Tudósok és tanítók
Hetényi Magdolna az Akadémia rendes tagja
Hetényi Magdolnát, a Szegedi Tudományegyetem ásványtani, Geokémiai és Kõzettani Tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanárát a levelezõ után rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia.
Fülöp Ferenc a GYTK elsõ akadémikusa
Gyüdi Sándor, a karmester és matematikus
dr. Molnár Gyula ornitológus, zenész és fotómûvész
Beszélgetés Csörgõ Sándor akadémikussal
Ötvös Péter 60 éves
Universitas
SZTE Hírlevél
Jól jár a diák, ha szemfüles
SzTE hírek
Föld napja a szegedi füvészkertben
Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
Hírfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hírek
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszú távra eldõl, az ország merre halad tovább
Elfogadták szegedi önkormányzat 2014-es költségvetését
Balett és fantasztikus vígjáték a Szegedi Nemzeti Színház márciusi mûsorán
FIGYELEM! MENETREND MÓDOSÍTÁS!
Universitas
SzTE hírek
Hol születnek a döntések? – A Nobel-díjas Bert Sakmann elõadása Szegeden
Megkezdik a szegedi egyetemmel kapcsolatos dokumentumok egybegyûjtését
Magazin
Uccai dumák
Ma már tudom, szeretnék olyan lenni
Játék
Kivirágzás vezényszóra
Autók
Megálmodta, megtervezte saját szupersportautóját
Tudósok és tanítók Tudósok és tanítók
A sors végül is a fizika felé fordított.
Árvai Mara   2004 August 09, Monday  
Image
Dr. Bor Zsolt a Szegedi Tudományegyetem egyik kiemelkedő fizikusa, aki nemzetközi hírnévnek örvend. Kutatásainak eredményei, tanulmányai kevés kivételtől eltekintve angol nyelven jelennek meg. Munkájáról, életéről és a világjáró ember tapasztalatairól beszélgettünk vele.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF

- Milyen társadalmi különbségeket figyelt meg hazánk és az Államok között?

 

Névjegy:

1949-ben született.

Fokozatok:
1973 Elektromérnök, Kijevi Mûszaki Egyetem Radioelektronikai Kar
1974 Fizikus, JATE
1975 PhD. fizikából, JATE

Pozíciók:
1988- kutatócsoport vezetõ, MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport
1989- egyetemi tanár, JATE
1989- tanszékvezetõ, JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék
Külföldi tanulmányutak:
1977-87 Vendégkutató, Max Planck Institut, Göttingen, Németország(6.5 év),
Vendégprofesszor, University of California Irvin,
1994-95 Vendégprofesszor, Rice University, Houston
1995 Vendégprofesszor, ETH, Zurich

Kitüntetések:
1994 Széchenyi díj
1982 Eötvös Loránd Fizikai Társulat - Gyulai Zoltán díj
1980 MTA Kiemelt Fõirány Pályadíj
1974 MTA Kiemelt Fõirány Pályadíj

Szakmai szervezeti tagság:
Academia Europaea tagja, London, UK (1993)
IUPAP Kvantumelektronikai Szakcsoport tagja
Európai Fizikai Társulat tagja
Európai Fizikai Társulat tagja Kvantumelektronikai és Optikai Szakcsoport elnökségi tag
MTA Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottság tagja
MTA Atom- és Molekulafizikai Bizottság tagja
Magyar Akkreditációs Bizottság tagja
MTA Doktori Tanács tagja
BME Habilitációs Bizottság tagja
JATE Habilitációs Bizottság tagja
Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja


Kutatási területek:
Ultragyors Lézer Spektroszkópia
Ultrarövid lézerimpulzusok keltése, femtoszekundumos lézerimpulzusok mérése, terjedése diszperzív közegben és optikai rendszerekben. Femtoszekundumos
lézerimpulzusok erõsítése.
Lézerek Orvosi Alkalmazásai
Nem Diffraktáló Lézernyalábok

Optikai Litográfia

 

