2. lap. �sszesen 5.
1945-ben amerikai állampolgárságot, majd rangos kitĂĽntetĂ©st kapott, immár hivatalosan is Robert Capa nĂ©ven. 1945-1946-ben Ingrid Bergman, - akivel három Ă©vig tartĂł kapcsolatát legendák Ă©s titkok egyaránt övezik - kedvĂ©Ă©rt Hollywoodban segĂ©doperatõr, önĂ©letrajzi filmje forgatĂłkönyvĂ©n dolgozgat. Hogy Capa nemcsak „a világ legnagyobb háborĂşs fĂ©nykĂ©pĂ©sze", hanem a fĂ©ny Ă©s a kompozĂciĂł mestere, igazi fotĂłmĂ»vĂ©sz, azt bizonyĂtják BergmanrĂłl kĂ©szĂĽlt fotĂłi is.
1947-ben riportutat tett a Szovjetunióban John Steinbeckkel. Fõleg emiatt a McCarthymzus idején az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló szenátusi bizottság keze Párizsban Capát is eléri, hamis vádak alapján, mely szerint kommunista lenne, a Külügyminisztérium hónapokra bevonja az útlevelét. Groteszk fintora az akkori világnak, hogy a Szovjetunióban nem jelenhetett meg riportkönyvük, mert Sztálinnak nem tetszett a kommunista világról alkotott képük. Lényegében útjuk után kitiltották õket az országból.
Törökországban is járt, tudĂłsĂtott Izrael állam megszĂĽletĂ©sĂ©rõl. MegörökĂtette a Jeruzsálem felszabadĂtásáért harcolĂł emigráns magyar zászlĂłalj kĂĽzdelmeit is.
1948-ban hat hetet töltött Magyarországon, rögzĂtette a kommunista befolyás egyre nyilvánvalĂłbb - a neki láthatĂłan nem nagyon ĂzlĂ©se szerinti - jeleit.
1947-ben megkapta az United States Medal of Freedom kitĂĽntetĂ©st. Ugyanebben az Ă©vben Capa New Yorkban megalapĂtotta a szövetkezeti alapon mĂ»ködõ Magnum ĂĽgynöksĂ©get Henri Cartier-Bresson-nal, David Seymour-ral, George Rodger-rel, William Vandivert-rel Ă©s annak felesĂ©gĂ©vel, valamint Maria Eisner-rel. Ekkor ez az öt fotográfus a világ legjobbjai közĂ© tartozott. A Magnummal egy legenda szĂĽletett. A nĂ©vadĂł egyĂ©bkĂ©nt a kĂ©pen is láthatĂł nagy ĂĽveg Magnum pezsgõ volt.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!