Arcképcsarnok |
---|
Kovács Béla a francia nyelv és kultúra terjesztésének szentelte életét, ezért is kaphatta meg a francia állam egyik legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Pálma Rendet és annak is a parancsnoki fokozatát. | |
| |
| |
| |
| |
|
Könyv |
---|
| HĂrlevĂ©l |
| |
BeszĂ©lgetĂ©s Sándor Jánossal, a szakĂrĂłvá lett rendezővel
Munkatársunktól
2004 September 29, Wednesday
Érdemes művĂ©sz rendezőnk, Sándor János az utĂłbbi Ă©vekben szĂnháztörtĂ©neti munkáival is felhĂvta magára a figyelmet. HiánypĂłtlĂł kutatásait azt kĂ©pes csak igazán Ă©rtĂ©kelni, aki tudja, mennyire kevĂ©s alaposan megĂrt, pontosan rendszerezett Ă©s olvasmányos Ărás áll rendelkezĂ©sĂ©re annak, aki a szegedi teátrum törtĂ©netĂ©t szeretnĂ© áttekinteni. Sándor Jánossal kĂ©szĂĽlő kötetĂ©ről Ă©s szĂnházi feladatairĂłl is beszĂ©lgettĂĽnk.
|
- Miről szĂłl a következő
könyve?
- Most kĂ©szül a Szegedi kőszĂnház
törtĂ©nete cĂmű kötet, amely valĂłszĂnűleg hiánypĂłtlĂł munka lesz, hiszen 1883-tĂłl
2000-ig öleli fel a szĂnház törtĂ©netĂ©t. Az első kötetĂ©t, amely 1944 oktĂłberĂ©ig
dolgozza fel a magánkĂ©zben lĂ©vő teátrum histĂłriáját, Ă©n Ărom, a napjainkig
eljutĂł második kötetre dr. GyĂ©mánt Csillát kĂ©rtem fel, mert nem lett volna
szerencsés, ha azt a korszakot is én láttatom, értékelem, amelynek magam is
tevĂ©keny rĂ©sztvevője voltam. Nagyon szerettük volna, ha május 6-ra, a szegedi
szĂnjátszás 200. Ă©vfordulĂłjára megjelenhetett volna, de nem sikerült, mert ahogy
belekotortam a levĂ©ltári anyagokba, váratlanul Ăşj Ă©s jelentős tĂ©nyekre,
dokumentumokra bukkantam. Csak egyetlen Ă©rdekes pĂ©lda: 1917-ben a szĂnház akkori
igazgatĂłja, Almássy Endre - akinek direktori működĂ©sĂ©t Ă©s szĂnházát rettenetesen
támadta a helyi sajtĂł - levelet Ărt a Szegedi NaplĂł főszerkesztőjĂ©nek, amelyben
Ăşgy fogalmazott: egyik szabadkőműves nem vájhatja ki a másik szemĂ©t. KĂ©rte a
főszerkesztőt, ne tegye tönkre a lap a szĂnházat. Csodák csodája, a következő
naptól megfordult a kritika. Azt gondolom, ezeknek az apróságoknak az ismerete
nĂ©lkül sok minden megmagyarázhatatlan, Ă©rthetetlen. Az is Ă©rdekes, hogy került
Palágyi Lajos a szĂnház Ă©lĂ©re tĂz Ă©vvel azután, hogy botrányos körülmĂ©nyek
között elhagyta azt. Egyszerűen azĂ©rt, mert Emőd Tamás Ărt egy magánlevelet
MĂłrának, aki közbenjárt az Ă©rdekĂ©ben. Ăšgy gondoltam, ezeknek az Ă©rdekessĂ©geknek
Ă©rdemes utánajárnunk, mĂ©g akkor is, ha Ăgy csĂşszunk egy kicsit a kötet
megjelentetĂ©sĂ©vel, amit Ăgy idĂ©n karácsonyra tervezünk.
