4. lap. �sszesen 4.
Az újjáépítésAz árvíz elõl menekülni kényszerült szegediekben föl sem merült, hogy máshol települjenek le. Amint a lehetõségek adottak voltak visszatértek és hozzáláttak városuk újjáépítéséhez. A király teljhatalmú megbízatással Tisza Lajost (1832-1898) nevezte ki királyi biztossá.
A hosszú hónapokig elhúzódó áradás után Szeged csak 1879. augusztusában
vált ismét száraz területté, ahol az egykori utcák helyén alig 300 ház árválkodott. A feladat rendkívüli volt. Nem házakat kellett ismét fölépíteni, hanem egy teljesen új várost teremteni. Az egyedülálló vállalkozás politikai és adminisztratív vezetõje Tisza Lajos volt. A rendkívül szigorú és nagytekintélyû politikusnak döntõ része volt abban, hogy alig négy év alatt, 1881-1883 között megszületett az új Szeged. Minõségileg is más volt ez a mérnöki asztalon tervezett, a kor legmodernebb városrendezési elveit megvalósító település.
A kormány kedvezményes kölcsönnel és építõanyag szállítással segített. Tisza Lajosnak sikerült megtörni az egymással torzsalkodó, saját érdekeiket elõtérbe helyezõ városi vezetõség ügyeskedéseit és megvalósította az elkészített tervet. A terv kidolgozója Lechner Lajos (1833-1897) európai hírû városrendezõ szaktekintély volt.
Az újjáépítés fontosabb eseményei:
1879. március 17.: I. Ferenc József, az ország királya Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében meglátogatja Szegedet.
1879. március 18.: A Dani Ferenc fõispán által összehívott törvényhatósági gyûlésen Reizner János fõjegyzõ és Szluha Ágoston tanácsos javaslata alapján kérték a kormányt, hogy gondoskodjék a víz elvezetésérõl, építtesse fel a várost védõ körtöltést, adjon államsegélyt és kölcsönt, biztosítsa az árvízkárosultak és az építések adómentességét. Egyúttal felvetették a várost övezõ körtöltés létesítésének, a városi terepszint feltöltésének javaslatát.
1879. május 21.: A király szentesíti az Országgyûlés által meghozott 1879. évi XIX. és XX. törvénycikkeket Szeged újjáépítésérõl és az azt irányító királyi biztos és a mellette mûködõ 12 tagú tanács megbízásáról.
1879. június 1.: Tisza Lajos királyi biztos, a biztosi tanács, a hozzá rendelt mûszaki és közigazgatási szakemberekbõl álló hivatal megkezdi mûködését.
1879. június 11.: Szegedre érkezik Tisza Lajos, a város újjáépítésének királyi biztosa. Ezen a napon még csak a várterület, a Széchenyi-tér, a Budai országút, a Felsõ- és Alsó-Tisza part, a vasútállomáshoz vezetõ út és néhány magasabb pont vált víztelenné a városban.
1879. június 14.: Befejezõdött a szádfal-rendszerû ideiglenes körgát építése, és megkezdõdhetett a vizek átszivattyúzása azon kívülre.
1879. augusztus 25.: A szivattyúzás befejeztével csak néhány helyen mutatkoztak még nagyobb vízborította foltok a városban.
1879. szeptember 29.: A királyi biztosság megküldi a városi tanácsnak a jövendõ Szeged térképét, a tiszai hídépítés tervével, a mûszaki leírásokkal.
1880. április 16.: A képviselõház törvényt fogad el Szeged újjáépítésérõl. Ugyanazon napokban /Somogyi Károly /esztergomi nagyprépost és kanonok 60 ezer kötetes könyvtárát átengedi a városnak, és évi 1000 forintot hagyományoz annak gyarapítására.
1880. június: Megkezdõdik a város terepszintjének feltöltése összesen 16,1 millió m3 föld Szentmihálytelekrõl és Szõregrõl történt beszállításával. A munkálatokat a norvég származású budapesti Gregersen Guilbrand vállalkozó 180 munkanap alatt végeztette el. Ugyanekkor kezdték meg a kereken 12 km hosszú, 10 m-es tiszai vízállás kivédésére alkalmas magasságú, 6 m koronaszélességû, várost övezõ körtöltés építését, amelynek külsõ oldalait hullámverés ellen 40 cm vastag tégla- és kõburkolattal erõsítették meg.
1880. november 13.: A városi közgyûlés bizottságot hoz létre az árvíz emlékére emelendõ fogadalmi templom telkének kijelölésére.
