- A Szegedi Ifjúsági Házban nemrég egy tehetséggondozó fesztivált rendeztek, ahol a Nyers volt a szakmai zsűri. Hogyan éreztétek magatokat ebben a szerepkörben?
- C.Z.: - Először nagyon rosszul, ezért voltak feltételeink, hogyan vállaljuk el. Annak idején, még kamaszkorunkban, amikor sok ilyen tehetségkutató fesztiválon vettünk részt, és mindig nagyon pitiánernek találtuk a zsűri viselkedését, megfogadtuk, hogy ha egyszer majd minket is felkérnek ilyenre, akkor sosem vállalunk el zsűriskedést. Egyébként azért vállaltuk el, mert nem egy zenekaroktól független testület kért meg minket erre, hanem állítólag a fellépő zenekarok közül, úgymond, többen örültek ennek. A másik feltételünk pedig az volt, hogy ha nyilvánosan nem kell a zenekarokra rosszat mondani. Az egyik az, hogy nincsen olyan zenekart, amelyiknek ne lenne olyan stádiuma, amikor még nem igazán jó, a másik meg az, hogy ez nem tartozik senkire a zenekaron kívül. Ami látszódik a zenekarokon, hogy rossz, azt úgyis észreveszi mindenki. Nem érdemes azt még ott firtatni. Nem is akartunk ezzel senkinek a lelkébe tiporni. Igazándiból nem is lett volna erre szükség, mert tehetségtelen zenekart egyet sem láttunk. Sok olyan zenekart láttunk, aminek egy csomó mindenben van még mit fejlődni. Ami nagyon tetszett – és mindannyiunknak, nem csak nekem –, hogy a zenekarok nagy többségében megvolt a bátorság. A Smafu egyetlen egy dolog miatt nyert: emiatt, hogy bátrak voltak a színpadon. Igazándiból erről szól ez az egész. Nem arról, hogy ki hogyan tud gitározni, ki hogyan tud dobolni. Nyílván, az csak egy eszköz, ami nagyon jó, meg alapvetően fontos, hogy az ember a birtokában legyen. De ott volt az a Symphony of Symbols nevű együttes, akik nagyon ügyes zenészek voltak, de így a színpadon nem tudtak magukkal mit kezdeni. Pont ők játszották azt a zenét, amihez a legnagyobb teatralitású dolgok kellettek volna. Ők viszont visszafogottak. Nyílván, ki mire fordítja az energiáit. Szerintünk, és ezt akkor is hangsúlyoztam, amikor eredményt hirdettünk, a legfontosabb szempont az volt, hogy a színpadon ki hogy viselkedik, és mit csinál.
- Találtatok szegedi zenei utánpótlást?
- C.Z.: - Nagyon sok van! Szerintem mi ilyen idős korunkban nem voltunk olyan jók, mint ezek közül bármelyik, aki itt fellépett. Tehát mindenképp van. Hogy hívjak a Smafuból azt a szemüveges, basszusgitáros gyereket?
- Gyüdi Sanyi.
- C.Z.: - A Sanyi nagyon tetszett. Szerintem gyakorlatilag már kész van az a csávó. Jól is énekel, jól érzi magát a színpadon, az egész showt ő csinálta. Mind a két nap alatt.
- A Nyers egy szegedi zenekar. Lehet így fogalmazni?
- C.Z.: - Nem sértődünk meg érteJ
- Ez a szegediesség előnyt vagy hátrányt jelent az országos ismertségben?