N É V J E
G Y |
|
Sándor
János
Rendező, szĂnházi
szakĂrĂł Budapesten született 1937. március 21-Ă©n. Nős, felesĂ©ge Baráth
Ibolya balettművĂ©sz. A SzĂnház- Ă©s FilmművĂ©szeti Főiskolán 1963-ban szerzett
rendezői diplomát. 1963-64-ig Kaposvárott, 1964-66-ig Szegeden rendező,
1966-69-ben a kaposvári, 1969-72-ben a békéscsabai, 1972-75-ben a szegedi,
1975-79-ben a debreceni szĂnház főrendezője, 1979-82-ben a kecskemĂ©ti szĂnház
rendezője, 1982-88-ben a Szegedi Nemzeti SzĂnház tagozatvezető főrendezője,
1988-tĂłl rendezője. Litvániában, GrĂşziában, Jugoszláviában, Romániában Ă©s
Franciaországban is sikerrel rendezett. KitüntetĂ©sei: Jászai Mari-dĂj (1972,
1980), Ă©rdemes művĂ©sz (1987).
Főbb rendezĂ©sei:
Görgey: RokokĂł háborĂş, Száraz: Élet
vize, Shakespeare királydrámái, Vámos: Világszezon, Dürrenmatt: Angyal
szállt le Babilonba, A nagy Romulus, Bock: Hegedűs a
háztetőn, Godspell, Hair, Simon: Furcsa pár, Witkiewicz: Hőbörgő Mátyás
János Károly, Kander-Ebb: Chicago, de Falla: La vita breve, Rossini:
Egy olasz nő AlgĂrban, Mozart: CosĂ fan tutte, IllyĂ©s:
TűvĂ©tevők.
Főbb művei:
Egy elfeledett szĂnigazgatĂł. Igaz
törtĂ©netek a szegedi szĂnházrĂłl |
| | |
- Milyen tanulságai lehetnek
a szegedi szĂnház törtĂ©netĂ©nek?
- Miután soha, semmilyen összefoglalĂł
anyag nem jelent meg erről, nekünk elsősorban a dokumentáciĂłs hűsĂ©gre kellett
törekednünk. Könnyű azzal elintĂ©zni egy szĂnházi fĂ©lĂ©vet, hogy az emberek nem
jártak szĂnházba. Az 1880-as Ă©vek vĂ©gĂ©n pĂ©ldául előfordult, hogy hetekig mĂnusz
30 fokos hideg volt, azután pedig járhatatlanok voltak az utcák. Az is
előfordult, hogy a főispánválasztás közben rendszeres tüntetĂ©sek, verekedĂ©sek
voltak, Ă©s a rossz közbiztonság miatt a polgárság inkább otthon maradt. Azaz nem
a szĂnház produkciĂłiban volt a hiba, egĂ©szen más okok miatt nem mentek el az
előadásokra az emberek. A legnagyobb tanulság: a törtĂ©nelmi, társadalmi
környezet mindig alapvetően befolyásolja a teátrum működĂ©sĂ©t. Azt hiszem, az
aprĂł Ă©rdekessĂ©gek, sztorik azĂ©rt fontosak, mert szemĂ©lyes közelsĂ©gbe hozzák a
szĂnház törtĂ©netĂ©t.
- Hogyan fordult Ă©rdeklődĂ©se a
szĂnháztörtĂ©net felĂ©?
- Amikor kĂ©nyszerűsĂ©gből leszorultam a
szĂnpadrĂłl, nem azt választottam, hogy fröcsögök, átkozĂłdom vagy magamba
roskadok, hanem azt gondoltam, meg kell találnom, hogyan tudom a számomra
mindent jelentő szĂnházi szakmát máskĂ©nt segĂteni, szolgálni. Ăšgy láttam,
roppant keveset tudunk elődeinkről, pedig nem lenne szabad megfeledkeznünk arrĂłl
a mĂşltrĂłl, amelyből a szĂnházkultĂşránk táplálkozik. Minden szĂnházi szakember
számára tanulsággal szolgálhat, ha megismeri annak a teátrumnak a múltját, ahol
alkotómunkát végez.
- RendezőkĂ©nt milyen feladatai
vannak mostanában?
