Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Piczil Márta: Nem véletlen az õsi szereposztás
Relax
Futballmeccsen
A bor elemzése
Filmleírások
A tûzben edzett férfi
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A finnek elfeledett téli háborúja – 2.
Csenke László - Básthy Gábor   2010 March 06, Saturday  

A hadmûvelet végkimeneteleként az ellenség teljes megsemmisítését jelölte meg. Sztálin lelki szemei elõtt a Karéliai Finn Autonóm Szovjet Köztársaság megteremtésének magasztos célja lebegett.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF


A szovjet háborús a politika

A szovjet vezetés a háború céljául jelölte meg, hogy katonai úton kell megteremteni azt, amit békés tárgyalásokkal nem sikerült korábban, vagyis Leningrád biztonságát. Sztálinnak azonban (lásd.: a lelki szemeket fentebb) ennél jóval többre fájt a foga. Bizonyítja ezt, hogy már a téli háború kezdetén Terijoki városában (ma Zelenogorszk) december 2.-án megalakíttatták az úgynevezett „Népi Finnország" kormányát, a finn származású Otto Kuusinen, amúgy szovjet kommunista és SZKP tag vezetésével, majd azon melegében együttmûködési és kölcsönös segítségnyújtási szerzõdést is kötöttek ezzel a bábrezsimmel.

A népi finnek kormányát finn kommunistákból szervezték meg. S amint felállt a madzagon elõrángatott, a Risto Heikki Ryti vezette hivatalos finn kormánnyal már semmiféle tárgyalásba sem bocsátkoztak. Sõt, Molotov azonnal magához kérette Svédország és az Egyesült Államok nagykövetét, hogy ismertesse velük: a Szovjetunió most már a „népi finn kormányt" tekinti Finnország hivatalos képviselõjének. Majd ezt a Népszövetségben is bejelentették.



Mannerheim marsall és Ryti kormányfõ csapatszemlén

A háborút megelõzõen csak azért tárgyalhattak Finnország hivatalos kormányával, hogy bizonyíthassák országnak-világnak, rajtuk semmi sem múlik, mert szovjet vezetõség mindent megtesz a helyzet békés rendezéséért. (Arról már mélyen hallgattak, hogy Finnország megtámadása miatt a Szovjetuniót kizárták a Népszövetségbõl, így valójában a náci Németországgal és a fasiszta Olaszországgal került egy sorba a proletárok állama.)

Mindebbõl nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy a gyõzelmesen befejezendõ téli háborút követõen Sztálinnak az volt a célja, hogy Finnországot is bekebelezze a Szovjetunió, ahogyan arra lehetõséget adott a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka. Itt jegyezzük meg, hogy Hitler a paktum tetõ alá hozásával valójában - hogy csúnyább kifejezést ne használjunk - komoly próbára is tette Sztálint és hadseregét, hogy mit is tud kezdeni a felkínált területszerzési lehetõségekkel. Mindenekelõtt arra voltak kíváncsiak, hogy a Vörös Hadsereg képes-e a villámháborúra?



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player