Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendővel ezelőtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta. Legyőzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
A végsőcél: Berlin II.
A végső cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
Szeptember 2020
H K S C P S V
311 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nők a közéletbe
Relax
A bor elemzése
A hőskor hősei 2
Filmleírások
A tűzben edzett férfi
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 1.
Básthy Gábor   2010 May 10, Monday  

70 esztendővel ezelőtt kezdődött a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
Cikkünk első részében a nyugati hadijárat előzményeit foglaljuk össze.

Emlékeztető: árulás + becstelenség = háború

1938. szeptember 29-én Münchenben Adolf Hitler a Német Birodalom vezére és kancellárja, Arthur Neville Chamberlain Nagy-Britannia, Édouard Daladier a Francia Köztársaság miniszterelnöke és az olasz diktátor Benito Mussolini aláírta azt az egyezményt, mely kiszolgáltatta Csehszlovákiát a náci Németországnak. 1938. szeptember 30.-án kora délután London hestoni repülőterén landolt Chamberlain különgépe. Feltárult a repülőgép ajtaja és a miniszterelnök egy papírlapot lobogtatva így szólt az őt fogadó újságírókhoz: „Egy emberöltőre biztosítottam a békét Európában. Németország és Nagy-Britannia között soha többé nem lesz háború". A papírlapon az előző napon aláírt müncheni paktum szövege volt olvasható. Akkor kevesen sejtették, hogy az „emberöltő" alig 11 hónapig tart.



Anglia és Franciaország a háború elkerülését célzó megbékélési politikájával elárulta és papírhulladékká degradálta az I. világháborút lezáró, a párizsi békerendszer általuk diktált - az etnikai határokat egyébként valóban mellőző - szerződéseit, cserbenhagyva az azokkal létrehozott szövetségeseiket.
Amikor néhány nappal később Chamberlain beszámolt a londoni alsóházban a tárgyalásokról és annak eredményeiről, Winston Churchill így minősítette az egyezményt és az ahhoz vezető politikát: „Önnek a háború és a becstelenség között kellett választania. Ön a becstelenséget választotta, ezért nem kerülheti el a háborút". Sajnos, igaza lett.

Hitler étvágyát azonban nem sikerülhetett lecsillapítani.

1939. április 28.-án Hitler érvénytelennek nyilvánította az1934-es lengyel-német szerződést és az 1935-ös angol német flottaegyezményt. Nagy-Britannia és Franciaország ekkor deklarálta, hogy garantálja Lengyelország, Görögország, Románia és Törökország szuverenitását és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttek Lengyelországgal.

1939. augusztus 11.-én Anglia és Franciaország tárgyalásokat kezdett Szovjetunióval a német agresszió megállításáról a Lengyelországgal kötött kölcsönös segítségnyújtási szerződés kiterjesztése érdekében. A tárgyalások, nem utolsó sorban a kölcsönös bizalmatlanság miatt, kudarcba fulladtak. Nehezítette a megegyezést a lengyel kormány is, amely - az évszázados lengyel-orosz szembenállás történelmi tapasztalatai alapján és a bolsevizmustól tartva talán érthetően - elutasított minden érdemleges megállapodást a szovjet kormánnyal.

Anglia és Franciaország legnagyobb meglepetésére 1939. augusztus 23.-án folytatott viszonylag rövid tárgyalások eredményeképpen, augusztus 24.-én éjfél után, de 23-i keltezéssel, Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést írt alá, amelyet egy titkos, az érdekszférák elhatárolásáról és Lengyelország felosztásáról szóló, ugyancsak Ribbentrop és Molotov által aláírt jegyzőkönyv egészített ki. A Molotov-Ribbentrop paktum Németország számára biztosította a szovjet semlegességet, ezzel a szabad kezet Lengyelország lerohanására és a későbbi nyugati hadműveletekhez



A náci Németország Lengyelország elleni támadásának másnapján, 1939. szeptember 2.-án a brit és a francia kormány ultimátumban  szólította fel Németországot, hogy azonnal vonuljon ki Lengyelországból. Miután a német kormány az ultimátumnak nem tett eleget, szeptember 3.-án Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland, majd hamarosan többek között Kanada, Norvégia és a Dél-afrikai Köztársaság hadat üzent a Harmadik Birodalomnak és szövetségeseinek. Kitört a második világháború.



Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player