1. lap. �sszesen 2.
A közép-keleti helyzet áttekintése, aligha lehetséges az iráni történések megértése nélkül. Irán legalább annyira fontos tényezõ a térségben, mint Afganisztán vagy Pakisztán. Az iráni, pakisztáni változások és az afganisztáni szovjet megszállás azonos idõszakban következtek be. Egyik esetben
Zulfikar Ali Bhuttot és a
Pakisztáni Néppártot távolították el az ország vezetésébõl, a másik esetben Reza sahot. Mindkét országban az
iszlám befolyás nagymértékben megerõsödött. Ennek komoly szerepe volt az afganisztáni szovjet megszállásban.
Pakisztánban az Egyesült Államok képes volt megõrizni befolyását, míg Iránban hosszú idõre elvesztette, ezzel szemben Oroszország fontos iráni partner maradt.
E közép-keleti országok az el nem kötelezett nemzetek mozgalmának aktív tagjai voltak. E mozgalom a hidegháború idõszakában, a két nagyhatalom az Egyesült Államok és szövetségi rendszerétõl, valamint a Szovjetunió és szövetségi rendszerétõl való elhatárolódás következtében jött létre. E mozgalomba India, Jugoszlávia és Kína vezetésével az úgynevezett harmadik világ országai tömörültek. Indiát és Kínát máig is komoly gazdasági kapcsolatok fûzik ezekhez az országokhoz. Sõt az sem meglepõ, hogy a volt Szovjetunió örökébe lépõ Oroszországnak is jelentõs gazdasági érdekeltségei vannak Iránban, hogy mást ne említsünk az atomipari fejlesztésekben.
A minden perszák sahja
Mohammad Reza Pahlavi 1962-ben hirdette meg fehér forradalmát. Ebben a példát
Kemal Atatürk reformpolitikájából merítette. Erõs nyugatosítási törekvéseit kezdetben csak az iszlám fõpapság nézte nem jó szemmel. Fõ ellenlábasa az a Ruhollah Khomeini volt, aki az
iszlám zöld forradalmát 1979-ben sikerre vezette Iránban, noha 1964 óta számûzetésben élt.
A sah fehér forradalma voluntarista alapokon állt. Ebben óriási hasonlóságokat mutat az egykori szovjet forradalommal. Míg azonban ott több mint hetven év kellett a csõd bekövetkeztéhez, addig Iránban mindössze másfél évtizedre volt szükség. Ott is és itt is az erõltetett iparosítás volt a helyzet kulcsa, az elhanyagolt mezõgazdaság mellett, és természetesen a túlméretezett hadseregfejlesztés. A sah nagyhatalmi törekvéseit jelzi, hogy 2000-re Iránt a világ egyik legfejlettebb államává akarta tenni, és az ezredfordulóig 20 atomerõmûvet akart építtetni.
Irán és Izrael a hidegháború éveiben igen jó kapcsolatokat ápolt, olyannyira, hogy az izraeli olajszükségletet legnagyobbrészt iráni szállításokkal elégítették ki. Mindez arra is rámutat, hogy az iráni atomprogram megszületésének nem volt közvetlenül Izrael ellenes célja. Ezt az indítékot azonban az iszlám hatalom gyorsan megtalálta magának.
Reza Pahlavi sah hatalomgyakorlásának fontos eszköze volt a titkosrendõrség - a SAVAK - és a hadsereg, amelynek fejlesztésére és modernizációjára hatalmas összegeket költött. Az atomenergiára az indiai 1974-es kísérleti atomrobbantás hívta fel a sah figyelmét, aki a szomszédos Pakisztánhoz hasonlóan nem akart lemaradni a versenyben. Franciaország, az NSZK támogatásával indultak fejlesztési programok és intenzív atomszakember-képzés. A tudományos fejlesztések számítógépi hátterét is megteremtették idejekorán.
A sah által kiadott intézkedéssorozat legfontosabb eleme, a földreform súlyos következményekkel járt. Egyfelõl tiltakozásokat váltott ki a síita vallási vezetõk, mint a legnagyobb földbirtokosság képviselõi körében. Másrészt, mert a szétszabdalt birtokrészek nagy része elsorvadt, az öntözéses vízgazdálkodás hiánya miatt. Így a földreform inkább rontott, mintsem javított volna a parasztság helyzetén. Az iráni parasztság jelentõs hányada a városokba áramlott, az ország pedig hamarosan mezõgazdasági importra szorult.
A legelõk és erdõk államosítása - ami részben a megbízhatatlan nomád lakosság ellenõrzését is szolgálta - gyakorlatban csak a sah támogatóit gazdagította.
Az intézkedéssorozat ellen tiltakozó síiták fõ vezetõjét,
Ruhollah Khomeini ajatollahot 1964-ben Törökországba számûzték.
|< Kezd�
< El�z�
1
2
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
Gyûjtemény
1
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Lógós 2009 February 15, Sunday, 11:02:23
Tárgyilagos. Tetszik!