TĂĄjhĂĄz nyĂ­lt DoroszlĂłn

A falu jeles napjĂĄnak, MĂĄria kegyhelye ünnepĂŠnek alkalmĂĄbĂłl, Kisboldogasszony tiszteletĂŠre ĂŠs a Magyar Millennium jegyĂŠben DoroszlĂłn pĂŠnteken megnyĂ­lt a rĂŠgĂłta ĂĄhĂ­tott tĂĄjhĂĄz, Nyugat-BĂĄcska hiteles ĂŠpĂ­tĂŠszeti ĂŠs nĂŠprajzi emlĂŠke. A mĂĄsfĂŠl ĂŠvszĂĄzada ĂŠpült hĂĄz tĂĄgas portĂĄjĂĄt nemcsak az ünneplőbe öltözött doroszlĂłiak töltöttĂŠk be, hanem a mĂĄsnapi szentkĂşti bĂşcsĂşra a VajdasĂĄg különböző helysĂŠgeiből ĂŠrkező csoportok is, hogy lĂĄssĂĄk, hogyan mentette meg gazdag mĂşltjĂĄnak egy rĂŠszĂŠt a falu, amely jövőre ünnepli a letelepedĂŠs 250. ĂŠvfordulĂłjĂĄt.

SzerencsĂŠt hoz az ĂşjsĂĄg
SzentkĂşt utca (Zarko Zrenjanin u.) 54.
- Az 1990-es ĂŠvek elejĂŠn Nagy IstvĂĄnnal több alkalommal is rendeztünk DoroszlĂłn hagyomĂĄnyĂĄpolĂł gyermektĂĄbort. Sokat jĂĄrtunk akkor a faluban, s lĂĄttuk azt a tömĂŠrdek anyagot, amit szinte kötelessĂŠg, ha nem is tovĂĄbbĂŠltetni, de legalĂĄbb megőrizni, tudatosĂ­tani, összegyűjteni, bemutatni - mondja Raj RozĂĄlia nĂŠprajzkutatĂł. Akkor született az elhatĂĄrozĂĄs, hogy tĂĄjhĂĄzat kell lĂŠtesĂ­teni. SzerencsĂŠnk is volt, ugyanis a slingelt zsebkendőkből kiĂĄllĂ­tĂĄst rendeztünk a szabadkai VĂĄrosi MĂşzeumban, ĂŠs az erről szĂłlĂł tudĂłsĂ­tĂĄs a Magyar SzĂłnak köszönhetően eljutott AusztrĂĄliĂĄba. Az ott ĂŠlő, doroszlĂłi születĂŠsű Renic KistamĂĄs Katalin elolvasta, a következő nyĂĄron hazalĂĄtogatott, fölkeresett bennünket, ĂŠs sokat beszĂŠlgettünk. Elmondtuk neki a tervünket, s harmadik tĂĄrsunkkĂĄ vĂĄlt ebben a szĂĄndĂŠkban. KĂŠsőbb tĂĄrstulajdonosa is lett ennek a mi csalĂĄdi hĂĄzunknak, s közös elhatĂĄrozĂĄssal döntöttünk Ăşgy, hogy tĂĄjhĂĄzat hozunk lĂŠtre belőle. Az ĂĄtalakĂ­tĂĄshoz szüksĂŠges pĂŠnz ebben az esetben nem volt nagyon sok. A csalĂĄdom összefogĂĄsĂĄnak, s annak köszönhetően, hogy a jĂł barĂĄtok, az ismerősök, a kultĂşra pĂĄrtolĂłi több napot dolgoztak, a gombosiak pĂŠldĂĄul jöttek meszelni, ĂŠs kĂŠsőbb is jöttek segĂ­teni, ugyanĂ­gy az ĂşjvidĂŠkiek, a becseiek - ki ne felejtsek senkit! -, az a sok jĂł barĂĄt, akinek ügye, hogy a doroszlĂłi tĂĄjhĂĄz lĂŠtrejöjjön. TermĂŠszetesen elsősorban a doroszlĂłiak voltak nagy-nagy segĂ­tsĂŠgünkre, s köszönet illeti a helyi közössĂŠg tanĂĄcsĂĄt ĂŠs annak elnökĂŠt is. Az anyagi bĂĄzis tulajdonkĂŠppen az AusztrĂĄliĂĄban ĂŠlő magyaroktĂłl jött, tovĂĄbbĂĄ amennyit csak Katica csalĂĄdja ĂŠs az ĂŠn csalĂĄdom is megengedhetett magĂĄnak, ide fektette be.

