Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendővel ezelőtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta. Legyőzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsőcél: Berlin II.
A végső cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
Október 2021
H K S C P S V
272829301 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Égető Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
Futballmeccsen
A férfi földrajza
Filmleírások
A tűzben edzett férfi
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A Jaltai Egyezmény
Munkatársunktól   2010 February 11, Thursday  

Nyilatkozat a három szövetséges hatalom - a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - vezetőinek krími konferenciájáról
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
Az elmúlt nyolc nap folyamán W. Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke, F. D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke, J. V. Sztálin, a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának elnöke, a külügyminiszterek, a vezérkari főnökök és más tanácsadók kíséretében értekezletet tartottak a Krím-félszigeten.

A krími értekezlet eredményeiről az Egyesült Államok elnöke, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Népbiztosai Tanácsának elnöke és Nagy-Britannia miniszterelnöke a következő nyilatkozatot tették:

 

1. NÉMETORSZÁG SZÉTZÚZÁSA

 

Megvizsgáltuk és megállapítottuk a három szövetséges hatalomnak a közös ellenség végleges szétzúzására irányuló haditerveit. Az értekezlet tartama alatt a három szövetséges hatalom katonai vezérkarai naponta tanácskozásra ültek össze. E tanácskozások minden tekintetben, a legnagyobb mértékben kielégítők voltak, és a három szövetséges katonai erőfeszítéseinek minden eddiginél szorosabb összehangolására vezettek. Teljes mértékben kölcsönösen tájékoztattuk egymást. Teljes egyetértéssel jóváhagytuk, és részleteiben megterveztük azoknak az új és még sokkal hatalmasabb csapásoknak időpontjait, méreteit és koordinációját, amelyeket hadseregeink, valamint légierőink kelet, nyugat, észak és dél felől fognak Németország szívére mérni.

Közös haditerveink csak akkor válnak ismeretessé, amikor már végrehajtjuk őket, de meg vagyunk győződve arról, hogy a három vezérkar között ezen az értekezleten elért igen szoros tevékeny együttműködés közelebb hozza a háború végét. A három vezérkar a jövőben is tanácskozásra ül össze, valahányszor erre szükség lesz.

A náci Németország sorsa meg van pecsételve. A német nép, ha megkísérli folytatni a reménytelen ellenállást, csak tovább súlyosbítja vereségének következményeit.

 

2. NÉMETORSZÁG MEGSZÁLLÁSA ÉS ELLENÕRZÉSE

 

Megegyeztünk a közös politikában és tervekben, amelyek a feltétel nélküli kapituláció rendelkezéseinek végrehajtására irányulnak, s ezeket a rendelkezéseket közösen fogjuk előírni a náci Németországnak, és közösen fogjuk rákényszeríteni, miután a német fegyveres ellenállást végképp megtörtük. E rendelkezések addig nem kerülnek nyilvánosságra, amíg Németországot teljesen szét nem zúztuk. Az összehangolt terv értelmében a három hatalom fegyveres erői külön-külön övezetet szállnak meg Németországban. A terv egybehangolt igazgatást és ellenőrzést irányoz elő Központi Ellenőrző Bizottság útján, amely a három hatalom főparacsnokaiból áll, Berlin székhellyel. Elhatároztuk, hogy a három hatalom felhívja Franciaországot, hogy - amennyiben óhajtja - vállalja egy övezet megszállását, és vegyen részt negyedik tagként az Ellenőrző Bizottságban. A francia övezet határát a négy érdekelt kormány fogja megállapítani az Európai Tanácskozó Bizottságban működő képviselőik útján.

Megmásíthatatlan célunk a német militarizmus és nácizmus megsemmisítése és olyan biztosítékok megteremtése, hogy Németország soha többé ne zavarhassa meg a világ békéjét. Eltökéltük, hogy az egész német fegyveres erőt leszereljük és elbocsátjuk; a német vezérkart, amely ismételten elősegítette a német militarizmus újjáéledését, mindörökre feloszlatjuk; az egész német hadfelszerelést elszállítjuk vagy megsemmisítjük; a haditermelésre felhasználható egész német ipart megsemmisítjük, vagy ellenőrzés alá helyezzük; az összes háborús bűnösöket bíróság elé állítjuk, gyorsan és igazságosan megbüntetjük, ugyanakkor megköveteljük a németek által okozott pusztításokból eredő károk természetbeni jóvátételét, eltöröljük a föld színéről a náci pártot, a náci törvényeket, szervezeteket és intézményeket; kiküszöböljük a nácizmus és a militarizmus mindennemű befolyását a közhivatalokból, a német nép kulturális és gazdasági életéből, és közösen megtesszük mindazokat az egyéb intézkedéseket Németországban, amelyek szükségesnek mutatkoznak a jövő békéjének és a világ biztonságának érdekében. Nem célunk a német nép megsemmisítése, de csak a nácizmus és militarizmus gyökeres kiirtása után lesz remény arra, hogy a német nép méltó életet éljen, és beilleszkedhessen a nemzetek közösségébe.

