Történelmi évfordulók
Párizs bukása 2.
70 esztendővel ezelőtt zajlott le a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsőcél: Berlin II.
A végső cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Modellek
Leila
Somogyi-könyvtár könyvajánlója
Marton Mária: Tájképre nincs idő
Szegedi írók
Play: Izgalmas krimi Szincsok György tollából
Szabadegyetem - Szeged
Ábrahám György professzor előadása
Színielőadások
Mandragóra
Filmleírások
Red
Hírlevél
Hírlevél
Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
Úton
A haragos zöld honában
Kipróbáltuk
Esőben csendesebb a borfesztivál
Programajánló
Augusztus 2019
H K S C P S V
2930311 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Piczil Márta: Nem véletlen az ősi szereposztás
Relax
Eltemette elefántja
Filmleírások
Intim vallomások
Szüzet szüntess!
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
Básthy Gábor   2010 June 22, Tuesday  

70 esztendővel ezelőtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta. Legyőzte és porig alázta Franciaországot.
  Hozzászólások 6 Nyomtat E-mail PDF
(Cikkünk előző részeit, melyek a hadjárat előzményeit ismertetik, itt és itt olvashatják)

Az angol-francia szövetséges hadvezetés biztos volt abban, hogy meg tud állítani bármilyen német támadást, és utána ellentámadást is képes indítani, ám 1940. május 9.-én a Wehrmacht megszállta Luxemburgot, május 10.-re virradó éjszaka pedig megtámadta Hollandiát és Belgiumot. Megkezdődött a Fall Gelb végrehajtása, a nyugati hadjárat, mely drámai gyorsasággal döntötte romba a szövetségesek álmait.

A csalétek

A Wehrmacht május 10.-én lendült támadásba a nyugati fronton. Walter von Brauchitsch vezérezredes, az OKH főparancsnokának vezetése alatt 110 hadosztályt, 3 millió 300 ezer katonát vontak össze a belga és a holland határ mentén. A német csapatok olyan erővel zúdultak a szövetséges haderőre, hogy az meglepésként érte őket. Az összevont páncélos és gépesített erőket a jól begyakorolt koordináció következtében hatékonyan támogatták a Luftwaffe gépei.



Ugyanakkor Albert Kesselring repülő altábornagy, az offenzívát támogató 2. légiflotta parancsnoka He-111-esei egy téves jelzést követően, már a holland fegyverszünet aláírása után, május 14.-én lebombázták Rotterdam belvárosát. Az akcióra valójában azért lett volna szükség, hogy a náci erők kikényszerítsék a fegyverszünetet, de kommunikációs problémák miatt az első hullámot már nem tudták visszahívni. Gyakorlatilag a teljes belváros elpusztult.



Ezt később terrorbombázásnak minősítettek a szövetségesek. A német haderő öt nap alatt elfoglalta az egész országot. Az előrenyomulásban az sem akadályozhatta meg őket, hogy a hollandok az ország nagy részét vízzel árasztották el és visszavonultak a víz által körülvett, nehezen megközelíthető belső területekre. A német ejtőernyősök és a vitorlázó repülőgépeken szállított deszantosok a hátukba kerültek.



Maurice Gamelin tábornoknak szintén 110 hadosztálynyi erő állt rendelkezésére, ráadásul majdnem minden fegyvernemben (főként a páncélosok és a tüzérség) számbeli fölényben voltak. Ugyanakkor képtelenek voltak összehangolni a hadműveleteket. A legsúlyosabb hiba az volt, hogy a páncélosokat csupán a gyalogság támogatására használták fel. A Lord John Gort tábornagy vezette brit Expedíciós Hadsereg, illetve a Henri Giraud tábornok parancsnoksága alatt álló 1. és 7. Francia Hadsereg mindeközben a belga haderő megsegítésére, északra indult, besétált a németek által állított csapdába. A német páncélosok közben villámgyorsan átkelnek az Ardenneken, s a franciák hátába kerültek.



A német hadvezetés mindent elkövetett, hogy a szövetségeseket megtartsa abban a hitükben, hogy a támadás súlypontja a Hollandián és Észak-Belgiumon át támadó „B" hadseregcsoportnál helyezkedik el. E célt szolgálták a látványos ejtőernyős akciók is Rotterdam, valamint a liège-i Eben-Emael erőd ellen. Valójában a Belgiumon és Luxemburgon keresztül támadó „A" hadseregcsoport képezte a tényleges támadó erőt, a rendelkezésre álló tíz páncélos hadosztályból hetet ennek alárendeltségében vetettek be. A Luftwaffe ugyanakkor a legcsekélyebb mértékben sem zavarta a Dyle-terv keretében felvonuló szövetséges csapatok mozgását. A Maginot-vonallal szemben álló „C" hadsereg csoporthoz tartozó 19 gyengén felszerelt német hadosztály színlelt támadásaival kétszer annyi francia hadosztályt kötött le.



Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!

szerk 2010 June 23, Wednesday, 09:40:11

a nyári vakáció.... Nagyon boldog

Pinot noir 2010 June 22, Tuesday, 22:42:20

Mi lesz a következő?

szerző 2010 June 22, Tuesday, 22:00:27

A szokásos 2-3 hét. Meg az elmúlt 30 évben olvasottak.

Pinot noir 2010 June 22, Tuesday, 21:54:37

Van benne munka, meddig írtad?

szerző 2010 June 22, Tuesday, 20:27:21

Tudod, van egy mondás: "legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység".

érdeklődő 2010 June 21, Monday, 09:14:11

Gratulálok az íráshoz, pontos és hiteles. Nekem kifejezetten tetszenek a beszúrt anekdoták. Különösen a Foch marsall titkait felfedő. Körülbelül azon a szinten állt a francia katonai doktrína és hadseregszervezés. Ebből is látható, hogy a győztes sohasem üldögélhet az egykori babérjain, mert az nagyon megbosszulja magát. Így történt meg ez a franciákkal ez a II.VH-ban.

Hozzászólások száma: 6 


Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player