Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
ImageKovács Béla a francia nyelv és kultúra terjesztésének szentelte életét, ezért is kaphatta meg a francia állam egyik legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Pálma Rendet és annak is a parancsnoki fokozatát.
A könyvtár közvetítsen kulturális értékeket
Nyugodt portré Vécsei professzorról
Varró Vince - Félszáz év a belgyógyászatban
Etka anyó titkai
Beszélgetés Pál Tamás karmesterrel, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatójával
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
Április 2020
H K S C P S V
30311 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Piczil Márta: Nem véletlen az ősi szereposztás
Égető Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
Vidám képek
Eltemette elefántja
Arcképcsarnok Arcképcsarnok
Várkonyi Tamás: Egy orvos a cukorbetegekért
Munkatársunktól   2006 November 13, Monday  
Image
Várkonyi Tamás a cukorbetegségről, a szakmáról, és a családi hagyományokról mesél a következőkben. A szegedi születésű orvos az egyik legígéretesebb belgyógyász az I. sz. Belklinikán.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

Ősi medikus családból származik, szakterülete a cukorbetegség. Ennyi információ is elég ahhoz, hogy a szakmabeliek ráismerjenek Várkonyi Tamásra, a Szegedi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának adjunktusára. Az alábbi beszélgetés azonban remélhetőleg azok számára is érdekes lesz, akik nem tartoznak a szűk szakmához.

A családi hagyományok indították el az orvosi pályán, vagy megismerhetünk valami más motivációt is?
- A dédnagyapám a kolozsvári egyetem gazdasági vezetője volt, és amikor átjött az intézmény Szegedre, a költözésben meghatározó szerepet játszott. Sorolhatnám az orvosokat a múltból és a jelenből a családban, de elég legyen annyit mondanom, édesapám, Várkonyi László családorvos, majd városi főorvos volt, s az ő a betegei és kollégái által máig emlegetett emberi és szakmai igényessége, példamutatása megfelelő motiváció volt ahhoz, hogy érdeklődésem a szakma felé forduljon. Meg kell azonban említenem, hogy a Ságvári Endre Gimnáziumban Kánitz József tanár úr biológia órái nagy hatással voltak rám, ami megerősített abban, hogy a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen kell folytatnom a tanulmányaimat. A Ságvári egyébként máig meghatározó szerepet játszik az életemben, hiszen a baráti köröm nagy részét onnan ismerem, sőt az iskola 2005-ben emlékéremmel tüntetett ki.

Meg sem fordult a fejében az, hogy máshol folytassa tanulmányait?
- A mi családunk mindig lokálpatrióta volt és az is lesz. A városhoz kötődést próbálom feleségemmel, Sarkadi Csilla családorvossal együtt átadni gyermekeinknek, Ákosnak és Laurának is.

A fárasztó egyetemi évek alatt nyilván már azon is törte a fejét, milyen szakterületet válasszon az iskola után. 
- Az egyetem utolsó két esztendejében érlelődött meg bennem az elhatározás, hogy belgyógyász leszek. Amikor ide, az I. sz. Belgyógyászati Klinikára jártunk gyakorlatra, nagyon megfogott az itt tapasztalt jó hangulat, ami a szakmai érdeklődés mellett meghatározó volt. Varró Vince professzor vezette akkor a klinikát, és nagyon színvonalas gyógyító - és kutatómunka zajlott e falak között, úgyhogy rövidesen egyértelművé vált számomra, hogy belgyógyász leszek. A klinikára kerüléstől kezdve pedig mindvégig Lonovics János professzor úr mellett dolgozhatom, akitől nagyon sokat tanultam a betegellátás, oktatás és nem utolsó sorban a kutatás terén.

- Manapság már csak az elméletben létezik olyan, hogy valaki általános belgyógyász, hiszen ez olyan óriási terület, melyben minden szakembernek meg kell találnia a maga specialitását. Miért pont a cukorbetegséget választotta szakterületként?
- Szintén a múltba kell visszatérnem, ha ennek okát pontosan meg akarom fogalmazni. A személyes vonzódás mellett ugyanis tény, hogy Hetényi Géza professzor úr Szegeden vezette be a cukorbeteg gondozást elsőként az országban, így a klinikának óriási hagyományai vannak ezen a területen. Kutatóként indultam annak idején itt, hiszen nem volt státusz a klinikán, úgyhogy módom volt alaposan elmélyülni ebben a témában. Két év után kineveztek a klinikára, és még alaposabban megismerhettem ezt a népbetegséget. Magyarországon 600 ezer cukorbeteget tartanak nyilván, de valós számuk 1 millió körül van. Ez ugyan általában azonnal nem halálos betegség, de roppant nagy hatással van az életminőségre, ugyanis a cukorbetegség rengeteg szervi probléma okozója. Ezért is vagyunk közvetlen szakmai kapcsolatban például az Egyetemi Szemészeti és Fül-Orr-Gégészeti Klinikáival és más szakterületek kutatóival. Kezdettől fogva a betegség szövődményeit kutatom, elsősorban az idegrendszeri elváltozásokat. Jelenleg a sürgősségi, illetve a cukorbetegek ellátásáért felelős fekvő- és járóbeteg részleg egyik vezetője vagyok.

- Ez egy olyan betegség, mely sok esetben megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel, helyes életmóddal, de ha már megtörtént a baj, a tünetek enyhíthetők. Miben látja a megoldást: a propaganda, vagy a rendszeres szűrés szoríthatná vissza hatásosabban a cukorbetegséget?
- Mindkettőre fontos szerep hárul. Ha a táplálkozásunk és életmódunk megfelel a kívánalmaknak, akkor a 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető vagy kialakulása késleltethető. Ez azért is fontos, mert így a szövődmények sem alakulnak ki, vagy kevésbé súlyosak lesznek. A propaganda klasszikus változata helyett inkább az lenne célszerű, hogy ismert emberek, akik történetesen maguk is szenvednek ettől a betegségtől felhívják a közvélemény figyelmét arra, hogy milyen fontos a helyes táplálkozás és életmód.

Fiatal kora ellenére számtalan elismerés birtokosa, jónéhány szakmai szervezetben tölt be vezető szerepet. A teljesség igénye nélkül említene ezek közül néhányat?
- Tagja vagyok többek között a Magyar Gasztroenterológiai, a Magyar Belgyógyász és a Magyar Diabetes Társaságnak, valamint az Európai Diabetes Társaságnak. 2002-ben beválasztottak a „Magasvérnyomás Cukorbetegségben" elnevezésű európai munkacsoportba. Számos hazai és nemzetközi konferencián üléselnökként veszek részt. Tudományos kutatómunkám eredményeként 2004. júniusában megvédtem  a „PhD" fokozatot, s ugyanebben az évben nekem adományozták az Európai Diabeteses Neuropathia Munkacsoport (NEURODIAB) éves kutatói díját. Tavaly elnyertem a Magyar Tudományos Akadémia három éves Bolyai János Kutatói Ösztöndíját.

Szincsok György


Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player