2. lap. �sszesen 3.
HáborĂş!BĂ©csben Ă©s Budapesten egyaránt fellángoltak a szerbellenes indulatok. Egyes osztrák politikusok a merĂ©nyletet szerb hadĂĽzenetnek tekintettĂ©k, Ă©s azt jĂł oknak tartották a szerb állam elleni katonai fellĂ©pĂ©sre. Ezt azonban nem merĂ©szeltĂ©k önállĂłan, hanem a NĂ©met Birodalom állásfoglalását kivárva akarták megvalĂłsĂtani. Ferenc JĂłzsef ezĂ©rt II. Vilmos nĂ©met császárhoz fordult, levelĂ©ben kiemelve, hogy Szerbiával az ellentĂ©tek soha nem simulhatnak el.
Moltke vezĂ©rtábornagy, a nĂ©met nagyvezĂ©rkar fõnöke az uralkodĂłjához intĂ©zett memoranduma szerint az erõviszonyok most a legkedvezõbbek, 1914 után csak romlani fognak, mert Oroszország vasĂşti hálĂłzatot Ă©pĂt ki, s ezzel mobilabbá teszi hadseregĂ©t. Ennek alapján II Vilmos jĂşlius 5.-Ă©n a háborĂş támogatásárĂłl biztosĂtotta az Osztrák-Magyar Monarchiát.
Ezt osztrák-magyar rĂ©szrõl egy eleve elfogadhatatlannak tartott ultimátum követte Szerbia felĂ©, melyben az osztrákellenes propaganda leállĂtását követeltĂ©k Ă©s egy osztrák-magyar bizottság rĂ©szvĂ©telĂ©t a merĂ©nylet körĂĽlmĂ©nyeinek kivizsgálásában. Erre reagálva 1914. jĂşlius 25-Ă©n II. MiklĂłs orosz cár bejelentette a háborĂşra valĂł felkĂ©szĂĽlĂ©st, azaz az orosz haderõ mozgĂłsĂtását. Az Orosz Birodalom támogatását Ă©lvezve a szerbek megváltoztatták azon elhatározásukat, hogy elfogadják az osztrák-magyar ultimátumot Ă©s õk is elrendeltĂ©k a mozgĂłsĂtást. Az Osztrák-Magyar Monarchia a diplomáciai kapcsolatok megszakĂtása után, jĂşlius 28-án hadat ĂĽzent Szerbiának. 1914. jĂşlius 29.-Ă©n az Orosz Birodalom megkezdte a teljes katonai mozgĂłsĂtást, melyre válaszul - egy ultimátumot követõen - a NĂ©met Birodalom augusztus 1.-Ă©n hadat ĂĽzent Franciaországnak Ă©s Oroszországnak.
A merĂ©nylet kiválĂł alkalmat adott az eurĂłpai nagyhatalmak között a világ Ăşjrafelosztására irányulĂł kĂsĂ©rletek miatt kialakult feszĂĽltsĂ©gek levezetĂ©sĂ©re. Kitört az elsõ világháborĂş, mely - kegyetlen áldozatok árán - nĂ©gy Ă©v után az antant hatalmak teljes gyõzelmĂ©vel Ă©rt vĂ©get.
A törtĂ©nelem eme elsõ, valĂłban világmĂ©retĂ» Ă©s minden addiginál vĂ©resebb, 1918. november 11.-ig, a NĂ©metországgal kötött fegyverszĂĽnetig tartĂł fegyveres konfliktusában a hadban állĂł felek összesen 65 milliĂł katonát mozgĂłsĂtottak. A harcterekrõl 8 Ă©s fĂ©l milliĂł katona soha nem tĂ©rt vissza, 29 milliĂłan sebesĂĽltek meg, tĂ»ntek el vagy estek fogságba.
Magyarország - az 1914-es határok közĂĽl - összesen mintegy 3 800 000 katonát kĂĽldött a harcterekre. SzámĂtásba vĂ©ve a rĂ©gi Magyarország nemzetisĂ©gi összetĂ©telĂ©t, a mozgĂłsĂtott magyar katonák száma megközelĂtette a 2 milliĂłt. A többi: szlovák, ukrán, román, szerb, horvát, nĂ©met nemzetisĂ©gĂ» katona volt. Ebbõl 661 ezren estek el, 743 ezren sebesĂĽltek meg Ă©s 734 ezren tĂ»ntek el vagy estek fogságba.
,
Gyûjtemény
1
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
mama 2009 June 29, Monday, 12:08:43
Igen, emlĂ©kezni kell az Ă©vfordulĂłkra. Érdekes, hogy az Ărott Ă©s elektronikus sajtĂłban mintha nem is tudnának ezekrõl az Ă©vfordulĂłkrĂłl. Csak ĂĽdvözölhetõ a WebrádiĂł tĂĽrelmes munkája az emlĂ©kezet Ă©bren tartása Ă©rdekĂ©ben. E cikk is kitĂ»nõ pĂ©lda erre. Várjuk a további Ărásokat is.