4. lap. �sszesen 5.
Elsöprõ támadás: az amerikai tervek
Még 1944 õszén, a
Leyte-öböli partraszállás elõtt az 5. amerikai flotta parancsnoka, Raymond Ames Spruance altengernagy kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re - a cikkĂĽnk elsõ rĂ©szĂ©ben ismertetett cĂ©lok elĂ©rĂ©se Ă©rdekĂ©ben - a VezĂ©rkari Fõnökök EgyesĂtett Bizottsága elfogadta az Ivo Dzsima elleni hadmĂ»velet terveit. A támadás kezdetĂ©t 1945. február 19.-Ă©re tĂ»ztĂ©k ki. A hadmĂ»velet fõparancsnoka
Spruance altengernagy lett, az egyesĂtett partra szállĂł haderõ Ă©lĂ©re pedig Richmond Kelly
Turner ellentengernagy került. A szárazföldi csapatok vezetését a modern amerikai kétéltû tengeri deszant hadviselés egyik megalapozója, Holland McTyeire
Smith altábornagy kapta, aki a 3., 4. és az 5. tengerészgyalogos hadosztályt magába foglaló partraszálló
V. deszanthadtest élére Harry
Schmidt vezérõrnagyot nevezte ki. A hadmûvelethez mintegy 110 ezer tengerészgyalogost vontak össze.
A tervek kidolgozása során Smith és Schmidt a délkeleti oldal egy széles partszakaszát jelölték ki a hadmûvelet számára.
Az amerikai támadási terv viszonylag egyszerĂ» volt. A 4. Ă©s 5. tengerĂ©szgyalogos hadosztály partraszáll a dĂ©lkeleten, elõször elfoglalja a Szuribacsi hegyet, a dĂ©li repĂĽlõteret Ă©s áttör a nyugati partra, kettĂ©vágva a szigetet. Amint ez sikerĂĽl, megerõsĂtve a 3. tengerĂ©szgyalogos hadosztállyal, elõretörnek Ă©szakkeletre Ă©s elfoglalják a szigetet. Az amerikaiak összesen 5, azaz öt nap alatt akarták mindezt vĂ©grehajtani. Harmincöt lett belõle.
Az amerikaiak, elkerĂĽlendõ a peleliu-i meglepetĂ©st, elkĂ©pesztõ tĂ»zerõt mozgĂłsĂtottak a partraszállás elõkĂ©szĂtĂ©sĂ©re. 1944 kĂ©sõ õszĂ©n megkezdõdött a sziget mĂłdszeres, kĂmĂ©letlen bombázása. A partraszállás elõkĂ©szĂÂtĂ©se Ă©s a harcok során a sziget 22 nĂ©gyzetkilomĂ©terĂ©re közel kĂ©tszer annyi bombát dobtak, mint az egĂ©sz 1944.-es Ă©v folyamán Budapestre. Mintha egyenesen az Ăłceán fenekĂ©re akarták volna kĂĽldeni Ivo Dzsimát. A mintegy 74 napon keresztĂĽl tartĂł bombázĂłhadjárat során a
Saipan-rĂłl Ă©s
Tinian-ról felszálló
Boeing B-29 Superfortress Ă©s Consolidated B-24 Liberator bombázĂłk tömeges támadásai az amerikai remĂ©nyek szerint sĂşlyos károkat okozhattak a japánoknak, ám Kuribajasi terve kiállta az elsõ prĂłbát. A föld alatti bunkerekben a hadianyag csekĂ©ly rĂ©sze veszett oda. Az embervesztesĂ©g is jelentĂ©ktelen volt. A bombázások szĂĽneteiben nemcsak kijavĂtották a megrongált bunkereket, tĂĽzĂ©rsĂ©gi állásokat Ă©s gĂ©ppuskafĂ©szkeket, de tovább is Ă©pĂtettĂ©k azokat.
A partraszállás közvetlen elõkĂ©szĂtĂ©sekĂ©nt Spruance Ivo Dzsimához vezĂ©nyelte az
5. flotta szinte valamennyi csatahajĂłját Ă©s cirkálĂłját, egyrĂ©szt fedezetkĂ©nt, másrĂ©szt a sziget dĂ©lkeleti rĂ©szĂ©nek ágyĂşzására. Ez ugyanĂşgy eredmĂ©nytelennek bizonyul majd, mint a bombázás. A tervszerĂ»en kiĂ©pĂtett, jĂłl átgondolt vĂ©delmi rendÂszer lehetõvĂ© tette az állomány Ă©s a hadianyag elrejtĂ©sĂ©t a bomÂbázásoktĂłl, a hajóágyĂşk tĂĽzĂ©tõl Ă©s a gyors átÂcsoportosĂtást harc során.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!