5. lap. �sszesen 5.
A tragédia utóélete
Miközben a „Titanic" tucatnyi könyv Ă©s film tĂ©máját adta, addig a „Wilhelm Gustloff"-rĂłl csak nĂ©hány könyv Ă©s egy (Keleten soha be nem mutatott, 1960-ban kĂ©szĂĽlt) film szĂłlt. A háborĂş után szĂĽletett nemzedĂ©k a nĂ©metekben nem akart áldozatot látni, csak a felelõsök után Ă©rdeklõdött. Megkezdõdött a nagy hallgatás, ami vĂ©gleg eltemette a hajĂłt Ă©s halottait. NĂ©metország nyugati felĂ©n azĂ©rt kerĂĽltĂ©k a sok ezernyi ártatlan áldozat emlĂtĂ©sĂ©t, nehogy az a vád fogalmazĂłdjon meg, hogy a háborĂşs bĂ»nöket mások bĂ»neivel prĂłbálnák enyhĂteni. Az NDK-ban pedig azĂ©rt lett tabu a „Wilhelm Gustloff" esete, mert az akkor már „testvĂ©rivĂ©" lett szovjet hadsereg okozta nõk Ă©s gyermekek ezreinek halálát.
A tragĂ©dia világszerte igazán ismerttĂ© azonban csak a SzovjetuniĂł Ă©s szocialista „világrendszer" összeomlása, valamint NĂ©metország ĂşjraegyesĂtĂ©se után több mint egy Ă©vtizeddel válhatott. A tabut
GĂĽnter Grass Nobel-dĂjas nĂ©met ĂrĂł nagy feltĂ»nĂ©st keltett Ă©s viharokat is kavarĂł 2002-ben megjelent „RáklĂ©pĂ©sben" cĂmĂ» regĂ©nyĂ©vel döntötte le, melyben Ă©ppen ez, a nĂ©met irodalomban sokáig elhallgatott tĂ©ma: az egykori nĂ©met keleti terĂĽletekrõl valĂł menekĂĽlĂ©s törtĂ©nete szerepel. Grass azonban nemcsak minden idõk legnagyobb hajĂłkatasztrĂłfáját mondja el, hanem az össznĂ©met tabu törtĂ©netĂ©t Ă©s hatását is, melyrõl senki sem akart addig hallani Nyugaton, Keleten pedig fõleg nem.
Marinyeszko, állandĂł fegyelmezetlensĂ©ge Ă©s alkoholizmusa miatt a háborĂş után mĂ©ltatlannak bizonyult a hõn áhĂtott
„SzovjetuniĂł Hõse" cĂmre. AzĂ©rt egy
„Vörös ZászlĂł Érdemrenddel" kitĂĽntettĂ©k. Ezen nagyon megsĂ©rtõdött. 1945. novemberben leszerelt a haditengerĂ©szettõl. A következõ Ă©vekben tönkre itta magát. 1949-50-ben kĂ©t Ă©vet ĂĽlt lopásĂ©rt a Kolima-i kĂ©nyszermunkatáborban. 1963.-ban Leningrádban halt meg a mĂ©rtĂ©ktelen alkoholfogyasztás okozta gyomorfekĂ©lyben.
Mindezek ismeretĂ©ben megdöbbentõ, hogy 27 Ă©vvel a halála után a SzovjetuniĂł szĂ©tesĂ©se elõtt közvetlenĂĽl, 1990. májusában az eurĂłpai gyõzelem 45. Ă©vfordulĂłjára poszthumusz mĂ©gis megkapta a „SzovjetuniĂł hõse" cĂmet.
Konovalov a háborút elsõ osztályú kapitányi rangban fejezte be. Háborús érdemeiért a
„Lenin-rendet", a „Vörös Csillag ÉrdemĂ©rmet" Ă©s a „SzovjetuniĂł Hõse" cĂmet is megkapta. 1955. január Ă©s november között a Balti Flotta törzsfõnöke, majd 1956 novemberĂ©tõl 1958 márciusáig a Balti Flotta tengeralattjárĂł erõinek parancsnoka volt. 1958. március Ă©s 1961. május között a Szovjet HaditengerĂ©szet oktatási intĂ©zmĂ©nyeit felĂĽgyelõ fõcsoportfõnöksĂ©g egyik vezetõje, majd 1966 augusztusáig a szovjet Északi Flotta hadmĂ»veleti törzsfõnökĂ©nek helyettese volt. 1966. május 7-Ă©n lĂ©ptettĂ©k elõ ellentengernaggyá. 1966 augusztusátĂłl a szovjet haditengerĂ©szet tengeralattjárĂł-iskolájának helyettes vezetõjekĂ©nt dolgozott. 1967. november 29-Ă©n Leningrádban hunyt el szĂvinfarktusban.
A „Wilhelm Gustloff" roncsai a mai napig is 44 mĂ©ter mĂ©lyen, az oldalára dõlve pihennek a homokos tengerfenĂ©ken. A roncsot, a sok ezer áldozat tömegsĂrját, azĂłta hivatalosan kegyeleti hellyĂ©, tengeri temetõvĂ© nyilvánĂtották.
Források:
Günter Grass: Ráklépésben. Európa Könyvkiadó, 2004.
HistĂłria 2002/2
www.haditudosito.com
hu.wikipedia.org
en.wikipedia.org
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
4
5
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
major 2010 January 30, Saturday, 14:03:08
JĂłl összeállĂtott cikk, Ă©s kapcsolĂłdik is a korábbiakhoz. Gratulálok. RemĂ©lem jön a következõ cikk hamarosan.