Üzenet haza - 20 000 kilomĂŠterről
Renic KistamĂĄs Katalin nem tudott rĂŠszt venni az ünnepsĂŠgen, a testvĂŠreknek, barĂĄtoknak, szomszĂŠdoknak Sydneyből küldött levelĂŠt az unokatestvĂŠre, Szigeti FerencnĂŠ KistamĂĄs Etelka olvasta fel. Földijei közül sokan meghatĂłdtak e sorok hallatĂĄn: „Minden nĂŠp, amely meg tudott maradni a nĂŠpek ĂŠs civilizĂĄciĂłk harcĂĄban, amelyet nem sodort el az idő, a sors, őrzi magĂĄban sajĂĄt eredetĂŠt. Nekem ott, DoroszlĂłn kezdődött el az eredetem. Ott vetettĂŠk meg lĂĄbukat, ott telepedtek le őseim. Ott lĂĄttĂĄk legkĂŠkebbnek az eget ĂŠs legfeketĂŠbbnek a földet, ĂŠs ott volt legotthonosabb a tĂĄj. Biztosan gondoltak rĂĄm, biztosan tudtĂĄk, hogy ott, a Mosztonga partjĂĄn nekem is fog majd tetszeni. Nekem is volt egy ĂĄlmom, DoroszlĂłnak is volt egy nagyon rĂŠgi mentĂŠsi vĂĄgya, hogy legyen egy hĂĄz, amelyben össze lehet gyűjteni mindazt, ami doroszlĂłi volt ĂŠs maradt - egy tĂĄjhĂĄz, vagy tĂĄjmĂşzeum, ahol a mĂşltat a jelenben lehetne lĂĄtni, ahol DoroszlĂłt meg lehet mutatni DoroszlĂłnak ĂŠs a vilĂĄgnak. Innen, a hĂşszezer kilomĂŠteres tĂĄvolsĂĄgbĂłl visszatekintve lĂĄtom, hiszem ĂŠs ĂŠrzem, hogy azokat az ĂŠrtĂŠkes kincseket, amiben ĂŠn születtem, amit elődeinktől örököltünk, ĂĄt kell menteni a jövő nemzedĂŠknek. MĂşltunk nĂŠlkül, emlĂŠkeink, hagyomĂĄnyaink, mesĂŠink, nĂłtĂĄink, tĂĄncaink nĂŠlkül mĂĄr nem teljesen egĂŠsz ember az ember. Ezek az ĂŠrtĂŠkek nem ismernek tĂĄvolsĂĄgot, nem ismernek hatĂĄrokat. Most Ăşgy tűnik, ĂŠrdemes volt ĂĄlmodozni, ĂŠs könnyes szemmel felĂŠbredni, mert ĂĄlmaink valĂłsĂĄggĂĄ vĂĄltak.”

