Mindez mutatta, hogy az ĂĄrvizek szintjĂŠnek rohamos emelkedĂŠse a szegedi vĂ­zmĂŠrce szelvĂŠnyĂŠben is megindult, ĂŠs a 800 cm-t ostromlĂł folyamat 1879-re sem ĂŠrhetett vĂŠget. A Szegedet 1879-ben romba dĂśntĂľ 806 cm realitĂĄsĂĄt mĂĄr rĂĄtekintĂŠssel sem lehetett volna kĂŠtsĂŠgbe vonni. (Az ĂşjjĂĄĂŠpĂ­tĂŠs sorĂĄn azutĂĄn minden hasonlĂł szĂĄmĂ­tĂĄs hiĂĄnyĂĄban is a vĂĄros 1000 cm-es, vagyis a kerek 10 m-es szintjĂŠnek vĂŠdelmĂŠt tĂťzte ki cĂŠljĂĄul.) A sorozatos ĂĄrvizek rĂĄmutattak a vĂĄrost vĂŠdĂľ akkori tĂśltĂŠsek gyengesĂŠgĂŠre, emiatt Szeged a kormĂĄnyhoz fordult segĂ­tsĂŠgĂŠrt.

Az ĂŠpĂ­tĂŠseket 1850. utĂĄn a Bach-korszak viszonyai kĂśzt folytattĂĄk. A vĂ­zi utak fejlesztĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠgesnek Ă­tĂŠlt ĂĄtvĂĄgĂĄsi munkĂĄkra kĂśzponti, ĂĄllami kĂśltsĂŠgvetĂŠsi fedezet volt - bĂĄr azt mĂĄr 1855-ben fel kellett emelni. A mezĂľgazdasĂĄgi termĂľ-terĂźletek ĂĄrvĂ­zmentesĂ­tĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠges tĂśltĂŠsrendszer az ĂŠrdekeltsĂŠgek, a kis. ĂŠs nagybirtokossĂĄg erejĂŠbĂľl ĂŠpĂźlt meg. Az ĂŠrdekeltsĂŠgeknek korlĂĄtozott volt az anyagi ereje, annĂĄl is inkĂĄbb, mert ĂŠppen az ĂĄrvĂ­z-mentesĂ­tĂŠstĂľl vĂĄrtĂĄk annak gyarapodĂĄsĂĄt.
KedvezĂľ feltĂŠtelĂť hitelhez viszont ritkĂĄn voltak kĂŠpesek jutni. Az 1867-i kiegyezĂŠst kĂśvetĂľ alkotmĂĄnyos kormĂĄnyzat alatt sem javult a helyzet, mert azt is csak a szegedi ĂĄrvĂ­zkatasztrĂłfa ĂŠbresztette rĂĄ, hogy a Tisza-vĂślgy nagysĂĄgĂş terĂźletre kiterjedĂľ munkĂĄlatok meghaladjĂĄk az ott ĂŠlĂľ lakossĂĄg teljesĂ­tĂľ kĂŠpessĂŠgĂŠt, ĂŠs nem csupĂĄn helyi, hanem orszĂĄgos ĂŠrdek azoknak sikeres befejezĂŠse.

KĂśszĂśnet a kĂŠpĂŠrt a Somogyi-kĂśnyvtĂĄrnak

1879-ig nem akadt elegendĂľ kĂśzponti anyagi erĂľ, hogy az ĂĄrvĂ­zvĂŠdelmi tĂśltĂŠsek magasĂ­tĂĄsĂĄval ĂŠs szĂŠlesĂ­tĂŠsĂŠvel megelĂľzzĂŠk a Tisza Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb vĂ­zĂĄllĂĄsi csĂşcs-ĂŠrtĂŠkeit. Nem tudtĂĄk a fĂśldmunkĂĄkat mĂŠg /a szabĂĄlyos tĂśltĂŠst megkĂśzelĂ­tĂľ /mĂŠretekkel sem elvĂŠgezni. A katasztrĂłfĂĄnak valahol szĂźksĂŠgszerĂťen be kellett kĂśvetkeznie.

A Bach-korszakban Szegedet olyan elĂľnytelen ĂĄrvĂ­zvĂŠdelmi tĂĄrsulĂĄsba kĂŠnyszerĂ­ttettĂŠk, amely a tĂľle ĂŠszakra lĂŠvĂľ Pallavicini-uradalom biztonsĂĄgĂĄt Szeged vĂĄros kĂśltsĂŠgvetĂŠsi hozzĂĄjĂĄrulĂĄsĂĄval kĂ­vĂĄnta megteremteni. Az uradalom terĂźlete ĂĄrvĂ­zzel veszĂŠlyeztetett terĂźlet volt TiszĂĄstĂłl, gĂĄtastĂłl. Ha a vĂŠdelem jĂł volt, a grĂłf birtoka is megmenekĂźlt, ha rossz volt a vĂŠdekezĂŠs, akkor az a vĂĄros hibĂĄja volt. Szeged a maga erejĂŠbĂľl javĂ­totta az uradalom tĂśltĂŠseit. Ez az Ăźgy rĂŠgi vita volt a Pallavicini csalĂĄd ĂŠs Szeged vĂĄros vezetĂľi kĂśzĂśtt.

KĂśszĂśnet a kĂŠpĂŠrt a Somogyi-kĂśnyvtĂĄrnak

Igazat adhatunk az egykori szakĂŠrtĂľknek, akik az 1879. ĂŠvi katasztrĂłfĂĄkat a tĂśltĂŠsek elĂŠgtelen mĂŠreteinek ĂŠs gyenge anyagĂĄnak tulajdonĂ­tottĂĄk. A gĂĄtak koronĂĄja helyenkĂŠnt csak 2-2,5 m szĂŠles volt, a gĂĄt magassĂĄga ĂŠs szĂŠlessĂŠge a legszĂźksĂŠgesebbnĂŠl is kisebb. Nagy baj forrĂĄsĂĄvĂĄ lett, hogy az ĂĄtszakadt fĂľ-vĂŠdelmi vonal utĂĄn mĂĄsodik vĂŠdvonal mĂĄr nem volt Szeged elĂľtt. A kellĂľen ki nem ĂŠpĂ­tett kereszttĂśltĂŠsek, az ĂĄrvĂ­zvĂŠdelmi cĂŠlokra elĂľnyĂśsen ĂĄt nem alakĂ­thatĂł Szeged-HĂłdmezĂľvĂĄsĂĄrhely vasĂşti tĂśltĂŠs a kiĂĄradt vĂ­z visszatartĂĄsĂĄra alkalmatlannak bizonyult. Az ĂşjjĂĄĂŠpĂ­tĂŠs utĂłbb 12 km hosszĂş kĂśrtĂśltĂŠssel zĂĄrta ki a mentett oldal felĂľl fenyegetĂľ ĂĄrvizeket. A fĂľ vĂŠdelmi vonal megerĂľsĂ­tĂŠse viszont Ăşgy sikerĂźlt, hogy a kĂśrtĂśltĂŠs, megĂŠpĂ­tĂŠse Ăłta nem kapott ĂĄrvĂ­zi terhelĂŠst.