 

3. A NÉMETORSZÁG ÁLTAL TELJESÍTENDÕ JÓVÁTÉTEL

 

Megvizsgáltuk a Németország által a háború folyamán a szövetséges nemzeteknek okozott károk kérdését, és méltányosnak találtuk, hogy Németországot az okozott károk lehetőleg nagyobb mértékű természetbeni megtérítésére kötelezzük.

Jóvátételi bizottságot fogunk létesíteni, és megbízzuk, hogy vizsgálja meg a Németország által a szövetséges országoknak okozott károk megtérítésének mértékét és módozatait. A bizottság székhelye Moszkva lesz.

 

4. AZ EGYESÜLT NEMZETEK KONFERENCIÁJA

 

Elhatároztuk, hogy szövetségeseinkkel együtt a legközelebbi jövőben egyetemes nemzetközi szervezetet létesítünk a béke és biztonság fenntartása céljából. Úgy véljük, hogy ez lényeges mind az agresszió megelőzése, mind a háború politikai, gazdasági és szociális okainak kiküszöbölése szempontjából, az összes békeszerető népek szoros és állandó együttműködése révén.

Ehhez Dumbarton Oaksban lefektették az alapokat. A szavazási eljárás fontos kérdésében azonban ott még nem jött létre megegyezés. A jelenlegi értekezleten sikerült megoldani ezt a nehézséget. Megegyeztünk abban, hogy 1945. április 25-ére az egyesült államokbeli San Franciscóba összehívjuk az Egyesült Nemzetek értekezletét, hogy az előkészítse ennek a szervezetnek az alapokmányát, a Dumbarton Oaksban tartott nem hivatalos megbeszéléseken kidolgozott irányelveknek megfelelően.

Kína kormányával és Franciaország ideiglenes kormányával haladéktalanul konzultálunk, és felszólítjuk őket, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányával együtt vegyenek részt a többi országnak az értekezletre való meghívásában.

Mihelyt Kínával és Franciaországgal befejeződnek a konzultációk, nyilvánosságra hozzuk a szavazás rendjére vonatkozó javaslatok szövegét.

 

5. NYILATKOZAT A FELSZABADÍTOTT EURÓPÁRÓL

 

Kidolgoztunk és aláírtunk egy nyilatkozatot a felszabadított Európáról. E nyilatkozat előirányozza a három hatalom politikájának egybehangolását és közös eljárását a felszabadított Európa politikai és gazdasági kérdéseinek demokratikus elvek szerint történő megoldása tekintetében. A nyilatkozat szövege a következő:

"A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének miniszterelnöke, az Egyesült Királyság miniszterelnöke és az Amerikai Egyesült Államok elnöke tanácskozásokat folytattak országaik népeinek, valamint a felszabadított Európa népeinek közös érdekében. Együttesen kinyilvánítják kölcsönös egyetértésüket aziránt, hogy a felszabadított Európa átmeneti bizonytalanságának időszakában a három kormány egybehangolt politikájával segíti a náci Németország uralma alól felszabadított európai népeket és a tengely volt európai csatlós államainak népeit abban, hogy sürgős megoldásra váró politikai és gazdasági kérdéseiket demokratikus eszközökkel oldják meg.

Európában a rend helyreállítását és a nemzetgazdasági élet átszervezését úgy kell megoldani, hogy az lehetővé tegye a felszabadított népeknek a nácizmus és fasizmus utolsó maradványainak megsemmisítését és a maguk választotta demokratikus intézmények megteremtését. Az Atlanti Charta ama alapelvének megfelelően, amely szerint minden népnek joga van arra, hogy megválassza azt a kormányformát, amelyben élni akar, vissza kell állítani mindazoknak a népeknek szuverén jogait és önkormányzatát, amely népeket ettől az agresszív nemzetek erőszakkal megfosztottak.

