3. lap. �sszesen 4.
Az afganisztáni beavatkozás már a kezdetek kezdetétõl semmi jóval sem kecsegtette a szovjet legfelsõbb vezetést. Egyrészt befagyott a nemzetközi politikai légkör a birodalom körül, mert az Egyesült Államok értékelése szerint a Szovjetunió geopolitikai célja a megszállással a Perzsa-öböl olajban gazdag térségének direkt ellenõrzésére tett kísérlet. Ezért aztán éppen az amerikai politika kezdte kijátszani az iszlamista kártyát az afganisztáni háborúban, azzal hogy fegyverekkel támogatta az afganisztáni törzsi-katonai szervezeteket.
Másrészt Brezsnyev „marsall" éppen katonai járatlanságáról tett tanúságot azzal, hogy az európai hadszíntérre kifejlesztett fegyverzetû hadsereget, dél-ázsiai magas hegyes, sziklás-völgyes nyílt terepen, az európaitól jelentõsen eltérõ éghajlati-meteorológiai körülmények között, irreguláris egységek ellen vetette be.
Tudhatta volna, hogy miként a németek a II. Világháborúban, ugyanúgy ez alkalommal sem gyõzhet a reguláris hadsereg, a terepviszonyokat jól ismerõ, ahhoz alkalmazkodott gerilla csoportok ellen.
A harci technika, -különösen a h
arci repülõgépek és helikopterek,- a szélsõséges meteorológiai viszonyok közepette sokat vesztett hatékonyságából. Ez a nem ilyen körülményekre tervezett hajtómûvek gyakori meghibásodásában, repülési tulajdonságok és a hadrafoghatóság katasztrofális romlásában mutatkozott meg. Így aztán a háború második felében az amerikai eredetû Stinger rakétákkal szemben egyre védtelenebbé váltak.
Ugyanez mondható a
páncélozott harcjármûvek alkalmazhatósága tekintetében is. A szûk völgyekben a menetoszlopok a magaslatról támadó, és reaktív páncéltörõ fegyvereket használó ellenséggel szemben kifejezetten sebezhetõvé váltak.
Az afganisztáni viszonyokat hûen tükrözi a Fjodor Bondarcsuk (
Szergej Bondarcsuk fia) által készített játékfilm, a „9. Század" (9. POTA). Ez az alegység a 3234 számú magaslat birtoklásáért vívott öldöklõ harcot a mudzsahedekkel.
S ha már korábban hivatkoztunk a vietnami párhuzamra, most erõsítsük meg ezt azzal, hogy ott, 1969 májusában a
937 számú magaslatért folytatták küzdelmüket az amerikai 101. Ejtõernyõs Hadosztály alegységei, amelyrõl a „Hamburger Hill" címû alkotás született.
Szolgáljon mindkét játékfilm örök tanulságul arra, hogy a háború a legszörnyûbb dolog a világon.
,
Gyûjtemény
3
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Pógár 2009 February 16, Monday, 19:56:56
Döbbenetes a hasonlóság....
CsL 2009 February 15, Sunday, 12:26:08
Van benne valami... De, aki arra gondol a távolból, hogy Afganisztán a földrajzi egységen kívül valamiféle népességi egység is, az nagyon téved. Ott nem dõlt el még a törzsek közötti háború sem. Így valóban, mindenki mindenki ellen harcol. Többek között azért, mert a pastuk, mint legnépesebb nemzetség élnek Afganisztánban és Pakisztánban is. A tádzsikok ugyanígy Afganisztánban és Tádzsikisztánban. stb. A határvonalakat a britek és a cári Oroszország alakították, vagyis a nemzetiségek szerepe ebben elhanyagolható volt. És ma is itt tartanak.
Lógós 2009 February 15, Sunday, 11:01:09
Érdekes, eredeti, új megvilágítású összefoglaló! Végre reálisan, összefüggéseikben láthatók a történések! De ezt olvasom a Beszélõ-cikkben: "Mert Afganisztánban mindenki harcol mindenkivel, és ami még fontosabb: mindenki elárul mindenkit." Ezek az afgánok nem rokonaink véletlenül?