3. lap. �sszesen 4.
Finn elõkészületek
A finneknek, az 1918-as
polgárháborút követõen, amikor is a szovjetek a finn vörösök mellett avatkoztak be a harcokba, -
Mannerheim meg ellenĂĽk harcolt - egyetlen cĂ©ljuk volt: egy lehetõleg erõs vĂ©delem megszervezĂ©se az oroszországi határ közelĂ©ben. A finn honvĂ©delem lehetõsĂ©geit a terepadottságok diktálták. Az orosz törtĂ©nĂ©szek máig szĂvesen beszĂ©lnek a „
Mannerheim vonalról", mintha az a francia Maginot - vagy a német Siegfrid-vonalhoz lett volna hasonlatos.
A Mannerheim vonal a térképen
Pedig errõl szĂł sem volt. Maga Mannerheim marsall is meglepõnek tartotta kĂ©sõbb, hogy a szovjet propaganda Ăgy kapta fel a tĂ©mát, miközben a finn kormányok csak tessĂ©k-lássĂ©k mĂłdon adtak pĂ©nzt a vĂ©delmi infrastruktĂşra kiĂ©pĂtĂ©sĂ©re. A nyugat-eurĂłpai erõdĂtett vĂ©dvonalakhoz - katonai szempontbĂłl - semmikĂ©nt sem volt hasonlatos a „Mannerheim vonal", amely elnevezĂ©s valĂłjában (az orosz hĂrszerzĂ©s által szorgosan feljegyzett) finn folklĂłr rĂ©sze volt csupán.
A Mannerheim vonal a szovjet propaganda beállĂtásában
Az igaz, hogy a finnek már közvetlenĂĽl a polgárháborĂş után megkezdtĂ©k a vĂ©dvonal kiĂ©pĂtĂ©sĂ©t 135 km hosszan, a KarĂ©liai-földszorosban (a Finn-öböl Ă©s a Ladoga-tĂł partjai között), Ă©s mintegy 30-70 km mĂ©lysĂ©gben a szovjet-finn határtĂłl. Az azonban a szovjet propaganda totális hazug voltára mutat rá, hogy a KarĂ©liai-földszoroson vĂ©gzett terepberendezĂ©si vĂ©delmi munkálatokat Ăşgy állĂtották be, mintha azokat a Leningrádra valĂł rátámadás Ă©rdekĂ©ben vĂ©gezte volna el Finnország. (Lásd.: a fenti videĂłbejátszást.)
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!