Ama feltételek javítása érdekében, amelyek mellett a felszabadított népek érvényesíthetik ezeket a jogaikat, a három kormány, valahányszor a körülmények azt megkövetelik, együttesen támogatni fogja bármely felszabadított európai államnak vagy a tengely volt európai csatlós államainak népet abban,
a) hogy megteremtsék a belső béke feltételeit;
b) hogy szükségintézkedéseket foganatosítsanak az ínséget szenvedő népek megsegítésére;
c) hogy a lakosság összes demokratikus elemeit széleskörűen képviselő ideiglenes kormányhatalmat létesítsenek, amely köteles minél előbb szabad választások útján a nép akaratának megfelelő kormányt alakítani;
d) hogy elősegítsék ilyen választások megtartását mindenütt, ahol ez szükségesnek mutatkozik.

A három kormány tanácskozni fog a többi egyesült nemzettel és az európai ideiglenes hatóságokkal vagy más európai kormányokkal, valahányszor az őket közvetlenül érdeklő kérdések megvizsgálására sor kerül.

Ha a három kormány úgy véli, hogy valamely felszabadított európai államban, vagy a tengely valamely volt európai csatlós államában a körülmények ilyen eljárást szükségessé tesznek, a három kormány haladéktalanul megtanácskozza a szükséges intézkedéseket, hogy eleget tegyen a jelen nyilatkozatban lefektetett közös felelősségének.

Ezzel a nyilatkozatunkkal újból hitet teszünk az Atlanti Charta elvei mellett, megerősítjük az Egyesült Nemzetek nyilatkozatához való hűségünket, valamint azon elhatározásunkat, hogy a többi békeszerető nemzettel együttműködve felépítjük a jog elvein alapuló nemzetközi rendet, amely a békét, a biztonságot, a szabadságot és az emberiség általános jólétét szolgálja.

Midőn a három hatalom ezt a nyilatkozatot közzéteszi, egyben kifejezést ad ama reményének, hogy a Francia Köztársaság ideiglenes kormánya csatlakozhat majd hozzájuk a javasolt eljárásban."

 

6. LENGYELORSZÁG

 

Azzal az elhatározással jöttünk a krími konferenciára, hogy rendezzük nézeteltéréseinket a lengyel kérdésben. Részletesen megtárgyaltuk a kérdés minden oldalát. Újból megerősítettük egy erős, szabad, független és demokratikus Lengyelország megteremtésére irányuló közös óhajunkat. Tárgyalásaink eredményeképpen megegyeztünk azokban a feltételekben, amelyek alapján megalakulhat egy olyan új lengyel kormány, az ideiglenes lengyel nemzeti egységkormány, amelyet mind a három nagyhatalom elismer majd.

Létrejött a következő megállapodás:

"Lengyelországnak a Vörös Hadsereg által történt teljes felszabadítása folytán, ebben az országban új helyzet állott elő. Ez megköveteli egy olyan ideiglenes lengyel kormány megalakítását, amely szélesebb bázisra támaszkodhat, mint az Lengyelország nyugati részének nemrégen történt felszabadítása előtt lehetséges volt. A Lengyelországban jelenleg működő ideiglenes kormányt ezért szélesebb demokratikus alapon át kell szervezni, mind Lengyelországban élő, mind külföldön tartózkodó demokratikus személyiségek bevonásával. Ezt az új kormányt ennek megfelelően ideiglenes lengyel nemzeti egységkormánynak kell nevezni.

V. M. Molotov, V. A. Harriman és Sir Archibald C. Kerr meghatalmazást kapnak arra, hogy bizottságot alkotva tanácskozzanak Moszkvában, elsősorban a jelenlegi ideiglenes lengyel kormány tagjaival, valamint más lengyelországi és külföldi lengyel demokratikus politikusokkal a jelenlegi kormánynak a fentiek szerinti átalakítása céljából. Az ideiglenes lengyel nemzeti egységkormány köteles lesz a lehető legrövidebb időn belül szabad és semmi által nem gátolt választásokat kiírni általános választójog és titkos szavazás alapján. E választásokon minden antifasiszta és demokratikus pártnak joga lesz részt venni és jelölteket állítani.

