Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nõk a közéletbe
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
Vidám képek
A bor elemzése
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A véráztatta sziget I.
Básthy Gábor   2010 February 27, Saturday  

65 évvel ezelõtt vívták meg a II. világháború Csendes-óceáni hadszínterének egyik legkegyetlenebb, legvéresebb, késõbb jelképpé vált csatáját Ivo Dzsima szigetéért.
  Hozzászólások 4 Nyomtat E-mail PDF


A sziget

Az Ogaszavara szigetcsoport és ennek részét képezõ Ivo Dzsimát harmadik útján, 1779-ben térképezte fel minden idõk legnagyobb felfedezõje, James Cook kapitány. A szigetrõl azonban 1543-ban a spanyol Bernardo de la Torre ír elõször. A nagy japán tengerész, Ogaszavara Szadajori már 1592-ben japán birtokba veszi, ugyanakkor hûbérbirtokba is kapja megbízójától, a legendás nagyúrtól, az elsõ nagy sóguntól, Tojotomi Hidejosi-tól. A sógunátus elõször 1675-ben, majd véglegesen 1862-ben csatolja Japánhoz a szigeteket.
Hagyományos japán neve Io To, azaz Kén-sziget. A szigetcsoport további tagjai az Ivo Dzsimától 80 kilométerre északra fekvõ Csicsi Jima (Kita-io To, azaz Északi Kén-sziget) és a 60 kilométerre délre lévõ Minami Jima (Minami-io To, azaz Déli Kén-sziget).



Mint a nevük is mutatja, a szigetek vulkanikus eredetûek. Maga Ivo Dzsima alig több, mint 9 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 4 kilométer, területe mindössze 22 négyzetkilométer. Legmagasabb pontja a 169 méter magas Szuribacsi hegy. A második világháború elõtt, mint ahogyan az amerikaiak által Japánnak történt 1968-as visszaadása óta ma is a Tokiói Prefektúra része. Egy 1943. júniusi összeírás szerint hat településen, 192 háztartásban összesen 1018 lakosa volt. A szigeten volt egy elemi iskola, egy shinto szentély, és egy rendõr is szolgálatot teljesített. A kopár és nehezen megmûvelhetõ sziget lakói kénbányászatból, a cukornádtermelésbõl és a halászatból éltek. Az összes alapvetõ élelmiszert és fogyasztási cikket Japánból havonta egyszer, hajón szállították részükre. Az életet különösen megnehezítette, hogy a sziget természetes édesvízforrással nem rendelkezik, lakói az esõvíz összegyûjtésével biztosították vízellátásukat.



A Japán Császári Haditengerészet már a második világháború elõtt bázist létesített a sziget déli részén. A háború alatt repülõtér épült a sziget északi, sík területén vadászgépek és tengerészeti felderítõk számára. Tartva a közeledõ amerikaiak inváziójától 1944. nyarán megkezdték a sziget megerõsített támaszponttá alakítását.




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!

hugggo 2010 February 28, Sunday, 18:30:48

Nekem is tetszett, de kicsit hosszĂş volt.

magyar 2010 February 28, Sunday, 11:42:24

Nekem is tetszett. Várom én is a harmadik részt.

Szerzõ 2010 February 27, Saturday, 20:10:40

KĂ©szĂĽl.

japan 2010 February 27, Saturday, 12:34:07

Érdeklõdve várom a harmadik részt! Az elsõ kettõ nagyon tetszett.

Hozzďż˝szďż˝lďż˝sok szďż˝ma: 4 


Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player