1. lap. �sszesen 4.
A „prágai tavasz"
1968-ban Csehszlovákia politikai vezetõiben is tudatosult a politikai Ă©s gazdasági reformok szĂĽksĂ©gessĂ©ge. Miután 1968 januárjában a reformer szlovák Alexander Dubèek kerĂĽlt a Kommunista Párt fõtitkári posztjára, hozzákezdett a párt Ă©s a rendszer átalakĂtásához. TevĂ©kenysĂ©gĂ©vel rendkĂvĂĽli nĂ©pszerĂ»sĂ©gre tett szert, szemĂ©lyĂ©t általános tisztelet Ă©s szeretet övezte.
VĂ©get akart vetni az igazságtalan pereknek, szabadlábra helyezett minden politikai elĂtĂ©ltet. A sajtĂł cenzĂşráját megszĂĽntettĂ©k, az utazási korlátozásokon is enyhĂtettek. Ez az „emberarcĂş szocializmus" elvetette a diktatĂşrát, engedĂ©lyezte a politikai pártok lĂ©trejöttĂ©t, elválasztotta a párt Ă©s az állam vezetĂ©sĂ©t, illetve elutasĂtotta az állam kizárĂłlagos ellenõrzĂ©sĂ©t a társadalmi javak felett. Az ország kĂĽl- Ă©s katonapolitikájában azonban elfogadták volna a moszkvai irányĂtást.
A demokratikus szocializmus eltiprása
Kezdetben a csehszlovák kommunista párt egysĂ©gesen kiállt Alexander Dubèek mellett. Bár Dubèek törekedett arra, hogy Moszkvával továbbra is jĂł kapcsolatot tartson fent, nem tudta felmĂ©rni, hogy reformjai milyen nagy kihĂvást jelentenek a szomszĂ©dos országok politikai rendszereinek. A kelet-nĂ©met Ă©s a lengyel kommunista pártnak is megvoltak a maguk legitimáciĂłs problĂ©mái, Ăgy ezeknek a vezetõi tisztában voltak azzal, hogy az esetleges reformok, amikre a cseh pĂ©lda ösztönzött, könnyen hatalmuk vĂ©gĂ©t jelenthetik. Magyarországon pedig Ă©ppen elindult a gazdasági reform, az „Ăşj gazdasági mechanizmus", melynek kiteljesedĂ©se Ăłhatatlanul a csehszlovákiai demokratizálĂłdáshoz vezethetett volna Kádár moszkovita ellenfelei, Gáspár Sándor, KomĂłcsin Zoltán Ă©s Moszkva legfõbb kĂ©pviselõje, a KGB-rezidens Biszku BĂ©la szerint. A helyzet a SzovjetuniĂł Kommunista Pártja (SZKP) vezetĂ©se, Ă©s szemĂ©lyesen a már akkor hanyatlĂł elmĂ©jĂ» Leonyid Brezsnyev fõtitkár számára is nagyon veszĂ©lyesnek tĂ»nt, hiszen akár a VarsĂłi SzerzõdĂ©s is szĂ©thullhatna a reformkommunista politikai erõk törekvĂ©sei hatására. Az SZKP vezetĂ©se elfogadhatatlannak tartott bármilyen kĂĽlönutas politikát.
Az SZKP Politikai Bizottsága már 1968 márciusában kidolgoztatta a Szovjet Hadsereg vezĂ©rkarával Csehszlovákia megszállásának tervĂ©t. Ennek vĂ©grehajtására 1968. augusztus 20-21-Ă©n kerĂĽlt sor az NDK, Lengyelország, Bulgária Ă©s a beavatkozáshoz utolsĂłkĂ©nt, de csatlakozĂł Magyarország „testvĂ©ri" csapataival kiegĂ©szĂĽlve.
A csehszlovák hadsereg Dubèek utasĂtására nem tanĂşsĂtott ellenállást. A lakosság, - Dubèek határozott kĂ©rĂ©se ellenĂ©re - elsõsorban Prágában, megkĂsĂ©relte. A szovjet tankok ezt napok alatt levertĂ©k.
Prágában azonban nem sikerĂĽlt behĂvást legitimálĂł „forradalmi kormányt" lĂ©trehozni, mint 1956. novemberĂ©ben Magyarországon, mivel az erre kiszemelt politikusok tĂşlságosan gyengĂ©k voltak Dubèek Ă©s hĂvei elmozdĂtására, Ăgy a reformistákat csak fĂ©l Ă©v alatt sikerĂĽlt fĂ©lreállĂtani. Ezzel vĂ©get Ă©rt a prágai tavasz, az Ăşj fõtitkár 1969. április 30.-án az eleinte Dubèeket támogatĂł, majd kemĂ©nyvonalas moszkovitává válĂł, egyĂ©bkĂ©nt szintĂ©n szlovák Gustáv Husák lett.
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
4
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!