HĂrfolyam |
---|
14:42
| 14:41
| 14:40
| 14:38
| 14:36
| 13:44
|
| |
Ruszt JĂłzsef bĂbora
Pavlovits MiklĂłs
2005 August 11, Thursday
Nem is tudom pontosan hĂĄny Ă©ves volt a közelmĂșltban elhunyt Ruszt JĂłzsef szĂnhĂĄzrendezĂ”. MegtudakolhatnĂĄm, de a konkrĂ©t lexikon oldalak lapozgatĂĄsĂĄval nem tennĂ©nk bölcsebbĂ© az emlĂ©kezĂ©s bizonytalan sejtĂ©seit. A lĂ©nyeg szĂ©toszlik az idĂ”ben e szĂnhĂĄzhoz, szĂnjĂĄtszĂĄshoz, szĂnpadhoz reflexeiben, sejtjeiben kötĂ”dĂ”, mĂĄs kontextusban szinte nem is Ă©rtelmezhetĂ” szemĂ©lyisĂ©grĂ”l.
|
ĂletmĂ»vĂ©rĂ”l vĂĄrhatĂłan majd sorra jelennek meg az emlĂ©kezĂ©sek, elemzĂ©sek - többnyire olyanokĂ©, akik csak közvetve talĂĄlkoztak Ă©letmĂ»vĂ©vel. RendezĂ©seinek többsĂ©gĂ©t nem Ă”rzi mozgĂłkĂ©p felvĂ©tel. RĂłla beszĂ©lve Ăłhatatlanul felbukkan Szeged neve. Ăm az a helysĂ©g, amely nevĂ©vel vĂ©gleg összekötĂ”dik, a vĂĄros, ahol mĂ©ltĂł ceremĂłniĂĄk között, mĂ©ltĂłkĂ©ppen temettĂ©k, Zalaegerszeg. Az, ahovĂĄ innen menekĂŒlt. Ahol a valĂłban abszolĂșt semmibĂ”l teremtett mĂĄig Ă©rvĂ©nyes szĂnhĂĄzat. Olyat, amilyen azĂłta sincs mifelĂ©nk, PorlĂłdon, - bĂĄrmennyire is bĂŒszkĂ©lkedjen direktorunk. AkibĂ”l a fĂ”iskola tojĂĄshĂ©jait lehĂĄntva KecskemĂ©ten Ă©ppen Ă” teremtett egyetlen villanĂĄs alatt ĂĄtĂŒtĂ” erejĂ» Hamletet. A boszorkĂĄnyseprĂ»n lovaglĂł Ă©s himnuszos vesszĂ”vel jeleskedĂ” SzĂ©khelyi JĂłzsef, Ă©ppen Ășgy Ruszt termetvĂ©ny, mint napjaink szĂnhĂĄzi elitjĂ©nek szĂĄmos szentje, vagy bolondja szerte a szakmĂĄban. Hogy a nevezett viszi e tovĂĄbb a mester eredeti tanĂtĂĄsait? HĂĄt... errĂ”l megoszlanak a szakĂ©rtĂ”i vĂ©lemĂ©nyek. Szegedi Ă©vek, ĂșjraindulĂĄsok Ă©s kötelezĂ” kudarcok többször is szerepelnek Ruszt JĂłzsef Ă©letmĂ»vĂ©ben. BarĂĄtai mindig csodĂĄltĂĄk: mi volt az, amely az elsĂ” megalĂĄztatĂĄsok utĂĄn Ășjra visszahozta ide, a Tiszapartra? Ahol valljuk be, nem talĂĄlt otthonra. A Ruszt-i szĂnhĂĄznak Szegeden nem teremtĂ”dött nĂ©zĂ”közönsĂ©ge. Avagy a mindig is viszolyogtatĂł helybĂ©li kultĂșr-hatalom Ă©s silĂĄnysĂĄgkoncentrĂĄciĂł alkalmasint mindig bĂrt annyi munĂciĂłval, hogy ellehetetlenĂtse? Ez is egy lehetsĂ©ges vĂĄlasz a kĂ©rdĂ©sre. SzomorĂș tĂ©ny, de se neki, se korszerĂ» szĂnhĂĄzĂĄnak