B.ZS.: Mondanék néhány dolgot az amerikaiak életmódjáró. Nekem nagyon tetszett az egészséges életmódra nevelés. Ez nagyon magas szinten történik. Még az iskolában is van ilyen tantárgy, és azt igen ügyesen oktatják. Saját fiamon láttam mennyire megváltozott az ő táplálkozási és életszokása elsősorban az ott tanultak hatására. Mindenféleképpen jó, hogy az étkezésükre nagyon figyelnek, és a testmozgást is fontosnak tartják. Lehetne beszélni tulajdonképpen az iskolarendszerükről is. Az iskolarendszerről két dolgot kell elmondani: ha a 18 éves korosztályt nézzük, világos az, hogy Európában és Magyarországon is ennek a korosztálynak a tudásszínvonala általában magasabb, mint Amerikában. Ez tehát a tény. Amerikában kevesebbet tanítanak, de amit megtanítanak, azt alaposan megtanítják. Különbség van továbbá a megtanított anyagban is. Amerikában mindennapi életben sokkal inkább használhatóbb tananyagot tanítanak, mint nálunk. A számítástechnikához való viszonya egy ottani 18 évesnek sokkal jobb, mint Magyarországon. Ezeknek az eszközöknek a használata ott tényleg mindennapi élet része. Tehát alapvetően azt lehet mondani, hogy a tudásanyagnak mennyisége Európában és Magyarországon nagyobb, de odaát jobban használható dolgot tanulnak. Érdekes, hogy hogyan változik meg a tudásszint később az egyetemeken. Az előzőekből következik, hogy az egyetemekre bekerülő emberek tudásszintje alacsonyabb, mint itthon, de amikor kikerülnek az egyetemekről ez a különbség eltűnik. Ezen el kellene gondolkodni, mi az oka. Mindenesetre azt vettem észre, hogy ott egy jó egyetemet elvégzett hallgató, mintha a termelésben, kutatásban jobban használható lenne mint a nálunk végzett. Érdekes még, hogy az iskolarendszer feltételezi, hogy a diákok pénzkeresés céljából elmennek dolgozni részidőben bolti eladónak, vagy gyorsétkezdékbe kiszolgálóknak. Teljesen általános dolog, hogy még a lehető legjobb anyagi körülmények között élő családok gyerekei is eljárnak dolgozni. Ennek a gazdasági hatása is nyílván nagyon jelentős, de a diákok életre nevelésében is egy nagyon lényeges elem. A diákokat amúgy eléggé kézben és karban tartják ezekben az iskolákban. Például nagyon tetszett nekem az a fegyelmezési eljárás, aminek a neve az, hogy szombati iskola. Ha a gyerek notóriusan valami függelemsértést hajt végre, és azért láttam ilyet a közvetlen környezetemben is, akkor azt szombati iskolára ítélik, ami azt jelenti, hogy szombat reggel 8 - tól 12 - ig a gyereknek be kell mennie az iskolába, ott el kell töltenie négy órát, és ez idő alatt ott csak a tanulmányaival kapcsolatos dolgokat művelhet. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy reggel hétkor a szülő felkel, és elviszi a gyereket az iskolába. Mivel szombaton nincsen iskolabusz, ez alkalmat ad arra, hogy mintegy harminc percen keresztül elbeszélgessen csemetéjével, hogy miért is ítélték szombati iskolára. Az is egy kellemes dolog, ha a szülő szombati programját derékba töri az a dolog, hogy délben menni kell a gyerekért az iskolába, úgyhogy ennek is nevelő hatása van. Ez egy viszonylag egyszerű fegyelmezési eljárás. Ott nagyon vigyáznak a fiatalokra. Főleg arra vigyáznak, hogy 18 év alatt alkoholhoz, és cigarettához ne jussanak. Szerintem meggondolandó lenne, hogy ezt más országokba is ugyanilyen szigorral bevezessék.

- Magyarországot mennyire ismerik?
B. ZS.: - Magyarországról körülbelül annyit tudnak, mint amekkora Magyarország súlya a világban. Egy tíz milliós nemzet a durván öt milliárd lakosú föld lakosságának 0,2% - át teszi ki. Magyarország körülbelül ilyen arányban jelenik meg az amerikai sajtóban. Annak ellenére, hogy Magyarország a lakossági létszámához képest igen jelentősen hozzájárult a világ kultúrkincséhez. Kint Magyarországról nem sok hírt hallottam, kivéve a tiszai ciánszenyezést, bár ezt is eléggé elnagyoltan közölték, mert arról volt csak szó, hogy súlyos ciánszennyeződés volt, továbbá az, hogy Romániából indult el, és a harmadik állítás ezzel kapcsolatban az volt, hogy Kelet - Erópában mindenhol nagy baj van a környezetszennyezéssel. Érdekes, hogy azt nem említették meg, hogy az egész egy lelketlen, ausztrál csirkefogó vállalkozó felelőtlen tevékenysége miatt következett be. Tehát Magyarországról nagyon kevés hírt lehet hallani. Magyarországot néha filmekben és művészeti alkotásokban bemutatják. Sajnos, és ezt szomorúan vettem tudomásul, hogy Magyarországról ezek a művészi alkotások sokkal kedvezőtlenebb képet festenek, mint az valójában indokolt lenne.

Bor Zsolt hazánk amerikai megítéléséről beszél (Real Audio)




SzTE Fizikus Tanszékcsoport

Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Universitas



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player