1945-ben amerikai ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot, majd rangos kitĂźntetĂŠst kapott, immĂĄr hivatalosan is Robert Capa nĂŠven. 1945-1946-ben Ingrid Bergman, - akivel hĂĄrom ĂŠvig tartĂł kapcsolatĂĄt legendĂĄk ĂŠs titkok egyarĂĄnt Ăśvezik - kedvĂŠĂŠrt Hollywoodban segĂŠdoperatĂľr, ĂśnĂŠletrajzi filmje forgatĂłkĂśnyvĂŠn dolgozgat. Hogy Capa nemcsak „a vilĂĄg legnagyobb hĂĄborĂşs fĂŠnykĂŠpĂŠsze", hanem a fĂŠny ĂŠs a kompozĂ­ciĂł mestere, igazi fotĂłmĂťvĂŠsz, azt bizonyĂ­tjĂĄk BergmanrĂłl kĂŠszĂźlt fotĂłi is.

1947-ben riportutat tett a SzovjetuniĂłban John Steinbeckkel. FĂľleg emiatt a McCarthymzus idejĂŠn az Amerikaellenes TevĂŠkenysĂŠget VizsgĂĄlĂł szenĂĄtusi bizottsĂĄg keze PĂĄrizsban CapĂĄt is elĂŠri, hamis vĂĄdak alapjĂĄn, mely szerint kommunista lenne, a KĂźlĂźgyminisztĂŠrium hĂłnapokra bevonja az ĂştlevelĂŠt. Groteszk fintora az akkori vilĂĄgnak, hogy a SzovjetuniĂłban nem jelenhetett meg riportkĂśnyvĂźk, mert SztĂĄlinnak nem tetszett a kommunista vilĂĄgrĂłl alkotott kĂŠpĂźk. LĂŠnyegĂŠben Ăştjuk utĂĄn kitiltottĂĄk Ăľket az orszĂĄgbĂłl.

TĂśrĂśkorszĂĄgban is jĂĄrt, tudĂłsĂ­tott Izrael ĂĄllam megszĂźletĂŠsĂŠrĂľl. MegĂśrĂśkĂ­tette a JeruzsĂĄlem felszabadĂ­tĂĄsĂĄĂŠrt harcolĂł emigrĂĄns magyar zĂĄszlĂłalj kĂźzdelmeit is.

1948-ban hat hetet tĂśltĂśtt MagyarorszĂĄgon, rĂśgzĂ­tette a kommunista befolyĂĄs egyre nyilvĂĄnvalĂłbb - a neki lĂĄthatĂłan nem nagyon Ă­zlĂŠse szerinti - jeleit.

1947-ben megkapta az United States Medal of Freedom kitĂźntetĂŠst. Ugyanebben az ĂŠvben Capa New Yorkban megalapĂ­totta a szĂśvetkezeti alapon mĂťkĂśdĂľ Magnum ĂźgynĂśksĂŠget Henri Cartier-Bresson-nal, David Seymour-ral, George Rodger-rel, William Vandivert-rel ĂŠs annak felesĂŠgĂŠvel, valamint Maria Eisner-rel. Ekkor ez az Ăśt fotogrĂĄfus a vilĂĄg legjobbjai kĂśzĂŠ tartozott. A Magnummal egy legenda szĂźletett. A nĂŠvadĂł egyĂŠbkĂŠnt a kĂŠpen is lĂĄthatĂł nagy Ăźveg Magnum pezsgĂľ volt.