többszöri nekifutĂĄsra sem lett maradĂĄsa Szegeden. Mint ahogy Imre ZoltĂĄn is kĂ©tszer prĂłbĂĄlt szerencsĂ©t. A mondhatni, a PĂĄl IstvĂĄn szĂnpadĂĄn nevelkedett szegedi közönsĂ©g a hetvenes Ă©vek hazai szĂnhĂĄzi forradalmainak Ă©veiben KaposvĂĄrra, Szolnokra Ă©s KecskemĂ©tre jĂĄrt korszerĂ» produkciĂłkat nĂ©zni. A, modern szĂnhĂĄz/szĂnjĂĄtszĂĄs hĂvĂ”i, akĂĄr csak ma, akkor sem nem szĂĄmlĂĄltattak elegendĂ” tömeget az operett/opera vĂĄros operett hatalmassĂĄgainak Ă©s kedvelĂ”inek ellenĂ©ben. A hetvenes Ă©vek vidĂ©ki szĂnhĂĄzteremtĂ”k nagy triĂĄsza, ZsĂĄmbĂ©ki GĂĄbor, SzĂ©kely GĂĄbor Ă©s Ruszt JĂłzsef tĂĄrsulatai azĂ©rt vĂĄltoztattĂĄk zarĂĄndokhellyĂ© „vidĂ©ki" vĂĄrosaik szĂnhĂĄzĂĄt, mert esztĂ©tikĂĄjukban, gondolkodĂĄsukban bizony erĂ”teljesen mĂĄsrĂłl beszĂ©ltek, egyĂŒtteseiket mĂĄs alapokon szerveztĂ©k, mint ez elvĂĄrt volt. KĂŒlönös tekintettel a fĂ”vĂĄrosi szĂnhĂĄzakra. MegkockĂĄztathatĂł: ezek a szĂnhĂĄzak a lĂ©tezĂ” legszabadabb gondolatisĂĄgot Ă©s mĂ»vĂ©sz erĂ”t sugĂĄroztĂĄk azokban az Ă©vekben a MagyarorszĂĄgon. A szĂnhĂĄz azĂłta sem volt annyira izgalmas Ă©s korszerĂ», mint ezekben az Ă©vekben MagyarorszĂĄgon. KaposvĂĄr - KecskemĂ©t - Szolnok addig jelentĂ©ktelen tĂĄrsulatai EurĂłpa szĂnjĂĄtszĂĄsĂĄnak Ă©lvonalĂĄba kerĂŒlt. A szegedi nagyszĂnhĂĄzi produkciĂłkat viszont nem igazĂĄn jegyzik mai magyar szĂnjĂĄtszĂĄs rangos esemĂ©nyei között. Pedig a kisebbsĂ©gi közönsĂ©g, amely a Ruszt-i szĂnhĂĄzĂ©rt rajongott, most is itt Ă©l a vĂĄrosban. Nyaranta meg is talĂĄlja a hivatkozott esztĂ©tikai eszmĂ©nyeket. A kĂsĂ©rleti szellem, az elkötelezett mondanivalĂł, a közös beavatĂĄsi szertartĂĄs, az ensemble jĂĄtĂ©kszervezĂ”dĂ©s, a kĂŒldetĂ©ssel bĂrĂł „szegĂ©ny szĂnhĂĄzak" valĂłsĂĄglĂĄtĂĄsa csupĂĄn a MASZK EgyesĂŒlet Ă©s Balogh JĂłzsef ĂĄltal szervezett Szabad SzĂnhĂĄzak NyĂĄri FesztivĂĄlja produkciĂłi között tĂ»nik föl a szegedi rĂ©gi zsinagĂłgĂĄban - a hivatalosok enyhe lenĂ©zĂ” mosolya kĂsĂ©retĂ©ben. Ezek a itteni eszmĂ©ny-idolok a Ruszt fĂ©le szĂnjĂĄtszĂĄs szĂłtĂĄrĂĄbĂłl valĂłk. Annak ellenĂ©re, hogy a mai generĂĄciĂł mĂĄr aligha töltekezhet a több mint negyedszĂĄzaddal ezelĂ”tti, angol, orosz, lengyel, olasz szĂnhĂĄz legjobb