Cikkek |
---|
1944. október 15. A Magyar Rádió 13 órakor közreadta Horthy Miklós kormányzó kiáltványát, amelyben bejelentette, hogy fegyverszünetet kér: "Egyetlen nemzet sem köteles feláldozni magát szövetségesének oltárán." | |
| |
| |
| |
| |
|
Hírek |
---|
| Szegedi hírek |
| | Külföldi hírek |
| | Kék hírek |
| | Egyéb hír |
|
Hírfolyam |
---|
14:42
| 14:41
| 14:40
| 14:38
| 14:36
| 13:44
|
| |
Népszínház alakult Algyőn
Munkatársunktól
2004 October 24, Sunday
Az ünnep elõtti estén az algyõi faluházban gazdag mûsorral emlékeztek az 1848-as forradalom 150. évfordulójára.
|
| Az ünnep előtti estén az algyői faluházban gazdag műsorral emlékeztek az 1848-as forradalom 150. évfordulójára. Dr. Piri József polgármester ünnepi beszéde után dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész méltatta az 1848-49-es történelmi események jelentőségét, majd a Szeged Táncegyüttes műsora és Palotás Mária festőművész kiállításának megnyitása után Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke felavatta a Móra Ferenc Népszínházat. |
Gárdonyi Géza: A Lámpás című színművét választotta első produkciójául a Móra Ferenc Népszínház, amelynek Sinka Károly rendezte bemutatóján szegedi és szabadkai színészek játszottak. A különleges alkalomra megtelt algyői faluház közönsége előtt Csoóri Sándor költő, az MVSZ elnöke mondott avatóbeszédet. Úgy vélte, a hihetetlenül felgyorsult élettempót diktáló 20. század végén nemcsak természeti katasztrófák fenyegetik az emberiséget, hanem kulturális kataklizmák is. Ezért lehetséges, hogy ma valójában az a forradalmi gondolkodás, ami romantikusnak, naivnak tűnik. | |
| Változtatni kell a gondolkodásunkon, lassítanunk kell. Újra el kell jutnunk embertől emberig, érzelemtől érzelemig, meg kell tudnunk, milyen dolgok foglalkoztatják igazából az embereket - vallotta Csoóri Sándor. Ehhez közösségek, színházak kellenek. Ma az irodalmat, a kultúrát sokan felesleges dolognak tartják, holott a kultúrát - miként a lélegzést - nem lehet felfüggeszteni. Oda kellene rá figyelni, és támogatni kellene. |
A görögök nem véletlenül építettek színházat. Tudták, hogy az embernek meg kell ismernie önmagát. Mert ha nem ismeri meg, nem tudja megváltoztatni és megmenteni. Ma, amikor mindenki naponta három-négy filmet láthat, amit öt perc múlva már el is felejt, vissza kell térni az igazi színházhoz: ember embernek játsszon és tárulkozzék fel. Ha Shakespeare Lear királya helyett mindig A pampák királyát nézzük, akkor felbillen a kultúra kényes egyensúlya. Merjünk, úgy forradalmiak lenni, hogy visszatérünk a hagyományokhoz - biztatott a költő, s az algyőiek szeretetébe ajánlotta a népszínház előadását. | |
| Bíró Zoltán irodalomtörténész is hasonlóképp vélekedett: - A technikával agyonnyomott világunkban a színház és a film is egyre inkább elidegenedik a közönségétől. A népszínháznak az a feladata, hogy elvigye a produkcióit nemcsak a hazai közösségekhez, hanem a határon túliakhoz is. Ez önmagában is nagy lehetőség! Ráadásul olyan előadásokat vihet el - például Gárdonyi darabját vagy Móricz színműveit -, amelyekben van valami, ami az örömérzetet keltheti fel, vagy a fájdalom katarzisával tud közel kerülni az emberekhez. Az a kísérletezés, az a belső szűk körnek szóló magatartás és gondolkodás, amely általában jellemzi a magyar színházi életet, egészen biztos, hogy hosszabb távon kudarcot fog vallani, mert a színházat, az irodalmat, a művészetet csak azok éltethetik, akik egy országot is éltetnek, s akik az emberek többségéhez képesek szólni. |
Hollósi Zsolt Ez a cikk 1998. március 16. óta olvasható lapunkban
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!