Magyarország 1999-ben, harminc országgal együtt írta alá a bolognai nyilatkozatot, amelyben a csatlakozó országok vállalták, 2010-ig összehangolják felsõoktatási rendszerüket, és bevezetik a kétciklusú képzést. Tavaly õsszel Berlinben ezek az országok úgy döntöttek, módosítják a határidõt, már 2005-ben elindítják az új típusú képzéseket. Hazánkban 2004-ben és 2005-ben még önkéntes alapon indíthatnak az egyetemek, fõiskolák kétciklusú képzéseket, 2006-tól pedig mindenhol át kell térni az új rendszerre.
A kétciklusú képzés lényege, hogy a hallgatók elõbb - szakterülettõl függõen hat vagy hét félévig - alapképzésre járnak, melynek végén egy alap-, úgynevezett Bachelor (BSc, BA stb.) fokozatot szereznek. Ezzel azonnal munkába állhatnak, de rögtön vagy késõbb tovább is tanulhatnak, a második ciklusban másfél-két év alatt mesterdiplomát, úgynevezett Master (MSc, MA stb.) fokozatot szerezhetnek. Ez a mesterfokozat megfelel a jelenlegi egyetemi diplomának. A képzési folyamat harmadik szintje lehet a doktori (PhD) fokozat megszerzése.
Jelenleg Magyarországon fõiskolai és egyetemi szintû képzések folynak. A fõiskolai oktatásban a gyakorlati jellegû ismeretek kapnak nagyobb szerepet, az egyetemi képzés elsõsorban az elméleti háttérre helyezi a súlyt, és egy-két évvel tovább is tart.
Az a diák, aki 18 évesen fõiskolára jelentkezett, eddig csak jelentõs idõveszteséggel folytathatta tanulmányait, szerezhetett egyetemi diplomát. Ha valaki egyetemre jelentkezett, és közben rájött, a képzés túl elméleti, illetve túl sokáig kell az iskolapadban ülnie, akkor ezt "bukásként" éli meg, két-három éves tanulás után is csak érettségije van, nem tud elhelyezkedni. Ha mégis tanulni akar, az adott szakterületen a fõiskolai tanulmányokat elölrõl kezdheti. A Bachelor-fokozat azért hasznosabb a jelenlegi egyetemi képzésnél, mert három, illetve négy év után is lehetõvé teszi a munkavállalást, és felkészít a mesterfokozathoz szükséges tanulmányokra.
Az egységes európai felsõoktatási térség kialakulásával a korábbi képzési formák idõvel eltûnnek. Az átalakulás - a bolognai folyamat megvalósulása - eredményeként kialakuló egységes európai rendszer a hallgatók számára azt jelenti, hogy a BSc-diploma megszerzése után számos hazai és külföldi egyetemen folytathatják tanulmányaikat MSc szinten, illetve az EU-konform diplomával bõvülnek elhelyezkedési esélyeik Európában és a tengerentúlon egyaránt.
Új típusú képzések elõször mûszaki informatikai szakokon indulnak 2004 szeptemberétõl az ország kiválasztott felsõoktatási intézményeiben. Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Akkreditációs Bizottság három intézmény két szakán tette lehetõvé az új típusú képzés elindítását: a Budapesti Mûszaki Fõiskolán és a Veszprémi Egyetemen mûszaki informatika, valamint a Debrecen Egyetemen programtervezõ informatikus szakon.
A Budapesti Mûszaki Fõiskola (BMF) örömmel fogadta, hogy az elsõk között lehet a kétszintû képzés bevezetésekor, mert így ismét közelebb kerülnek Európához. - A Neumann János Informatikai Fõiskolai Karon a BSc-képzést elvégezve a hallgatók azonnal munkába állhatnak, de felkészítik õket a második ciklusra is, tanulmányaik folytatására - ismertette a rendszer legnagyobb elõnyeit György Anna, oktatási fõigazgató-helyettes.
,
Karrier 
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!