Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nõk a közéletbe
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Relax
A férfi földrajza
A hõskor hõsei 2
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A kulcs: Afganisztán – a kivonulás
Csenke LászlĂł, Básthy Gábor   2009 February 15, Sunday  
Image
Húsz éve távozott az utolsó szovjet katona Afganisztánból. Eldõlt az elsõ dominó, csúfosan megbukott a Brezsnyev doktrína, szétesett a szovjet birodalom, bekövetkezhetett a kelet-európai térség államaiban a rendszerváltás.
  Hozzászólások 3 Nyomtat E-mail PDF

Fõtitkárrá választása után Gorbacsov „puha" reformprogram beindĂ­tását javasolta, amelyet az SZKP Központi Bizottsága áprilisi plĂ©numa el is fogadott. Egy, májusban, Leningrádban elmondott beszĂ©dĂ©ben már a mĂ©lyrehatĂł reformok mellett állt ki.

Andrej GromikoEduard SevarnadzeA reformok szemĂ©lyi változtatásokkal kezdõdtek, ezek között a leginkább figyelemre mĂ©ltĂł volt Andrej GromikĂł kĂĽlĂĽgyminiszter leváltása Ă©s Eduárd Sevardnadze kinevezĂ©se helyĂ©re. GromikĂł, a mĂşlt embere, akit a Nyugat csak „Nyet ĂşrkĂ©nt" ismert, 28 Ă©ve volt kĂĽlĂĽgyminiszter, SztálintĂłl Brezsnyevig szolgálta a szovjet birodalom vezetõit. Robert D. English megjegyzi, hogy bár Sevardnadze relatĂ­v tapasztalatlan volt a diplomáciában, Gorbacsov közös nevezõt talált vele, amennyiben mindketten irányĂ­tották már a SzovjetuniĂł egy-egy mezõgazdasági rĂ©giĂłját - Sevardnadze GrĂşziát. Ez egyben gyenge kapcsolatokat jelentett a Szovjet Hadsereg vezetĂ©sĂ©vel összefonĂłdott, nagyon erõs hadiipari komplexummal.

Gorbacsov elsõ jelentõs reformja az 1985-ös alkoholreform volt, amellyel a Szovjetunió-szerte hatalmas méreteket öltõ alkoholizmus visszaszorítása volt a célja. Betiltották az alkoholfogyasztást nagytávolságú vonatokon és nyilvános helyeken. Több ismert alkoholgyárat bezártak, lebontottak. Filmekbõl kivágták azokat a jeleneteket, amelyekben alkoholt fogyasztanak. A reform gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt az országban lévõ alkoholizmusra, azonban jelentõs csapást mért az állami költségvetésre, körülbelül 100 milliárd rubeles kiesést okozott, miután az alkoholgyártás és -forgalmazás a fekete gazdaságba vonult át. Sokak szerint ez a reform volt az elsõ azoknak a sorában, amelyek hibás kidolgozottságuk miatt végül, hat évvel késõbb, a Szovjetunió bukásához, és a maffia megerõsödéséhez vezettek.

Gorbacsov peresztrojkájában az afganisztáni háború csak púp volt a birodalom hátán. Egyrészt belpolitikailag, amint azt az amerikai társadalom 1975 elõtt megtapasztalta, mit jelent, hogy a fiaikat zászlóval leterített vaskoporsóban hozzák vissza Vietnamból, úgy most a Szovjetunióbeli családok élhették át ugyanezt az érzést tömegével. Másrészt külpolitikailag, mert a belsõ bajokkal való folyamatos küzdelemben Gorbacsov szeretett volna levegõhöz jutni, és ennek megfelelõen biztosítani országát a hidegháborús ellenségeskedés felfüggesztésével, hogy a szükséges gazdasági változtatásokat véghez vihessék.



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!

Pógár 2009 February 16, Monday, 19:56:56

Döbbenetes a hasonlóság....

CsL 2009 February 15, Sunday, 12:26:08

Van benne valami... De, aki arra gondol a távolból, hogy Afganisztán a földrajzi egységen kívül valamiféle népességi egység is, az nagyon téved. Ott nem dõlt el még a törzsek közötti háború sem. Így valóban, mindenki mindenki ellen harcol. Többek között azért, mert a pastuk, mint legnépesebb nemzetség élnek Afganisztánban és Pakisztánban is. A tádzsikok ugyanígy Afganisztánban és Tádzsikisztánban. stb. A határvonalakat a britek és a cári Oroszország alakították, vagyis a nemzetiségek szerepe ebben elhanyagolható volt. És ma is itt tartanak.

LĂłgĂłs 2009 February 15, Sunday, 11:01:09

Érdekes, eredeti, új megvilágítású összefoglaló! Végre reálisan, összefüggéseikben láthatók a történések! De ezt olvasom a Beszélõ-cikkben: "Mert Afganisztánban mindenki harcol mindenkivel, és ami még fontosabb: mindenki elárul mindenkit." Ezek az afgánok nem rokonaink véletlenül?

Hozzďż˝szďż˝lďż˝sok szďż˝ma: 3 


Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player