- C.Z.: - Az, hogy messze vagyunk Budapesttől, nyílván hátrányt jelent. Ugyanis minden olyan dolgot, ami országos nyilvánosságot jelent, vagy jelenthet, mindent Budapesten lehet elintézni. Az összes vidéki zenekar, aminek most jól megy, vagy felköltöztek egy időre Pestre, vagy a menedzserük Budapesten lakott, és ott intézett mindent. Tehát hiába vidéki a zenekar, volt egy emberük, aki nap, mint nap Pesten ezeket a dolgokat intézte, és ezt máshogy nem lehet csinálni. Ez a hátrány, de az előny meg az, hogy úgy gondolom, hogy a vidéki zenekarok sokkal inkább tisztában lehetnek azzal, hogy mi van ténylegesen. Sokkal letisztultabban látják a dolgokat. Sokkal inkább kívülálló szemmel tudják nézni akár mondjuk a zenei trendeket, meg egy csomó minden mást is. Ugyanis Budapesttel ugyanaz a gond, mint az összes többi nagyvárossal, lehet az akár New York, Los Angeles, vagy London – az ilyen nagyvárosokban minden van. Ha az ember bele akarná vetni magát ebbe az életbe, akár a kultúra akármelyik területén, akkor nem biztos, hogy olyan tiszta fejjel el tudná dönteni, hogy mi legyen a fő csapásirány. Ugyanis minden van. Egyébként azért annyira nem gáz ez a vidékiség. Szóval úgy gondolom, hogy a vidéki tisztábban lát, viszont a pesti közelebb ül a tűzhöz. Ezért is van az, hogy az igazán kommersz zenekarok szinte mind pestiek. Még az úgymond rock, vagy alternatív műfajon belül is inkább ilyen trend és külsőség követőek a fővárosi zenekarok. Míg a vidéki zenekarok inkább a zenére meg a szövegre helyeznek nagyobb hangsúlyt.
- Zene és szöveg. A Nyers zenéjének és szövegvilágának többségét Te írod. Én egy kedves embernek ismerlek, de amikor hallgatom a szövegeidet…
- C.Z.: - ElkedvetlenedszJ
- Hát bizony tele vannak iróniával, szarkazmussal, néhol durvasággal. Ez hogy van nálad? Hogyan születnek meg a Nyers dalok?
- C.Z.: - Erre nincs recept, mint ahogy a legtöbb zeneszerzőnél, vagy szövegírónál sincs recept. Éppen ahogy és amikor eszembe jut, úgy születik meg a zene és a szöveg. Te azon kevés emberek közé tartozol, akik engem kedves embernek tartanak. Egyébként ironikus, cinikus embernek tartanak. Valószínűleg ez is vagyok egyébként. De rosszindulatú egyáltalán nem vagyok. Nagyon sokan meg szoktak sértődni azon, amit mondok. Ennek ellenére nem vagyok rosszindulatú, meg szerintem durva sem, viszont őszinte vagyok. Akkor vagyok őszintétlen, ha valakit nagyon nem akarok megbántani. Egyébként őszinte vagyok. Tehát azzal az emberrel, akit normálisnak, meg épnek és egészségesnek tartok, azzal őszinte vagyok. De ezek közül is nagyon sokan megsértődnek, tehát sokszor alaptalanul előlegezem meg nekik a bizalmat, azzal kapcsolatosan, hogy normális emberek.
- Vissza a dalokhoz! Ha receptet nem is tudsz adni, azt elmesélhetnéd, hogy a Fényre csúnyuló lányok című dalotok hogyan született meg?
- C.Z.: - Ez egy elég egyszerű és konkrét eset volt. A Kispál és a Borz koncertjére voltunk hivatalosak Budapesten egy kollégiumba. Ott hallottam egyébként először a Hang és Fény című számukat, ahogy játszották – ez egyébként kb. két éve volt, tehát még messze nem volt albumon ez a dal –, de ez az egyik első alkalom volt, amikor koncerten játszották. Ezzel kezdte Lovasi, egy szál basszusgitárral játszotta ezt a számot. Egyébként gyönyörű volt és döbbenetes, de semmi köze nem volt a Fényre csúnyuló lányokhoz, csak annyi, hogy ezen a koncerten nagyon sok jó nő volt. Legalábbis ami a sziluetteket illeti. Mi már sötétben értünk oda. Egész koncert alatt a barátaimmal egyre inkább felcsigázódva vártuk, hogy kapcsolják már a fel a villanyt, és akkor hátha megfordulnak a lányok és észrevesznek bennünket. Ez végül is bekövetkezett, és észrevettek bennünket, csak hát, amikor felkapcsolták a villanyt, akkor már látszódott, hogy milyenek. Én annyi ráspolyarcú nőt egy rakáson, még nem láttam. J
- A klipforgatás milyen volt?
- C.Z.:- A klipforgatás még tavasszal volt. Voltaképpen a mai napig nem tudom, hogy miről szól a klip. De szerintem a rendező sem. Nem mertem tőle megkérdezni, mert nem akartam zavarba hozni. Erdélyi Zsolt rendezte, aki az EstFm szupermanje egyébként. Jó csajok vannak benne, és hát jó faszik, de hát nem úgy nézünk ki
- Ezt bővebben kifejtenéd?
