Szokjuk meg a gondolatot, hogy a kézzel írott, kerek mondatokból álló önéletrajzok már nem képesek az elsõ fordulón átjuttatni minket. Marad az áttekinthetõ, világos struktúra, a táblázatos forma.
A Brüsszel által elkészített önéletrajzminta célja
Az egységes életrajzminta bevezetésének célja a tagállamok közötti együttmûködés segítése, a munkaerõ mozgásának és az egységes munkaerõpiac kialakulásának megkönnyítése, valamint a pályázás átláthatósága volt. Mivel az EU polgárok az Unió területén azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát, a munkaerõ szabad áramlásának megvalósulásában fontos szerepe lehet a standard önéletrajz elfogadásának. Ahány ország, annyi szokás, hagyomány, elvárás. Ezért a külföldre pályázók óhatatlanul diszkrimináció áldozatai lehetnek a kiválasztás elsõ lépcsõiben. Ezen megkülönböztetés megszüntetésére hívatott az EU önéletrajz minta. Az alkotók szerint a munkaadók számára is könnyebb lesz a kiválasztás az egységes CV-sablon alapján, mivel pontosabb képet kaphatnak így a más tagországból való jelölt kvalifikációjáról.
A gyakorlatban azonban az életrajzminta nemzetközi elfogadottságára még várni kell - egyrészt azért, mert csupán ajánlás, másrészt azért, mert törvény nem írja elõ a nyomtatványok használatát.
Pontokba szedett életút
Az EU Bizottsága által elfogadott standard önéletrajzminta az egyszerûség jegyében fogant és a jelenre fókuszál. Hasonlóan az amerikai típusú életrajzhoz, a fordított kronológiai felsorolást részesíti elõnyben, azaz a jelenbõl a múlt felé haladva kell felsorolni az iskolákat, munkahelyeket. A táblázatos formának köszönhetõen még szemléletesebb, átfogóbb képet nyújt az iskolai végzettségekrõl, szakmai tapasztalatokról, nyelvismeretekrõl, készségekrõl és kompetenciákról. A nyomtatvány bal oldalán vastag betûvel vannak szedve az összefoglaló kategóriák, míg a jobb oldali oszlopban a válaszok tömör, pontokba szedett kifejtésére kerülhet sor. Az üres sorok tagolják az életrajzot, az átláthatóságban van szerepük.
A két oldalas nyomtatvány elsõ negyedében a személyes adatok szerepelnek. Újdonság, hogy meg kell nevezni az állampolgárságot és az országot is. Ezt követi a munkahelyek felsorolása, amellyel kapcsolatban megoszlik a szakértõk véleménye. Nyugat-Európai szakemberek szerint fölösleges a korábbi munkahelyek címét is megadni, mivel elegendõ azok internetes elérhetõségének feltüntetése. Az életrajzsablon az iskolákkal, majd a különleges képességekkel és alapvetõ kompetenciákkal (nyelvtudás, mûvészi-, szociális-, szervezõi-, technikai-, mûvészi kompetenciák, jogosítvány) folytatódik, végül a kiegészítõ információk és igazoló okmányok, papírok felsorolásával zárul. A munkahelyek és iskolák felsorolása a javasolt stratégia alapján fordított idõrendben történik, a nyelvtudást írásbeli és szóbeli ismeretek szerint alapszintû-jó-kitûnõ skálán lehet minõsíteni.
Az EU tagországok többségében nem szokás különösebben nagy figyelmet fordítani az önéletrajz végén megemlített képességekre és készségekre, mivel azok megítélése erõsen szubjektív.
Hasonlóan idegenszerûnek tûnik a technikai ismeretek (számítógépek, különbözõ gépi eszközök) külön felsorolása, mivel a legtöbb pozíciónál a számítógép használata és az egyes programok alkalmazása a legfontosabb követelmény.
Érdekes azonban, hogy amíg Magyarországon az önéletrajz végén szokás írni az érdeklõdési körrõl, megnevezni a hobbikat, addig az EU-ban erre egyáltalán nem kíváncsiak.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!