Mihail Gorbacsovot 1979-ben, vagyis abban az ĂŠvben vĂĄlasztottĂĄk az SZKP politbĂźrĂł tagjĂĄvĂĄ, amelyben Brezsnyev elindĂ­totta a 40. Hadsereget AfganisztĂĄnba, hogy az ott teljesĂ­tse internacionalista kĂśtelessĂŠgĂŠt.

A sztavropoli születésû Gorbacsov mentora a politikai bizottságban, mint földije, Juríj Andropov KGB-elnök lett, aki Brezsnyev ellenlábasának számított, s aki az egész szovjet felsõ vezetést a markában tartotta. Õ volt az, aki felismerte, hogy a szovjet gazdaság nagy bajban van, és változtatni kell a dolgok menetén. Mennyi volt ebben a felismerésben a szerepe KGB-s mivoltának, pontosan nem lehet tudni. Hogy volt, arra utalnak jelek, többek között az afganisztáni háborúval összefüggésben is.

A BeszÊlþben jelent meg az írås, -amelyben idÊzik visszaemlÊkezÊseibþl-, hogy Majorov tåbornok, egyik afganisztåni fþparancsnok arról panaszkodott, hogy a  Babrak Karmal mellÊ Andropov åltal helyezett KGB ezredes rÊvÊn haditervek sora szivårgott ki, ami miatt tÜbb veresÊg is Êrte a szovjet csapatokat. S ha ez így volt, Ês nem csak mítosz, akkor Andropov vezette titkosszolgålat konkrÊt dolgokat tett az afganisztåni katonai veresÊg, vagy legalåbbis a szovjet vezetÊs legfelsþbb kÜreiben a Brezsnyev elleni hangulatkeltÊs ÊrdekÊben.

Tegyük fel, hogy a KGB-t nyugtalanította a brezsnyevi pangás idõszakában a Szovjetunió belsõ és külsõ helyzete. Többek között, mert pontos információkkal rendelkezhettek a gazdaság teljesítõképességérõl, a mezõgazdaságról, és a belsõ mozgolódásokról, de nem kevésbé a Reagan által meghirdetett stratégiai védelmi kezdeményezésrõl, és azokról a fegyverzeti kutatásokról, amelyek ebbõl következtek. És az adatokkal alátámasztott modellszámítások semmi jót sem mutathattak a szovjet birodalom számára.

Andropov 1982-ben aztán az elsõ olyan SZKP-fõtitkár lett, aki a KGB vezetõi pozícióból jött. És e haladó hagyományt bizonyítja Putyin is, akit már Jelcin nevezett ki elõbb az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat), majd már kormánya élére, s nevezte meg utódjelöltül is.

Most azonban mĂŠg csak GorbcsovnĂĄl tartunk, aki mint Andropov patronĂĄltja kezdte pĂĄlyafutĂĄsĂĄt a politbĂźrĂłban. KĂźlĂśnĂśsebb nehĂŠzsĂŠgek nĂŠlkĂźl mondhatĂł talĂĄn, hogy nĂŠzeteit mĂŠg Andropovval beszĂŠlhette meg, aki rĂśvid fĂľtitkĂĄrsĂĄga alatt mĂĄr elkezdett reformokat a gazdasĂĄgi helyzet javĂ­tĂĄsĂĄra, az ĂłriĂĄsi mĂŠreteket ĂśltĂľ korrupciĂł visszaszorĂ­tĂĄsĂĄra, ĂŠs akitĂľl szĂĄrmazik, a Gorbcsov ĂĄltal „tĂśkĂŠlyre vitt" antialkoholista kampĂĄny is.

1985-ben Gorbacsov bejelentette, hogy a szovjet gazdasĂĄg stagnĂĄlĂĄsa olyan mĂŠrtĂŠket ĂśltĂśtt, hogy szĂźksĂŠg van teljes ĂĄtszervezĂŠsĂŠre. Reformjait kezdetben „uszkorĂŠnyije" (gyorsĂ­tĂĄs) nĂŠven emlegettĂŠk, kĂŠsĂľbb azonban a „peresztrojka" (ĂĄtĂŠpĂ­tĂŠs) kifejezĂŠs vĂĄlt elfogadottĂĄ.

Gorbacsov cselekedeteiben nem maradt magĂĄra. BĂĄr a Brezsnyev-idĂľszakra elsĂľsorban a gazdasĂĄgi stagnĂĄlĂĄs volt jellemzĂľ, valĂłjĂĄban tĂśbb gazdasĂĄgi kĂ­sĂŠrlet is zajlott, elsĂľsorban a gazdasĂĄgi tĂĄrsasĂĄgok szervezete ĂŠs a nyugati gazdasĂĄgi tĂĄrsasĂĄgokkal kialakĂ­tandĂł vegyes vĂĄllaltok terĂźletĂŠn. SzĂĄmos reformĂśtlet volt terĂ­tĂŠken a reformszemlĂŠletĂť, technokrata vezetĂľk megbeszĂŠlĂŠsein, akik gyakran hasznĂĄltĂĄk a Komszomol (az SZKP ifjĂşsĂĄgi szervezete) vitakĂśreit vitafĂłrumnak. Az Ăşgy nevezett „Komszomol-generĂĄciĂł" lett Gorbacsov legelkĂśtelezettebb hallgatĂłsĂĄga, szĂĄmos posztkommunista Ăźzletember ĂŠs politikus kezdte itt pĂĄlyĂĄjĂĄt, kĂźlĂśnĂśsen a Baltikumban.