1882. április 10-15.: Újabb árhullám a Tiszán. A még be nem fejezett, alacsony, és viszonylag gyenge töltések az 1879-ben katasztrófát hozó 806 cm vízállásnál magasabb, 845 cm tetõzést nehézségekkel bár, de kivédik. A kormány belátja a Tisza töltései megerõsítésének további szükségét, és ehhez terveket készíttet.
1882. május 28.: A közlekedési minisztérium a belvízrendezés mûszaki terveinek készítését rendeli el.
1882. augusztus 28.: Az új városháza alapkõ-letétele.
1882. szeptember 19.: Az állandó közúti Tisza-híd alapkövének letétele.
1883. október 14.: A király és a miniszterelnök látogatása az újjáépült városban. A színház és a Somogyi-könyvtár megnyitása.
1883. december 27.: A királyi biztosi megbízatás lejártával a király a "borosjenõi" elõnév mellett "szegedi" elõnév használatának engedélyezésével magyar grófi méltóságot adományoz Tisza Lajosnak, (aki ezt áthagyományozza unokaöccse, a késõbbi miniszterelnök, Tisza István számára).
1883. december 31.: A város újjáépítésének befejeztével a királyi biztosság is befejezi azóta mindenki által ismert eredményes tevékenységét.
Az 1879. március 17.-i királyi látogatás Szeged sorsára döntõ hatással volt. Nemcsak azért, mert a pusztulás látványától megrendült uralkodó valóban számos olyan intézkedést foganatosított, amely túllépett az ilyenkor szokásos protokoll segítség szintjén, de az ezt követõ idõszakban is oda figyelt a Szegeden történtekre. Ennél is fontosabb volt azonban, hogy a király ide utazása igazi európai szenzációvá emelte az itt történteket.
Az ekkor már bõséges nyugat-európai sajtó terjedelmes írásokban számolt be a királyi látogatásról számos képpel, rajzzal illusztrálva a felséges személy és a földönfutóvá vált szegedi lakosok megrendítõ találkozását. Ezek a sajtó híradások õszinte sajnálatot, részvétet és igen jelentõs adakozást indítottak el. Sok pénzadomány érkezett az európai országokból. Hálából a Nagykörút egyes
szakaszait ezek fõvárosairól nevezték el.
Az 1880-83 között mindössze négy év alatt végbement újjáépítés - Európai segítséggel és uralkodói jóindulattal - Szegedbõl egy modern, közmûvekkel, parkokkal, közintézményekkel, árvízvédelmi mûvekkel ellátott új várost teremtett. Ezt követõen az újjáépítés nem állt meg, sok épület készült el a millenniumra idõzítve (1896), majd a folyamat tovább terjedt az I. világháborúig.
Trianon alapvetõen megrendítette a város helyzetét. A város azonban ezt
is kiheverte, egyetemet, klinikákat, Dóm teret, Fogadalmi templomot,
Hõsök kapuját építettek.
1945 után a Rákosi korszakban (politikai okokból) megtorpant a bõvülés,
a határ mentiség negatív következményei egy évtizeden át sújtották
Szegedet. Az 1960-as években azután megindult a lakótelepek építése és
az 1980-as évek végére a város "belakta" a körtöltés által határolt
területet.
Megindult a terjeszkedés kifele, beolvasztva a telepeket (Klebelsberg,
Kecskés, Fodor, Aigner, Gyula-püspök, Szent Mihály stb.) és a környezõ
falvakat (Szõreg, Tápé), továbbá Újszeged különbözõ részeit. De mindezek
csak azt bizonyították, hogy az 1880-ban fölvázolt és kialakított
városszerkezet megfelelt a 20. századi, követelményeknek és további
fejlõdést biztosít ahhoz, hogy Szeged modern, 21. századi európai város
legyen.
Források:
A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa szegedért.
Szerk: Kaján Imre és Zombori István
Kiadta a Vízügyi Múzeum és Könyvgyûjtemény, Budapest és a Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Budapest-Szeged, 2004
- Somogyi Könyvtár http://www.sk-szeged.hu
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
4
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
Gyûjtemény
3
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Dokk 2009 March 12, Thursday, 16:49:18
Hajnalban nem tudtam elaludni az eszeveszett harangozástól.
Hirtelen nem is tudtam, hogy mi történik.
Türelmes 2009 March 12, Thursday, 08:25:33
Csak a videót akartam nagyobban megnézni, de magával ragadott ez az írás és a képek. Gratula!
mama 2009 March 12, Thursday, 08:12:51
Gratulálok az értékes íráshoz.