Szakmai elismerĂŠs
- Az Ăşjkori, tehĂĄt a nyolc-tĂ­z generĂĄciĂłs magyar falu, DoroszlĂł 21. szĂĄzad elejĂŠre megmaradt ĂŠpĂ­tĂŠszeti ĂŠs tĂĄrgyi, szellemi ĂŠs vallĂĄsi kultĂşrĂĄjĂĄnak a bemutatĂłjĂĄn vettünk rĂŠszt. Jogos büszkesĂŠggel mutathatjĂĄk meg a helyben megőrzött ĂŠs helyreĂĄllĂ­tott műemlĂŠk jellegű, nĂŠpi ĂŠpĂ­tĂŠszeti ĂŠrtĂŠkeket is hordozĂł gazdahĂĄzat, amelyben hasznĂĄlati ĂŠs gazdasĂĄgi tĂĄrgyegyütteseket, ĂŠletmĂłdot jelző ĂĄllandĂł nĂŠprajzi kiĂĄllĂ­tĂĄst is lĂĄthatunk – mondja KecskĂŠs PĂŠter, a szentendrei SzabadtĂŠri NĂŠprajzi MĂşzeum muzeolĂłgusa, aki szakmai ĂŠrtĂŠkelĂŠst tartott. – A doroszlĂłi tĂĄjhĂĄz a falu legrĂŠgibb utcĂĄjĂĄban, a SzentkĂşt utcĂĄban ĂĄll egy szalagtelken. Sikerült megtalĂĄlni azt a mĂĄsodik katonai felmĂŠrĂŠst 1853-bĂłl, amelyen ez a telek mĂĄr lakott telekkĂŠnt volt bejegyezve, tehĂĄt legkĂŠsőbb 1853 körül ĂŠpült ez a lakĂłhĂĄz. A vert falĂş hĂĄz beosztĂĄsa a következő: szoba – konyha – szoba – kamra - kamra, tovĂĄbbĂĄ hozzĂĄĂŠpĂ­tett fĂŠszer ĂŠs istĂĄllĂł. Az utcafrontra ĂŠpült hĂĄzzal szemben a 20. szĂĄzad elejĂŠn ĂŠpült nyĂĄri konyha ĂŠs lĂĄncos kĂşt talĂĄlhatĂł. Az udvari oldalrĂłl, a kamrĂĄbĂłl nyĂ­lik falĂŠpcsős lejĂĄrattal a hĂĄtsĂł szoba alatt egy borospince, ez tĂŠglĂĄval boltozott. Ugyancsak a kamrĂĄbĂłl lehet feljutni lĂŠtrĂĄn a gabonatĂĄrolĂĄsra szolgĂĄlĂł padlĂĄstĂŠrbe. Az ĂŠpület minden helyisĂŠge döngölt föld padlĂłjĂş, a szarufĂĄs gerendĂĄs fedĂŠlszĂŠket ĂŠs a keresztgerendĂĄzatot a hĂĄz teljes hosszĂĄban mestergerenda tartja. A födĂŠm tapasztott nĂĄdszőnyegből ĂĄll. Az eredeti tetőfedĂŠs felvert nĂĄdbĂłl kĂŠszült, amit vĂĄgott cserĂŠpre cserĂŠltek az 1950-es ĂŠvek elejĂŠn. Az utcai egyenes oromfal sĂĄrgatĂŠglĂĄra cserĂŠlĂŠse is valĂłszĂ­nűleg a hĂŠjazatcserĂŠvel függött össze. A kĂŠt szobĂĄt eredetileg kĂŠt kĂ­vülfűtős banyakemence fűtötte, aminek a füstjĂŠt teljes szabadkĂŠmĂŠny hĂşzta ki. 1937-ben az első szoba kemencĂŠje helyben kĂŠszült belülfűtős barna cserĂŠpkĂĄlyhĂĄt ĂĄllĂ­tottak. A konyhĂĄba a rĂŠgi tüzelő ĂŠs füstölőpadka mellĂŠ vasplatnis rakott tűzhelyet ĂŠpĂ­tettek. A hĂĄz helyreĂĄllĂ­tĂĄsakor a bontĂĄs nyomai ĂŠs az ĂŠpĂ­tĂŠszeti felmĂŠrĂŠsek alapjĂĄn hitelesen került visszaĂŠpĂ­tĂŠsre a keskeny oldalpadkĂĄs, nĂŠgyzetes kalapĂş kemence ĂