2. lap. �sszesen 4.
Fõtitkárrá választása után Gorbacsov „puha" reformprogram beindĂtását javasolta, amelyet az SZKP Központi Bizottsága áprilisi plĂ©numa el is fogadott. Egy, májusban, Leningrádban elmondott beszĂ©dĂ©ben már a mĂ©lyrehatĂł reformok mellett állt ki.
A reformok szemĂ©lyi változtatásokkal kezdõdtek, ezek között a leginkább figyelemre mĂ©ltĂł volt Andrej GromikĂł kĂĽlĂĽgyminiszter leváltása Ă©s Eduárd Sevardnadze kinevezĂ©se helyĂ©re. GromikĂł, a mĂşlt embere, akit a Nyugat csak „Nyet ĂşrkĂ©nt" ismert, 28 Ă©ve volt kĂĽlĂĽgyminiszter, SztálintĂłl Brezsnyevig szolgálta a szovjet birodalom vezetõit. Robert D. English megjegyzi, hogy bár Sevardnadze relatĂv tapasztalatlan volt a diplomáciában, Gorbacsov közös nevezõt talált vele, amennyiben mindketten irányĂtották már a SzovjetuniĂł egy-egy mezõgazdasági rĂ©giĂłját - Sevardnadze GrĂşziát. Ez egyben gyenge kapcsolatokat jelentett a
Szovjet Hadsereg vezetésével összefonódott, nagyon erõs hadiipari komplexummal.
Gorbacsov elsõ jelentõs reformja az 1985-ös alkoholreform volt, amellyel a
SzovjetuniĂł-szerte hatalmas mĂ©reteket öltõ alkoholizmus visszaszorĂtása volt a cĂ©lja. Betiltották az alkoholfogyasztást nagytávolságĂş vonatokon Ă©s nyilvános helyeken. Több ismert alkoholgyárat bezártak, lebontottak. Filmekbõl kivágták azokat a jeleneteket, amelyekben alkoholt fogyasztanak. A reform gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt az országban lĂ©võ alkoholizmusra, azonban jelentõs csapást mĂ©rt az állami költsĂ©gvetĂ©sre, körĂĽlbelĂĽl 100 milliárd rubeles kiesĂ©st okozott, miután az alkoholgyártás Ă©s -forgalmazás a fekete gazdaságba vonult át. Sokak szerint ez a reform volt az elsõ azoknak a sorában, amelyek hibás kidolgozottságuk miatt vĂ©gĂĽl, hat Ă©vvel kĂ©sõbb, a SzovjetuniĂł bukásához, Ă©s a maffia megerõsödĂ©sĂ©hez vezettek.
Gorbacsov peresztrojkájában az afganisztáni háborĂş csak pĂşp volt a birodalom hátán. EgyrĂ©szt belpolitikailag, amint azt az amerikai társadalom 1975 elõtt megtapasztalta, mit jelent, hogy a fiaikat zászlĂłval leterĂtett vaskoporsĂłban hozzák vissza VietnambĂłl, Ăşgy most a SzovjetuniĂłbeli családok Ă©lhettĂ©k át ugyanezt az Ă©rzĂ©st tömegĂ©vel. MásrĂ©szt kĂĽlpolitikailag, mert a belsõ bajokkal valĂł folyamatos kĂĽzdelemben Gorbacsov szeretett volna levegõhöz jutni, Ă©s ennek megfelelõen biztosĂtani országát a hidegháborĂşs ellensĂ©geskedĂ©s felfĂĽggesztĂ©sĂ©vel, hogy a szĂĽksĂ©ges gazdasági változtatásokat vĂ©ghez vihessĂ©k.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Pógár 2009 February 16, Monday, 19:56:56
Döbbenetes a hasonlóság....
CsL 2009 February 15, Sunday, 12:26:08
Van benne valami... De, aki arra gondol a távolbĂłl, hogy Afganisztán a földrajzi egysĂ©gen kĂvĂĽl valamifĂ©le nĂ©pessĂ©gi egysĂ©g is, az nagyon tĂ©ved. Ott nem dõlt el mĂ©g a törzsek közötti háborĂş sem. ĂŤgy valĂłban, mindenki mindenki ellen harcol. Többek között azĂ©rt, mert a pastuk, mint legnĂ©pesebb nemzetsĂ©g Ă©lnek Afganisztánban Ă©s Pakisztánban is. A tádzsikok ugyanĂgy Afganisztánban Ă©s Tádzsikisztánban. stb. A határvonalakat a britek Ă©s a cári Oroszország alakĂtották, vagyis a nemzetisĂ©gek szerepe ebben elhanyagolhatĂł volt. És ma is itt tartanak.
LĂłgĂłs 2009 February 15, Sunday, 11:01:09
Érdekes, eredeti, Ăşj megvilágĂtásĂş összefoglalĂł! VĂ©gre reálisan, összefĂĽggĂ©seikben láthatĂłk a törtĂ©nĂ©sek! De ezt olvasom a BeszĂ©lõ-cikkben: "Mert Afganisztánban mindenki harcol mindenkivel, Ă©s ami mĂ©g fontosabb: mindenki elárul mindenkit." Ezek az afgánok nem rokonaink vĂ©letlenĂĽl?