Profitálunk az integrációból, amelynek szerves része az EU és hazánk foglalkoztatáspolitikájának harmonizációja is.
A munkanélküliek számának növekedésével a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés kulcsfontosságú kérdéssé vált az ezredvég Európájában.
Mivel az Unió nem rendelkezik jogosítványokkal ahhoz, hogy közvetlen befolyást gyakoroljon az egyes tagállamok költségvetési kiadásaira és munkahelyteremtési programjaira, egységes foglalkoztatáspolitika kidolgozására és koordinálására törekszik. Már az Európai Közösség 1957. évi alapító szerzõdése rendelkezik arról, hogy egy tagországbeli a másik tagállam területére szabadon beléphet, az ott meghirdetett állásajánlatra jelentkezhet, és munkát végezhet az adott tagállam munkajogi normái szerint.
Az EU 1993-ban fogadta el az ún. Európai Szociális Chartát, amelynek realizálására és ennek részeként a szabad munkavállalási jog érvényesítésére több elképzelés és terv született. A foglalkoztatáspolitika fent megfogalmazott céljai érdekében az Európai Unió az elmúlt évtizedben számos lépést tett.
A szervezet több ún. akciótervet dolgozott ki a munkaerõpiaci integráció megfelelõ elõkészítésére, nagy hangsúlyt helyezve a helyi munkahelyteremtés kérdésére.
Adatbázisok és információs rendszerek összegzik a tagországok munkaügyi tapasztalatait, és folyamatosan nyomon követik munkaerõpiaci stratégiájuk alakulását.
Az Unió közösségi programot hozott létre a nõi munkavállalók alkupozíciójának emelésére ( NOW), a rokkantak és bizonyos hátrányos helyzetû csoportok munkaerõpiaci helyzetének javítására (HORIZON), valamint az új szaktudás elsajátítására és munkahelyteremtésre (EUROFORM).
Az Európai Tanács 1993. decemberében elkészített Akcióterve behatóan foglalkozik az oktatási és képzési rendszerekkel, valamint a megfelelõ képzés nélküli fiatalok elhelyezkedésének problematikájával.
A maastrichti szerzõdés revíziója és az Unió keleti bõvítése kapcsán összeült 1996. évi kormányközi konferencia napirendjén szerepelt a versenyképességet és a munkahelyteremtést befolyásoló belsõ piac kérdése.
Az EU a foglalkoztatáspolitika különbözõ kérdéseirõl 1997-ben Zöld Könyvet adott ki Partnerség az új munkaszervezetért címmel, amely leszögezi, hogy: "a hierarchikus és merev struktúrákat újító szellemû és rugalmas, magas szakértelmen, nagyfokú bizalmon és a munkavállalók fokozottabb integrálásán alapuló struktúrák váltják fel".
Az Európai Tanács 1997. novemberében, Luxemburgban tartott rendkívüli ülésének apropója kifejezetten a Tanács foglalkoztatáspolitikájának koordinálása volt. Ezen az ülésen olyan irányelveket dolgoztak ki, amelyeket elfogadásuk után integráltak a tagállamok szociális programjaiba és nemzeti foglalkoztatási akcióterveibe. A tanácskozáson kiemelt témaként szerepelt az ifjúsági és tartós munkanélküliség kezelése, az iskolarendszer javításának kérdése, valamint a vállalkozóvá válás ösztönzésének lehetõsége. A testület célul tûzte ki a vállalkozások beindításának és mûködtetésének megkönnyítését.
Az Európai Tanács ösztönözte a szociális partnereket olyan megállapodások létrehozására, amelyek az Unió egészére vonatkozó képzési és átképzési feltételeket rögzítik. Az EU-nak és tagállamainak e téren eddig elért eredményei ellenére a szabad munkaerõáramlást továbbra is számos formális és informális tényezõ nehezíti. Ilyenek például az eltérõ társadalombiztosítási és adórendszerek, a képesítések és diplomák elismerésének problémája, az eltérõ foglalkoztatási feltételek, valamint egyes országokban a képzettségbeli lemaradás.
Nehézséget jelent ezeken kívül a nyelvtudás és az információ gyakori hiánya, valamint a munkaerõ infrastruktúrájának kiépítetlensége. A migrációs problémák leküzdésére a kelet- és közép európai országok csatlakozását követõen az Európai Gazdasági Térségrõl szóló Egyezmény lehetõséget nyújt ezen államokból, így hazánkból is érkezõ munkaerõ esetében arra, hogy alkalmazni lehessen a fokozatosság és átmeneti idõszak alkalmazásának elvét.
Az Európai Unió tevékenysége a foglalkoztatáspolitika terén nem zárult még le az elmondottakkal, mivel a szervezet folyamatosan igyekszik a nehézségeket leküzdeni. Számos program és elméleti terv született, így a közeljövõben ezek gyakorlati alkalmazására tevõdik a hangsúly.
Az Unió keleti bõvítésének rendezése és ennek részeként a szabad munkaerõáramlás elõsegítése alapkövei az egységes Európa sikeres megteremtésének.
,
Karrier 
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!