- Amikor Ön gimnáziumba járt, még egészen más volt az iskolarendszer, a politikai rendszer, sõt az orvos szakma is. Hogyan emlékszik vissza erre az idõszakra?
- Budapesten, a Mátyás Király Gimnáziumba jártam, amely a Várban, a Halászbástya alatt volt. Bár családomban sok ügyvéd volt, én, fejembe vettem, hogy orvos leszek. Pestre nem vettek fel, ezért elmentem Belgrádba, ahol két nagybátyám élt. Elvégeztem két évet, de akkor jött a háború.
Mielõtt a nĂ©metek elkezdtĂ©k volna bombázni Belgrádot, a magyar követsĂ©g Ă©rtesĂtett a közelgõ veszĂ©lyrõl, Ă©s a követsĂ©g munkatársainak nagy rĂ©szĂ©vel egyĂĽtt mĂ©g aznap elhagytam a szerb fõvárost.
- A háború mégsem törte meg a tanulmányait, hiszen beiratkozott a jogi egyetemre.
- Igen, bár a Pázmány PĂ©ter Tudományegyetemen államtudományi doktori diplomát szereztem, mĂ©gsem adtam fel a remĂ©nyt, hogy orvos legyek. A háborĂş után, 1945-ben Szegeden elismertĂ©k a Belgrádban teljesĂtett kĂ©t Ă©vemet, Ăgy 1949-ben orvosi diplomával a zsebemben kezdhettem el a SZOTE I. sz. Belklinikáján dolgozni, vagyis több mint 55 Ă©ve járok nap, mint nap ebbe az Ă©pĂĽletbe.
- A belgyógyászat óriási terület, amelyen belül rövidesen meg kellett találnia azt a kicsi szeletet, amelynek a specialistájává akart válni.
- Már hallgató koromban diákköri munkát végeztem, a klinikán Hetényi Géza professzor azt a feladatot adta, hogy foglalkozzam a gyomorsavval és a fekélybetegséggel, majd késõbb ehhez kapcsolódóan a klinikán létrehozott fekélybeteg osztályra osztott be.
- A fekĂ©ly nĂ©pbetegsĂ©gnek számĂtott abban az idõben. Ma, mintha kevesebbet hallanánk errõl a betegsĂ©grõl.
- SzerencsĂ©re vannak olyan gyĂłgyszereink, melyek segĂtsĂ©gĂ©vel, nagy biztonsággal tudjuk gyĂłgyĂtani ezt a betegsĂ©get, sõt azt is meg tudjuk akadályozni, hogy egy embernek Ă©letĂ©ben többször is kiĂşjuljon a fekĂ©lye. Ennek ellenĂ©re ez a betegsĂ©g mind a mai napig sok fejtörĂ©st okoz a kutatĂłknak. A gyomorban Ă©s a vĂ©konybĂ©lben sok hormon kĂ©pzõdik, Ă©s, ha ezekkel valami problĂ©ma adĂłdik, ez kĂłros eltĂ©rĂ©sek kiindulĂłpontja lehet. A kandidátusi tĂ©mám mĂ©gis a gyomorsavhiány volt, mert HetĂ©nyi professzor ezt a feladatot jelölte ki nekem.
- Ez már az 50-es évek közepe. Gondolom a történelem viharai a klinika életét. sem hagyták érintetlenül.
- Pont a kandidátusi vĂ©dĂ©semet trĂ©fálta meg egy kissĂ© a törtĂ©nelem, hiszen ennek idõpontját 1956. oktĂłber 24-Ă©re tĂ»ztĂ©k ki az AkadĂ©mián. A 23-i esemĂ©nyek ismeretĂ©ben megkĂ©rdeztem HetĂ©nyi professzort, hogy most mi legyen? Ă• felhĂvta az AkadĂ©miát, Ă©s megkĂ©rdezte, menjĂĽnk-e Pestre. A vonal tĂşloldalán csak annyit mondtak: MegõrĂĽltek maguk?
- Gondolom, a késõbbiekben azért pótolták a kandidátusi védést.
- Igen, a következõ Ă©v tavaszán megtörtĂ©nt ez is, igaz, az ajtĂłban egy gĂ©ppisztolyos katona állt, aki feladatául kapta biztosĂtani az összejövetel politikamentessĂ©gĂ©t. Három Ă©vvel kĂ©sõbb már docens voltam, de ekkor a klinikát már Julesz MiklĂłs vezette. MeghatározĂł Ă©lmĂ©ny volt számomra 1967-68-ban az egyĂ©ves párizsi tanulmányutam, ahol a világ egyik legjobb gasztroenterolĂłgus kutatĂł-belgyĂłgyászával dolgozhattam egyĂĽtt. 1970-tõl már a SZOTE II. sz. Belklinikáját vezettem, amelynek korábbi igazgatĂłja Nyugatra disszidált. Julesz professzor halála után aztán 1973-ban visszatĂ©rtem ide, Ă©s vezettem az intĂ©zmĂ©nyt 1991-ig, nyugdĂjba vonulásomig.
- AzĂłta is igen aktĂv, Ă©s nap, mint nap bejár az irodájába.
- Igen, de a fehĂ©r köpenyemet a szögre akasztottam, azĂłta orvosi munkát nem vĂ©gzek. A Magyar BelgyĂłgyász Társaság elnöke voltam 1994-ig, sõt ugyanebben az Ă©vben a BelgyĂłgyász Világkongresszus elnökĂ©nek is megválasztottak. Nagy becsben tartom HetĂ©nyi EmlĂ©kĂ©rmemet (1961), a Markusovszky DĂjaimat (1963, 1967), a SzegedĂ©rt AlapĂtvány fõdĂját (2001) Ă©s az AkadĂ©mia Eötvös JĂłzsef EmlĂ©kĂ©rmĂ©t.
- VĂ©gĂĽl, egy Szegeden igazán aktuális kĂ©rdĂ©st hadd tegyek fel önnek! Mint az emĂ©sztõszervek nemzetközi hĂrĂ» kutatĂłja hogyan vĂ©lekedik arrĂłl a nĂ©pi hiedelemrõl, hogy az Anna vĂz fogyasztása jĂłt tesz az emĂ©sztĂ©snek?
- NĂ©zze, Ă©n nem vizsgáltam az Anna vĂz hatását, de egy tĂ©ny: 15 Ă©ve csapvizet nem iszom, csak szegedi Anna vizet.
Szincsok György
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!