MĂŠszĂĄrlĂĄs Malmedy-nĂŠl

Peipernek ĂĄt kellet verekednie magĂĄt a Meuse folyĂłig, mielĂľtt az idĂľ kitisztul, ĂŠs az eget ellepik a szĂśvetsĂŠges vadĂĄszbombĂĄzĂłk. OdaĂŠrve fedeznie kellett az Ăľt kĂśvetĂľ nĂŠmet utĂĄnpĂłtlĂĄs ĂĄtkelĂŠsĂŠt. Tankjai a mĂĄsodik napon eljutottak a MalmĂŠdy nevĂť faluig, ahol foglyul ejtettĂŠk a visszavonulĂł amerikaiak egyik konvojĂĄt.

1944. december 17.-én vasárnap az amerikai 285. tábori tüzér megfigyelõ zászlóalj "B" ütege Malmedy érintésével St. Vithbe igyekezett. A Malmedybõl indult 30 jármûbõl álló oszlop déli 12 óra körül a Baugnez-i útkeresztezõdésnél beleütközött a Peiper harccsoport elõvédjébe, amelyet Josef Diefenthal SS-Sturmbannführer vezetett. Az elöl haladó két Panzer IV-es tüzet nyitott és az amerikaiak leugráltak a teherautókról. Rövid, de elkeseredett tûzharc után 113-an megadták magukat. Peiper sürgette Diefenthalt, hogy ne törõdjön a foglyokkal, nyomuljon elõre. Ezért Diefenthal átadta õket a mögötte érkezõ 1. páncélos zászlóaljnak és tovább indult. Õk sem akartak azonban idõt veszíteni, így egy sérült tankot valamint egy lövészpáncélost hátrahagyva tovább haladtak.

Az amerikaiak lĂĄtva, hogy mennyire nem tĂśrĂľdnek velĂźk, Ăşgy dĂśntĂśttek, hogy megprĂłbĂĄljĂĄk elĂŠrni a kĂśzeli erdĂľt ĂŠs futĂĄsnak eredtek. A lĂśvĂŠszpĂĄncĂŠlos gĂŠppuskĂĄsa, Georg Fleps ekkor utĂĄnuk lĂľtt. Erre a lĂśvĂŠszpĂĄncĂŠlos parancsnoka, DĂśrr SS-OberscharfĂźhrer tĂźzet vezĂŠnyelt. Mire elĂŠrtĂŠk az erdĂľt, mĂĄr csak 17 amerikai maradt ĂŠletben.

 

A hĂ­r, hogy mit tett az SS, futĂłtĂťzkĂŠnt terjed el az amerikai katonĂĄk kĂśzĂśtt a csatatĂŠren. Ekkor ismertĂŠk meg a nĂĄci hadviselĂŠs kĂ­mĂŠletlensĂŠgĂŠt. Ez felszĂ­totta az amerikaiakban a harci szellemet. Egy biztos: a hĂĄborĂş tovĂĄbbi hĂłnapjaiban nem nagyon szerettek SS egyenruhĂĄs foglyokat ejteni, inkĂĄbb a helyszĂ­nen agyonlĂľttĂŠk Ăľket.