Álláshirdetés megfogalmazására elõbb-utóbb szinte mindegyik munkaadó/személyügyi munkatárs rákényszerül. Amennyiben hozzáértõ személyt bíznak meg a hirdetés megszövegezésével, és a szükséges információk is rendelkezésére állnak, várhatóan minden igényt kielégítõ szöveg kerül ki a kézébõl.
Milyen kívánalmaknak kell eleget tennie egy ilyen anyagnak? Fontos követelmény a figyelemfelkeltés, nem szabad azonban, hogy ez legyen az egyetlen szempont.
Nagyon lényeges, hogy tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek alapján pontosan azok a jelentkezõk találják meg a céget, amelyek várhatóan meg fognak felelni a betöltendõ pozícióra.
A legtöbb álláshirdetés hibája a kevés információ. Mivel a munkaadók zöme nem engedheti meg magának a túl hosszú, illetve nagy helyet elfoglaló hirdetés megrendelését, ezért minél tömörebben, szûkszavúbban próbál fogalmazni. Ez nem baj, ha a tömörség lényegre törõ, korrekt, egyértelmû fogalmazást jelent.
Az elsõ, és legfontosabb információ a hirdetést feladó cég megnevezése, illetve profiljának megjelölése. Különbözõ, könnyen belátható okok miatt elõfordulhat, hogy a cég nem szívesen adja meg nevét a hirdetésben. Annál azonban kevés ellenszenvesebb, és gyanakvást keltõbb dolog van, mint egy "Kreatív raktári dolgozót keresünk. Jelentkezni: Bp. 6789, Pf. 123." típusú hirdetés.
Ez már tényleg garasoskodásnak tûnik, és a kiírójának szellemi képességeirõl sem rajzol hízelgõ képet.
A cég konkrét megnevezése helyett a tevékenységi kör és a vállalat jellegének meghatározása a minimális információ, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a jelentkezõk némi képet kapjanak arról, egyáltalán hova adják be önéletrajzukat - és ez alapján egyetlen vezetõnek sem kell aggódnia, hogy konkurensei vagy alkalmazottai megtudják, milyen területre kíván új munkatársat felvenni.
A munkakör megnevezése természetesen nem szokott hiányozni - más kérdés, hogy nem egy esetben semmitmondó, illetve (ami szinte ugyanazt jelenti) túl tágan értelmezhetõ.
A "kreatív munkatárs" a beírótól a marketingigazgató asszisztensén át a hirdetési üzletkötõig szinte bármi lehet, a számítógép alacsony szintû ismerõje vagy többdiplomás, magas szintû nyelvismerettel rendelkezõ menedzserasszisztens.
A kínos meglepetések, a felesleges önéletrajzok tömkelegének elkerülése, illetve a valóban várt munkatárs megtalálása érdekében a pozíció nevének megadásán túl tehát mindenképpen szükséges egy legalább pár szavas információ a feladatokról, a munkáról, esetleg a vállalati hierarchiában elfoglalt helyrõl (például: "a kereskedelmi osztályvezetõ közvetlen munkatársa", "kapcsolatot tart a beszállítókkal és a kiskereskedelmi partnerekkel").
Ezek az információk kizárólag akkor szûkíthetõk, ha a munkakör neve nem egy friss "találmány", hanem mindenki számára egyértelmû feladatkört, szakmát jelöl (Például könyvelõ, varrónõ, matematikatanár).
A cégre vonatkozó, illetve a speciális körülményeket tartalmazó adatokat azonban ilyenkor is meg kell adni. Nem feltétlenül követelmény, de nagyon szerencsés, ha a jelentkezõvel kapcsolatos elvárásokat szerepeltetik a hirdetésben. Gyakori hiba, hogy bár a feltételek, elvárt tulajdonságok, ismeretek meg vannak jelölve, a "kínáljuk" rovat kitöltetlenül marad. Pedig a fair play azt kívánná meg, hogy ha elmondom, mit kérek, megjelölöm azt is: mit tudok nyújtani cserébe. Javaslatom az, hogy ha pazaroltunk karaktereket a kívánalmak leírására, ne maradjunk adósak a lehetõségek ecsetelésével sem.
Az elérhetõség megjelölését gyakran pongyola módon oldják meg. Nem illõ postafiókcímet megadni, de ha mégis erre kerül sor, akkor mindenképpen szerepeljen néhány információ a cégrõl (mint fent is említettem: a felismerhetõség lehetõsége nélkül).
Érdemes több jelentkezési módot is megjelölni: nem mindenkinek van e-mail címe, faxkészüléke, és az sem várható el feltétlenül a jelentkezõtõl, hogy jelenlegi munkahelyükrõl küldjenek faxot. Lehetõség szerint telefonszámot is adjunk meg - ennek hiányában a munkakeresõnek szinte egyáltalán nincs lehetõsége arra, hogy érdeklõdjön, megérkezett-e, és ha igen, mi lett a sorsa pályázatának.
Nagyon ritka, pedig fontos elem: a kapcsolattartó személy nevének megjelölése. A vezetõk általában kevés rokonszenvvel fogadják a Tisztelt Asszonyom/Uram! kezdetû leveleket. Pedig egy olyan álláshirdetés, amely nemhogy a kontaktszemély nevét nem tartalmazza, de az sem derül ki belõle, hogy az önéletrajzok milyen szervezeti egységhez érkeznek (személyzeti osztály? titkárság?, csupán ilyen jelentkezést eredményezhet.
Az sem mellékes természetesen, hogy egy önmagára igényes személy, aki egy minden szempontból kielégítõ állást és munkatársakat keres, olyan hirdetésre nem is jelentkezik, amelybõl alapvetõ fontosságú információkat sem tud kihámozni, és még egy telefonszámot, nevet sem talál, ahol pontosabb tájékoztatást kaphatna.
Az álláshirdetések iránytûje: Csali hirdetés: · Általánosságokat tartalmaz
· Csak az elérhetõ elõnyöket hangsúlyozza
· Ha felhívjuk, csak személyesen mondanak el alapvetõ információkat a munkáról.
· Általában túláradóan kedvesek, az anyagi elõnyöket hangsúlyozzák, szakértelem nélkül.
· Nem kell pályázni
· Gyakran fizetni kell az információért
Leggyakrabban: talpaló ügynököt, nem létezõ külföldi munkát, MLM szisztémát, pilótajátékot, vagy egyéb nem korrekt ajánlatot takar.
Profi hirdetés · Konkrétan közöl
· Elõnyöket és követelményeket is közöl
· Alapinformációkat telefonon is közölnek, személyesen csak azokat hívják be, akikkel kölcsönösen érdeklõdnek egymás iránt.
· Szakértelmet kérnek az anyagi elõnyökért cserében.
· Pályázni kell
·
Mindig ingyenesek az információk Leggyakrabban: konkrét munkakörbe jól körülhatárolható feladatra keres embert, a kereslet és a kínálat szabályai szerint.
,
Karrier 
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!