- Az elmúlt évadban Galkó Bencével
csináltuk meg Karinthy Frigyes monodrámává alakĂtott regĂ©nyĂ©t, az Utazás a
koponyám körült. MĂ©rhetetlen fájdalmam, hogy miközben páratlan szĂnĂ©szi bravĂşr
született, egy sornyi kontrollt jelentő kritika sem jelent meg rĂłla. JĂşnius 2-án
házi bemutatĂłm volt a kecskemĂ©ti kamaraszĂnházban: Gyurkovics Tibor nĂ©hány Ă©ve
Ărt háromszereplős darabját, a HáborĂş hármasbant állĂtottam szĂnpadra. A mostani
Ă©letünk rákfenĂ©jĂ©ről szĂłl ez a darab: az ember szeretne kiszakadni a világbĂłl,
megteremteni a maga bárkáját, amellyel bármilyen viharos tengeren el tud menni,
de mire elkĂ©szül, tönkremennek az emberi kapcsolatai. A világ a rádiĂłn, a
televĂziĂłn, a mobiltelefonon keresztül beleszĂłl az Ă©letünkbe, Ă©s a felĂ©pĂtett
hajĂłnkat, várunkat Ăşgy szĂ©tbombázza, mintha el sem kĂ©szült volna. Az igazi
bemutatĂłt majd szeptember 30-án tartjuk, utána pedig műsoron lesz a kecskemĂ©ti
stĂşdiĂłszĂnházban. KecskemĂ©tre Bodolay GĂ©za hĂvott meg, először kitĂ©rtem, mert
azt gondoltam, nem akarok már rendezni. De nagyon is szerettem volna, mert
valĂłjában szĂnházfüggősĂ©gem van, azaz, mint egy drogosnak a napi adagra, Ăşgy van
nekem is szüksĂ©gem a szĂnházra.
- Mit gondol a Szegedi Nemzeti
SzĂnház jelenlegi helyzetĂ©ről?
- Több okbĂłl is kritikus időszakot Ă©l
meg a szegedi teátrum. JĂłzsef Attila azt Ărta az egyik legszebb kĂ©tsorosában:
“Kásásodik a vĂz, kialakul a jĂ©g / Ă©s bűneim halállá állnak össze.” Ez törtĂ©nik
a szegedi szĂnház esetĂ©ben is. Egy Ă©vtizedes göngyölődő bajtömeg nem fĂ©r bele a
zsákba, amibe rĂ©gĂłta igyekeznek belegyömöszölni. Szinte függetlenül attĂłl, hogy
most épp ki a direktor, ki kellett borulnia ennek a zsáknak. Jó szándékú, de
tĂ©ves törekvĂ©sek törtĂ©ntek az elmĂşlt Ă©vekben, pĂ©ldául nem lett volna szabad
összevonni a szĂnházat a szabadtĂ©rivel, mert ennek - lassan kezd kiderülni -
beláthatatlanok a konzekvenciái. A folytonos, szünet nĂ©lküli taposĂłmalom
lestrapálta műszakot, az egy kĂ©zben lĂ©vő mamutintĂ©zmĂ©ny elveszĂtette
mozgĂ©konyságát. Márpedig a mai világ gyorsaságot, mozgĂ©konyságot kĂván, s egy
mamutot nehezebb megugrasztani, mint egy szöcskĂ©t. Ăšgy veszem Ă©szre, a mostani
rendteremtĂ©si törekvĂ©sek a gazdálkodás Ă©sszerűsĂtĂ©sĂ©t is szolgálják. Azt hiszem,
a legjobb megoldás az lenne, ha húzni lehetne egy vonalat, s azt lehetne
mondani, hogy átszervezĂ©s miatt mindenkinek megszűnik a szerződĂ©se, Ă©s a
következő pillanatban Ăşjra lehetne kezdeni a társulat felĂ©pĂtĂ©sĂ©t Ăşj
feltĂ©telekkel, azokkal az emberekkel, akikre valĂłban szüksĂ©g van.
HollĂłsi Zolt
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!