4. lap. �sszesen 4.
Afganisztán és Pakisztán képviselõi 1988. április 14-én írták alá Genfben azt az egyezményt, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok garanciájával gyakorlatilag véget vetett a háborúnak. E háború szovjet veszteségei igen súlyosak voltak. Legkevesebb 15-17000 halott és 37000 sebesült és rokkant volt a végeredmény. Az afgán áldozatok száma máig sem ismert pontosan, de annyi bizonyos, hogy a harci cselekmények és a nélkülözés miatt több százezren lelték halálukat és milliónyian menekültek el hazájukból.
Gorbacsov SZKP fõtitkár elõbb 1986-ban még csak célként, majd 1988. február 8-án már politikája konkrét eredményeként jelentette be: „A genfi afgán-pakisztáni tárgyalások gyors és sikeres befejezésének elõsegítésére törekedve a Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság kormánya megállapodott a szovjet csapatkivonás kezdetének konkrét idõpontjában, 1988. május 15.-ben, valamint, hogy tíz hónap alatt befejezõdik a csapatkivonás."
A szovjet csapatok kivonulása ezt követõen megkezdõdött és 1989. február 15.-én befejezõdött. Élénken él emlékezetemben a tv-híradóban látottak képe:
Gromov altábornagy, vállára vett Kalasnyikov géppisztolyával az Amu-darja határfolyót keresztezõ „Barátság-hídon" csapatait követõen ezen a napon utolsóként, kemény léptekkel elhagyja Afganisztánt. E képpel ért véget az ország tízéves szovjet megszállása. E képpel ért véget egy történelmi korszak, és elkezdõdött valami merõben más. Eldõlt az elsõ dominó, csúfosan megbukott a B
rezsnyev doktrína, szétesett a
szovjet birodalom, bekövetkezhetett a kelet-európai térség államaiban az a fordulat, amelyet a közkeletû magyar kifejezéssel rendszerváltásnak nevezünk.
A katonai kivonulás azon új történelmi korszak határmezsgyéjén következett be, amelyet okkal nevezhetünk akár az új vallásháborúk, a keresztény-iszlám szembenállás korának, vagy az olajért, gázért, nyersanyagokért folytatott vetélkedés új korszakának, valamely, - pillanatnyilag talán nem is látható - új világrend nyitányának.
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
4
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
Gyûjtemény
3
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Pógár 2009 February 16, Monday, 19:56:56
Döbbenetes a hasonlóság....
CsL 2009 February 15, Sunday, 12:26:08
Van benne valami... De, aki arra gondol a távolból, hogy Afganisztán a földrajzi egységen kívül valamiféle népességi egység is, az nagyon téved. Ott nem dõlt el még a törzsek közötti háború sem. Így valóban, mindenki mindenki ellen harcol. Többek között azért, mert a pastuk, mint legnépesebb nemzetség élnek Afganisztánban és Pakisztánban is. A tádzsikok ugyanígy Afganisztánban és Tádzsikisztánban. stb. A határvonalakat a britek és a cári Oroszország alakították, vagyis a nemzetiségek szerepe ebben elhanyagolható volt. És ma is itt tartanak.
Lógós 2009 February 15, Sunday, 11:01:09
Érdekes, eredeti, új megvilágítású összefoglaló! Végre reálisan, összefüggéseikben láthatók a történések! De ezt olvasom a Beszélõ-cikkben: "Mert Afganisztánban mindenki harcol mindenkivel, és ami még fontosabb: mindenki elárul mindenkit." Ezek az afgánok nem rokonaink véletlenül?