerző úgy látta, hogy ahány borvidék, annyiféle a bor karaktere: „Nemes, erős, tüzes, édes, könnyű, középszerű borok minden válfajban előfordulnak" - írta a püspök.

Lapozzon a cikk folytatásához!



Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gasztro



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player