- C.Z.: - El vagyunk csúnyára maszkírozva. De lehet, hogy igaziból is ilyenek vagyunk. Nem tudom.
- A következő Nyers album mikorra várható?
- C.Z.:- Azt tervezzük, hogy ősszel csinálunk egy olyan válogatás albumot, amin más módon vannak előadva a számok, mint a korábbi lemezeken. Ez azt jelenti, hogy ilyen unplugged, azaz bedugatlan változatban, tehát akusztikus hangszerek, meg hegedű, meg csörgünk – zörgünk, papírdobozokat ütünk, verünk. Felelevenítünk régi, elfeledett dalokat is, amik szerintünk méltatlanul nem kaptak megfelelő nyilvánosságot. Ezekből csinálunk egy kis válogatást karácsonyi ajándékkosárként És minden kedves hallgatónak sok szeretettel…J A következő album feltehetően tavasszal lesz, arról már egy csomó számkezdemény van, de még nem tudjuk, hogy mi lesz belőle. Vannak már kész szövegek is, ami meglepő, mert általában az szokott lenni, hogy megvan húsz dal, és egy szöveg, úgy hogy utána kell kikinlódni az összes többi szöveget. De most körülbelül egy szinten állnak. Végül átfordulok én is ilyen magyaros zeneszerzővé, amit nagyon nem szeretnék. Majd versekhez fogok dalt írni
- Beszéljünk egy kicsit a koncertekről! Mikor és hol játszotok legközelebb?
- C.Z.: - Július elején indulunk újra koncertkörútra. Akkor viszont egészen nyár végéig, ősz elejéig játszunk szinte minden héten, sőt, lesz amikor egy héten többször is.
- Gondolom a Szigeten is fel fogtok lépni, mint mindig. Milyen Szigetes élményeid vannak?
- C.Z.: - A legnagyobb sikerű koncertjeink eddig a Szigeten voltak. Főleg az első egy – két alkalom katartikus élmény volt a zenekarnak. Utána hetekig, sőt hónapokig fel voltunk dobodva ettől. Bár az utóbbi egy – kettő nem sikerült teljesen jól időzítési dolgok miatt. Nem abban az időpontban játszottunk, amikor meg voltunk hirdetve. A gáz ráadásul az volt, hogy nem később, hanem korábban. Tehát aki a meghirdetett időpontra jött, annak nem lehetett azt mondani, hogy két órával később, hanem azt kellett mondani, hogy két órával ezelőtt. Viszont a Sziget egy zseniális ötlet. Úgy gondolom, hogy eredetileg egy kulturális missziós funkciója volt ennek az egésznek, most viszont olyan emberek kezében van ennek a szervezése, akiknek annyi köze volt a zenéléshez egész életében, meg ezekhez a dolgokhoz, mint a csirkének a hátraszaltóhoz.
- Azért mondj még valami pozitív dolgot a Szigetről!
- C. Z.: - Sokan vannak! Szabad szex! Ilyesmi. Finom a kályhás csirke, és kevés kakaóstejmasszacsokoládét lehet kapni, ami ugyan nem is csokoládé.
- Sok sör folyik?
- C. Z.: - Nem vagyok sörös. De biztos, hogy abból is sokat isznak. Én vörösboros vagyok. Bár az összes ilyen össznépi ünnepélyen nagyon kamu borokat szoktak árulni. Ezeket a kannás folyó borokat, amikről nem lehet tudni, hogy honnan jönnek, de valószínűleg Kiskőrösről, vagy Akasztóról, arról a vidékről.
- És milyenek a lányok?
- C.Z.:- Nagyon szabadosak. Meg hát fiatalok. Fiatalabbak a Szigeten a lányok, mint Magyarország átlag női lakossága.
- Ez jó vagy rossz?
- C.Z.: - Engem nem zavar!
Beszélgetés Czutor Zoltánnal [realaudio]
Link: >>http://www.index.hu/nyers/
Árvai Mara
2001. június 26.
,
A vidéki tisztábban lát, viszont a pesti közelebb ül a tűzhöz
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!