A szovjet tĂĄmadĂĄs januĂĄr elsĂľ felĂŠben gyakorlatilag kifĂşjt. A fronton relatĂ­v csĂśnd honolt. A szovjet felsĂľ katonai vezetĂŠs ekkorra ĂŠrtette meg, hogy a korĂĄbbiak szerint tovĂĄbb harcolniuk -a hazĂĄjukat elszĂĄntan vĂŠdĂľ, szĂĄmbeli kisebbsĂŠgben lĂŠvĂľ, de a terepet jĂłl ismerĂľ, ahhoz maximĂĄlisan alkalmazkodĂł finnek ellen-, teljesen ĂŠrtelmetlen. Az Ăşgynevezett „Mannerheim vonal" ĂĄttĂśrĂŠsĂŠhez a csapatok ĂĄtszervezĂŠsĂŠre, speciĂĄlis felszerelĂŠsĂŠre, az anyagutĂĄnpĂłtlĂĄs folyamatossĂĄgĂĄnak megszervezĂŠsĂŠre van szĂźksĂŠg. EzĂŠrt lĂŠtrehoztĂĄk az Észak-nyugati Frontot Sz. K. TyimosenkĂł elsĂľ osztĂĄlyĂş hadseregparancsnok (vezĂŠrezredes) vezetĂŠsĂŠvel. A front ĂĄllomĂĄnyĂĄba vezĂŠnyeltĂŠk a 7. hadsereg mellĂŠ a 13. hadsereget is. (A 7. hadsereg parancsnokĂĄvĂĄ Kirill Mereckov tĂĄbornokot neveztĂŠk ki.) Így a tĂĄmadĂł szovjet csapatok teljes lĂŠtszĂĄma meghaladta a 760 ezer fĂľt. Mindamellett a harcolĂł egysĂŠgek ĂĄllomĂĄnyĂĄba sĂ­talpakkal felszerelt alegysĂŠgeket szerveztek. Az elsĂľ lĂŠpcsĂľs hadosztĂĄlyokat pedig betonĂŠpĂ­tmĂŠnyeket rombolĂł, nagy kaliberĂť 203-234-280 mm-es ĂĄgyĂşs Ăźtegekkel erĂľsĂ­tettĂŠk meg.

Ezt az idõszakot a finn hadsereg is a csapatok megerõsítésére, anyagi feltöltésére, a szövetségeseitõl érkezõ fegyverzet hadrendbe állítására használta fel. Érdemes megemlíteni, hogy a téli háború folyamán Finnország számára szövetségesei: 300 repülõgépet, 500 löveget, 6000 golyószórót és géppuskát, 100 ezer gyalogsági puskát, 650 ezer kézigránátot, 2,5 millió ágyúlõszert és 160 millió puskatöltényt szállítottak.

Az mĂĄsodik szovjet tĂĄmadĂł hadmĂťvelet februĂĄr 11-ĂŠn indult meg, tĂ­znapos tĂźzĂŠrsĂŠgi elĂľkĂŠszĂ­tĂŠst kĂśvetĂľen. A tĂĄmadĂłk fĂľ erĂľit a KarĂŠliai-fĂśldszorosban ĂśsszpontosĂ­tottĂĄk. A tĂĄmadĂł szĂĄrazfĂśldi erĂľkkel a Balti Flotta hadihajĂłi is egyĂźttmĂťkĂśdtek a tengermellĂŠki terepszakaszon, a Ladoga-tavi Katonai Flottilla pedig a jobbszĂĄrnyi partokon.

A finn csapatok ember feletti erĂľfeszĂ­tĂŠssel vĂŠdekeztek. Ennek ellenĂŠre hĂĄromnapi elkeseredett harcok utĂĄn a tĂĄmadĂł 7. hadseregnek sikerĂźlt a finn vĂŠdelmet ĂĄttĂśrnie. FebruĂĄr 17-ĂŠre a finn hadsereg egy rĂŠszĂŠt hĂĄtra kellett vonni a vĂŠdelem mĂĄsodik vonalĂĄba, mivel a bekerĂ­tĂŠs fenyegette a csapatokat.

Február 21-én a 7. hadsereg elérte a finn védelem második vonalát. A 13. hadsereg ekkor Muolla-tól északra érte el a védelem fõ vonalát. Február 28-án az Észak-nyugati Front mindkét hadserege támadást kezdett a Vuoksza-tó (Uusijärvi) és Víborgi-öböl (Viipurinlahti) közötti sávban, s mivel a támadást a finn csapatok megállítani nem tudták, hát visszavonultak.


A hadmûvelet befejezõ szakaszában a 13. hadsereg elõre nyomult Antrea (Kamenogorszk), a 7. hadsereg pedig Viipuri (Víborg) irányába. A finnek elkeseredetten védekeztek, mégis visszavonulásra kényszerültek. Hogy megállítsák a 7. hadsereget még Viipuri (Víborg) elõtt, a finnek megnyitották a Saimaan-csatorna (Saimaan kanava) zsilipeit, hogy elárasszák a terepet a várostól Észak-keletre, de már ez sem segített. Március 13-án a támadók bevonultak a városba.

Ezzel gyakorlatilag befejezĂľdĂśtt a tĂŠli hĂĄborĂş.


A SzovjetuniĂł hatalmas vĂŠrĂĄldozatok rĂŠvĂŠn (131 ezer halott ĂŠs eltĂťnt, valamint 270 ezer sebesĂźlt) gyakorlatilag elĂŠrte, amit a hĂĄborĂş elĂľtt nem sikerĂźlt tĂĄrgyalĂĄsokkal elĂŠrnie. A hatĂĄrvonalat LeningrĂĄdtĂłl mintegy 150 km tĂĄvolsĂĄgban sikerĂźlt rĂśgzĂ­teniĂźk. Szovjet fennhatĂłsĂĄg alĂĄ kerĂźlt LappfĂśld egy rĂŠsze. A VĂśrĂśs Hadsereg ĂĄltal elfoglalt Petsamo (Pecsenga) kĂśrzet mĂŠgis visszakerĂźlt FinnorszĂĄghoz. Gogland (Suursaari) szigete a Finn-ĂśbĂślben szovjet terĂźlet lett. A Hanko-fĂŠlszigetet pedig 30 ĂŠvre bĂŠrletbe vette a SzovjetuniĂł FinnorszĂĄgtĂłl haditengerĂŠszeti tĂĄmaszpont cĂŠljĂĄra.

A hĂĄborĂş azonban a II. VilĂĄghĂĄborĂş rĂŠszekĂŠnt 1941-ben ismĂŠt kitĂśrt a kĂŠt szomszĂŠdos orszĂĄg kĂśzĂśtt. 1944-ig tartott. Amit folytatĂłlagos hĂĄborĂşnak nevez a tĂśrtĂŠnetĂ­rĂĄs.