Történelmi évfordulók
Párizs bukása 2.
70 esztendővel ezelőtt zajlott le a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsőcél: Berlin II.
A végső cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Modellek
Leila
Somogyi-könyvtár könyvajánlója
Jolsvai András: Ma még csak szerda
Szegedi írók
Play: Izgalmas krimi Szincsok György tollából
Szabadegyetem - Szeged
Ábrahám György professzor előadása
Színielőadások
Mandragóra
Filmleírások
Red
Hírlevél
Hírlevél
Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
Úton
A haragos zöld honában
Kipróbáltuk
Esőben csendesebb a borfesztivál
Programajánló
Január 2018
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Hetesi Erzsébet: Nem könnyű ma dékánnak lenni
Égető Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
Futballmeccsen
A bor elemzése
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
Básthy Gábor   2010 June 22, Tuesday  

70 esztendővel ezelőtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta. Legyőzte és porig alázta Franciaországot.
  Hozzászólások 6 Nyomtat E-mail PDF
(Cikkünk előző részeit, melyek a hadjárat előzményeit ismertetik, itt és itt olvashatják)

Az angol-francia szövetséges hadvezetés biztos volt abban, hogy meg tud állítani bármilyen német támadást, és utána ellentámadást is képes indítani, ám 1940. május 9.-én a Wehrmacht megszállta Luxemburgot, május 10.-re virradó éjszaka pedig megtámadta Hollandiát és Belgiumot. Megkezdődött a Fall Gelb végrehajtása, a nyugati hadjárat, mely drámai gyorsasággal döntötte romba a szövetségesek álmait.

A csalétek

A Wehrmacht május 10.-én lendült támadásba a nyugati fronton. Walter von Brauchitsch vezérezredes, az OKH főparancsnokának vezetése alatt 110 hadosztályt, 3 millió 300 ezer katonát vontak össze a belga és a holland határ mentén. A német csapatok olyan erővel zúdultak a szövetséges haderőre, hogy az meglepésként érte őket. Az összevont páncélos és gépesített erőket a jól begyakorolt koordináció következtében hatékonyan támogatták a Luftwaffe gépei.



Ugyanakkor Albert Kesselring repülő altábornagy, az offenzívát támogató 2. légiflotta parancsnoka He-111-esei egy téves jelzést követően, már a holland fegyverszünet aláírása után, május 14.-én lebombázták Rotterdam belvárosát. Az akcióra valójában azért lett volna szükség, hogy a náci erők kikényszerítsék a fegyverszünetet, de kommunikációs problémák miatt az első hullámot már nem tudták visszahívni. Gyakorlatilag a teljes belváros elpusztult.



Ezt később terrorbombázásnak minősítettek a szövetségesek. A német haderő öt nap alatt elfoglalta az egész országot. Az előrenyomulásban az sem akadályozhatta meg őket, hogy a hollandok az ország nagy részét vízzel árasztották el és visszavonultak a víz által körülvett, nehezen megközelíthető belső területekre. A német ejtőernyősök és a vitorlázó repülőgépeken szállított deszantosok a hátukba kerültek.



Maurice Gamelin tábornoknak szintén 110 hadosztálynyi erő állt rendelkezésére, ráadásul majdnem minden fegyvernemben (főként a páncélosok és a tüzérség) számbeli fölényben voltak. Ugyanakkor képtelenek voltak összehangolni a hadműveleteket. A legsúlyosabb hiba az volt, hogy a páncélosokat csupán a gyalogság támogatására használták fel. A Lord John Gort tábornagy vezette brit Expedíciós Hadsereg, illetve a Henri Giraud tábornok parancsnoksága alatt álló 1. és 7. Francia Hadsereg mindeközben a belga haderő megsegítésére, északra indult, besétált a németek által állított csapdába. A német páncélosok közben villámgyorsan átkelnek az Ardenneken, s a franciák hátába kerültek.



A német hadvezetés mindent elkövetett, hogy a szövetségeseket megtartsa abban a hitükben, hogy a támadás súlypontja a Hollandián és Észak-Belgiumon át támadó „B" hadseregcsoportnál helyezkedik el. E célt szolgálták a látványos ejtőernyős akciók is Rotterdam, valamint a liège-i Eben-Emael erőd ellen. Valójában a Belgiumon és Luxemburgon keresztül támadó „A" hadseregcsoport képezte a tényleges támadó erőt, a rendelkezésre álló tíz páncélos hadosztályból hetet ennek alárendeltségében vetettek be. A Luftwaffe ugyanakkor a legcsekélyebb mértékben sem zavarta a Dyle-terv keretében felvonuló szövetséges csapatok mozgását. A Maginot-vonallal szemben álló „C" hadsereg csoporthoz tartozó 19 gyengén felszerelt német hadosztály színlelt támadásaival kétszer annyi francia hadosztályt kötött le.



Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!

szerk 2010 June 23, Wednesday, 09:40:11

a nyári vakáció.... Nagyon boldog

Pinot noir 2010 June 22, Tuesday, 22:42:20

Mi lesz a következő?

szerző 2010 June 22, Tuesday, 22:00:27

A szokásos 2-3 hét. Meg az elmúlt 30 évben olvasottak.

Pinot noir 2010 June 22, Tuesday, 21:54:37

Van benne munka, meddig írtad?

szerző 2010 June 22, Tuesday, 20:27:21

Tudod, van egy mondás: "legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység".

érdeklődő 2010 June 21, Monday, 09:14:11

Gratulálok az íráshoz, pontos és hiteles. Nekem kifejezetten tetszenek a beszúrt anekdoták. Különösen a Foch marsall titkait felfedő. Körülbelül azon a szinten állt a francia katonai doktrína és hadseregszervezés. Ebből is látható, hogy a győztes sohasem üldögélhet az egykori babérjain, mert az nagyon megbosszulja magát. Így történt meg ez a franciákkal ez a II.VH-ban.

Hozzászólások száma: 6 


Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player