Dr. Hetényi Magdolna a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kõzettani Tanszékének tanszékvezetõ egyetemi tanára. Diplomák: vegyész (JATE), kémia szakos középiskolai tanár (JATE). A földtudomány kandidátusa (1983), doktora (1996), habilitált (1995), az MTA levelezõ (2001), majd rendes tagja (2007).
Egyetemi tanárként különbözõ geokémiai tárgyú elõadásokat tart a graduális és a posztgraduális képzés keretében, irányítja az általa vezetett tanszék oktatómunkáját, közremûködik a felsõoktatás folyamatban lévõ átalakulásával kapcsolatos feladatok megoldásában. A szerves geokémia hazai oktatásának kezdeményezõje, sok éven át (jelenleg is) oktatója a JATE-n, ill. SZTE-n, 14 éven át az ELTE meghívott elõadója. A Földtudományi- és a Környezettudományi Doktori Iskola programvezetõje, posztdoktori kutatások témavezetõje.
Kutatásainak zömét hazai, illetve nemzetközi együttmûködésben végezte. Fõ kutatási területei: az üledékes kõzetek szerves anyagának felhalmozódása és átalakulási folyamatai, a fosszilis energiahordozók (kõolaj, földgáz, kõszén, olajpala) genetikája, a kõolaj és a földgáz képzõdésének laboratóriumi szimulálása, a folyamat mechanizmusának, kinetikájának, a képzõdõ fluidumok mennyiségét, minõségét meghatározó hõmérséklet és az õskörnyezeti jellemzõk (pl. az éghajlat változásai, a tengerszint ciklikus ingadozása) szerepének elemzése. Alkalmazott kutatási eredményei, így a kõolaj- és/vagy gázképzésre alkalmas szerves anyag típusok elõfordulási aránya a hazai neogén üledékes kõzetekben, közvetlen felhasználásra kerültek a hazai szénhidrogén prognózisok elkészítésénél.
Hetényi Magdolna Szentlõrinckátán születetett 1944-ben. 2001 óta az MTA levelezõ tagja. A SZTE ásványtani, Geokémiai és Kõzettani Tanszéke tanszékvezetõ egyetemi tanára.
Levelezõ taggá választását követõen korábbi -a geológiai szerves anyag
képzõdésével,biogeokémiai transzformációjával kapcsolatos- kutatásainak köre bõvült. Hazai és nemzetközi gyüttmüködésben folytatódott a fossszilis
energiahordozók genetikájának vizsgálata, a biopolimerekfosszilizációja során bekövetkezõ kémiai változások modellezése.
2001-tõl eredményeirõl 31 tudományos közleményben adott számot, 109 független (ebbõl SCI 85) hivatkozást regisztrált. |
Magyarországon elsõként kezdte el a talajban és a recens üledékekben raktározódott, a globális szénciklusban, az atmoszféra szén-dioxid és metán tartalmának alakulásában, a földi hõmérséklet szabályozásában fontos szerepet játszó szerves anyag makro- és molekuláris szintû kutatását. Az irányítása alatt szervezõdõ kutatócsoport módszert dolgozott ki a szerves-anyag különbözõ stabilitású, a szennyezõ anyagok mobilitását eltérõ módon befolyásoló frakcióinak elválasztására, elemezték a vegetáció és a talajhasználat változásának hatását a talaj szerves anyagának összetételére. Szerves-geokémiai vizsgálatokkal vesz részt a földtörténet egyik nagy fajkihalási eseményének rekonstruálását célzó, a globális esemény kiváltó okait elemzõ multidiszciplináris kutatásokban.
A tudományos közélet aktív résztvevõje. Tagja és tisztségviselõje szakterülete nemzetközi és hazai szakmai szervezeteinek. Szakterületét képviseli a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) bizottságaiban. A geokémia mûvelésébe nemcsak kutatóként, hanem a hazai és nemzetközi együttmûködések, konferenciák szervezõjeként is bekapcsolódott.
A fosszilis energiahordozók genetikáját elemzõ eredményeit, valamint a geológus hallgatók oktatásában kifejtett tevékenységét a Központi Földtani Hivatal 1985-ben „Kiváló Munkáért" kitüntetéssel, publikációs tevékenységét a Magyarhoni Földtani Társulat 1994-ben „Vendl Mária Emlékérem"-mel, tudományos Munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia 1999-ben „Akadémiai Díj"-jal ismerte el. Tudományszervezõ tevékenységéért 1999-ben „Ipolyi Arnold Díj"-ban részesült.
,
Universitas
Hozzszlsok Kedves Olvas! Jelentkezzen be s akkor hozzszlhat a tmhoz!