Miután az ideiglenes lengyel nemzeti egységkormány a fentieknek megfelelően megalakult, a Szovjetunió kormánya - amely ez idő szerint Lengyelország jelenlegi ideiglenes kormányával tart fenn diplomáciai kapcsolatot -, valamint az Egyesült Királyság kormánya és az Egyesült Államok kormánya felveszik a diplomáciai kapcsolatot az új lengyel kormánnyal, az ideiglenes lengyel nemzeti egységkormánnyal, és nagyköveteket cserélnek vele, akiknek jelentései alapján az illető kormányok tájékozottak lesznek a lengyelországi helyzetről.

A három kormányfő úgy véli, hogy Lengyelország keleti határának a Curzon-vonalat kell követnie, bizonyos szakaszokon öt-nyolc kilométeres eltérésekkel Lengyelország javára. A három kormányfő elismeri, hogy Lengyelország területének jelentékenyen növekednie kell északon és nyugaton. Úgy vélik, hogy e területnövekedés terjedelme felől megfelelő időpontban ki kell kérni az ideiglenes lengyel nemzeti egységkormánynak a véleményét, és hogy Lengyelország nyugati határainak végleges megállapítását a békekonferencián el kell halasztani."

 

7. JUGOSZLÁVIA

 

Szükségesnek tartottuk Tito marsallnak és dr. Subasicnak azt javasolni, hogy azonnal léptessék életbe a közöttük létrejött egyezményt; és hogy ezen egyezmény alapján alakítsák meg az egyesített ideiglenes kormányt.

Javasoljuk továbbá, hogy mihelyt az új kormány megalakult, nyilatkoztassa ki, hogy

1. Jugoszlávia Népi Felszabadító Antifasiszta Tanácsát (AVNOJ) kiszélesítik az utolsó jugoszláv parlament (szkupcsina) azon tagjaival, akik nem kompromittálták magukat az ellenséggel való együttműködés által, és ekként egy ideiglenes parlamentnek nevezett szervet hoznak létre;

2. a Jugoszlávia Népi Felszabadító Antifasiszta Tanácsa által hozott törvényeket később az alkotmányozó nemzetgyűlés elé terjesztik megerősítés végett.

Az értekezleten általánosságban áttekintettek más balkáni kérdéseket is.

 

8. A KÜLÜGYMINISZTEREK ÉRTEKEZLETEI

 

A konferencia tartama alatt, a kormányfõk és a külügyminiszterek mindennapos ülésein kívül, a három külügyminiszter tanácsadóik bevonásával naponta külön üléseket is tartott.

Ezek az értekezletek igen hasznosaknak bizonyultak, és a konferencián megegyezés jött létre arról, hogy a három külügyminiszter közötti rendszeres tanácskozások céljából állandó szervet kell létrehozni. Ezért a külügyminiszterek ezentúl olyan gyakran találkoznak majd, valahányszor ez szükségesnek mutatkozik, éspedig valószínűleg minden három vagy négy hónapban. E találkozókat felváltva a három fővárosban fogják megtartani; az első találkozó Londonban lesz az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi bizottsági szervezetet megalakító konferenciája után.

 

9. EGYSÉG A BÉKE MEGSZERVEZÉSÉBEN, AKÁRCSAK A HÁBORÚ VISELÉSÉBEN

 

Krími találkozásunk újból megerősítette azt a közös eltökéltségünket, hogy az elkövetkezendő békés időszakban fenntartsuk és megerősítsük céljainknak és cselekvésünknek azt az egységét, amely az Egyesült Nemzetek győzelmét ebben a háborúban lehetővé és kétségtelenné tette. Úgy hisszük, hogy ez kormányaink szent kötelessége népeink, valamint a világ összes népei iránt.

Csak a három ország és az összes békeszerető népek közötti állandó és egyre erősödő együttműködés és kölcsönös megértés útján valósítható meg az emberiség legmagasztosabb törekvése: a szilárd és tartós béke, amely az Atlanti Charta szavai szerint "biztosítékot nyújt arra, hogy minden ember minden országban félelem és szükség nélkül élhessen".

A háború győzelmes befejezése és a tervezett nemzetközi szervezet megalakítása az emberiség történetének eddigi legnagyobb lehetőségét nyújtja arra, hogy a legközelebbi években létrejöjjenek az ilyen béke legfontosabb feltételei.

 

1945. február 11.

 

Winston Churchill
Franklin D. Roosevelt
I. Sztálin


Forrás : Teherán, Jalta, Potsdam, 179-187. p.


Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player