rendezĂ”ivel egy idĂ”ben kibontakozott magyar forradalom levegĂ”jĂ©bĂ”l. NanĂĄ, hogy legfiatalabbak Ășjra ezekhez a szĂnhĂĄztörtĂ©neti alapigazsĂĄgokhoz nyĂșlnak vissza. A Ruszt-i tĂ©zisek megvalĂłsulĂĄsainak emlĂ©kezetes produkciĂłi nem Szegeden jöttek lĂ©tre. A DionĂ»zoszi szertartĂĄs kegyetlen rĂtusa Euripides: BacchĂĄnsnĂ”k, a hatalmi jĂĄtĂ©kok termĂ©szetrajza NĂ©meth LĂĄszlĂł: VII Gergely a törtĂ©nelem emberi tablĂłinak megjelenĂtĂ©se Solohov-Ruszt: Csendes Don, utolsĂł rendezĂ©sekĂ©nt Az ember tragĂ©diĂĄja, az ensemble tĂĄrsulati produkciĂł klasszicizmusa Racine: Berenice, vagy SĂŒtĂ” AnmdrĂĄs Suzai menyegzĂ”je ... AztĂĄn meg a Shakespeare kirĂĄlydrĂĄmĂĄk, vĂgjĂĄtĂ©kok, tragĂ©diĂĄk iskola-elĂ”adĂĄsai a vĂ©gzet emberi törvĂ©nyeirĂ”l minden mennyisĂ©gben, - az ErzsĂ©bet kori szĂnhĂĄz barbĂĄr pĂ©ldĂĄzatakĂ©nt. BeszĂ©lĂŒnk, beszĂ©lgetĂŒnk Ruszt rĂ©gi barĂĄtai arrĂłl, amit immĂĄr csak mi tudunk: rĂ©gi prĂłbĂĄkrĂłl, darabelemzĂ©sekrĂ”l, elĂ”adĂĄsokon felszikrĂĄzĂł feszĂŒltsĂ©gekrĂ”l. A kirĂĄlyi / hatalmi bĂbor kelmĂ©k kettĂ”s jelentĂ©sĂ©rĂ”l, a szĂ”nyegek, fĂŒggönyök jelzĂ©srendszerĂ©rĂ”l, a mindig ĂĄtĂŒtĂ” erejĂ», pontos ihletĂ©sĂ» zenĂ©krĂ”l, szĂnpadi helyzetek, szituĂĄciĂłk Ă©s darabelemzĂ©sek pontossĂĄgĂĄrĂłl. A rendezĂ”i instrukciĂłkhoz csatolt lĂ©lektani mĂ©lysĂ©gĂ» magyarĂĄzatokrĂłl: miĂ©rt jön lĂ©tre egy kĂ©zfogĂĄs, egy tĂ”rdöfĂ©s, egy ölelĂ©s, vagy taszĂtĂĄs. KecskemĂ©ten, Budapesten, Zalaegerszegen - Ă©s Szegeden. A szĂnpadi szertartĂĄs kollektĂv sugĂĄrzĂĄsa este, a szĂnhĂĄzi klub „mĂ©lylĂ©lektana" Ă©jszaka, a prĂłbĂĄk közössĂ©gei dĂ©lelĂ”ttönkĂ©nt... A Ruszt-i tĂĄrsulatok tagjai ennek az Ă©letmĂłdnak voltak foglyai. Kevesen tudtĂĄk kivonni magukat hatĂĄsuk alĂłl - olykor mĂ©g olyan nagy kvalitĂĄsĂș „sztĂĄrokat" is ideĂ©rtve, mint GĂĄbor MiklĂłs vagy Vass Ăva.  Ruszt mester klasszikus nagy elĂ”adĂĄsainak emlĂ©kei gyorsan halvĂĄnyulnak. De hĂĄt ez a szĂnhĂĄz lĂ©nyege. Ott Ă©s akkor zokogĂĄsi kĂ©nyszer a nĂ©zĂ”tĂ©ren Ă©s a dĂszletek között, - kĂ©sĂ”bb a felszabadult lĂ©legzetvĂ©tel. AztĂĄn meg a fakult vĂĄszonlenyomatok az Ă©vek fĂ©rcelĂ”dĂ©sĂ©ben. Ăs a semmi. Â
|
|
|
Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!