Nem az álláslehetõség kopogtat az ablakunkon, nekünk kell kilincselni utána! A legtöbb humán szakember tapasztalatai szerint az állásoknak csak mintegy 15 %-át hirdetik meg valahol. A pozíciók 80-90 %-a a rejtett álláslehetõségek piacát jelenti, ahova csak ismeretségeinken és kapcsolatainkon keresztül juthatunk be.
Sok munkáltató bíz meg személyzeti tanácsadó vagy fejvadász cégeket a megfelelõ jelöltek felkutatásával és kiválasztásával, de az is gyakran elõfordul, hogy belsõ jelölttel, a "szervezeten belül kialakított rangsorból", illetve egyéb informális csatornán keresztül töltik be a megüresedett pozíciót. Mindezzel idõt- és energiát takarítanak meg: nem kell az adott állásra jelentkezõk közül akár százat is meghallgatni, körülményes idõpont-egyeztetés és önéletrajz hegyek barikádja közepette.
A rejtett állásajánlatok piacára csak ismeretségeinken keresztül juthatunk be. Az ismerõseinkkel és azok ismerõseivel történõ kapcsolatok kiépítését, ápolását és fenntartását networkingnek nevezzük. A networking segítségül szolgál egy vagy több interjú megszervezésében, hatékony eszközként funkcionál az interjúkra történõ behíváshoz.
Ha önéletrajzunkkal bombázzuk a munkáltatókat, ha álláshirdetésre válaszolunk vagy ismerõsünk beajánlását kérjük, annak a valószínûsége, hogy eljutunk a személyes bemutatkozásig, nagyon kicsi, mindössze 10-15 %. Kapcsolati hálónk hatékonysága ennél sokkal nagyobb: legalább 70-80 %. Hogyan építsünk ki ilyen jól mûködõ kapcsolati hálót? Mindig az elsõ lépés a legnehezebb, ha már van néhány "emberünk", a háló exponenciális bõvülésnek indul. Kik lehetnek e láncsor elsõ szemei? Valaki a családból vagy rokonságból, régi egyetemi csoporttárs vagy tanár, munkatárs, ismerõs szervezetek, civil és politikai csoportosulások, szakmai szövetségek általunk is ismert tagja, egy konferencia résztvevõ közönsége vagy maga az elõadó, állásbörzén megismert cégképviselõ, stb.
Arra is fel kell készülni, hogy milyen információk beszerzésére törekszünk a találkozók során.
A következõ részletekre érdemes odafigyelni:
Gondoljuk végig, hogy az elsõ lépés nem csak információszerzés, hanem önmagunk bemutatása is!
Készüljünk föl frappáns "nyitó kérdéssel", ami megindítja a társalgást!
További kérdéseket is gyûjtsünk össze, hogy ne haljon el korán a beszélgetés!
Az ismerkedést irányítsuk úgy, hogy néhány (3-5), kulcskérdésre fókuszáljon!
Ne általánosságba beszéljünk, merjünk a konkrétumok vizére evezni!
Legyünk udvariasak, figyelmesen hallgassuk meg partnerünket, ne fecsegjünk!
Fél óránál tovább ne idõzzünk vendéglátónknál!
A fontos dolgokat jegyzeteljük le!
Kérjünk további neveket, címeket a kapcsolati hálónk tovább szövéséhez!
Puhatoljuk ki, hogy partnerünk milyen álláslehetõségekrõl tud!
A beszélgetés végén köszönjük meg a ránk szánt idõt!
Néhány nap múlva küldjünk emlékeztetõ levelet, melyhez már csatolhatjuk önéletrajzunkat is!
Bizonyos idõközönként (évente 3-4-szer) keressük meg beszélgetõpartnerünket, vagy tudatosan menjünk el olyan szakmai rendezvényekre, ahol összefuthatunk vele (ilyen például a reklámkocsma, vagy a HR-kocsma)!
A kapcsolatépítés lényege, hogy megnyissuk magunk elõtt a rejtett pozíciók piacát és sikerüljön bejutnunk egy interjúra. Bár ott már igazán csak magunkra számíthatunk, valószínû, hogy ismeretségünk révén kedvezõbb elbánásban lesz részünk, mintha csak egyek lennénk az önéletrajzzal bombázók milíciájában.
A profi networking úgy mûködik, mint egy rekorder dominólánc: meglökjük az elsõ elemét és a szerte-szét ágazó vonulatok megindulnak. Mindenkinek van 3-4 ismerõse, és azoknak az ismerõsöknek is van 3-4 ismerõse. Így mûködik a multi-level marketing. A networking is.
,
Karrier 
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!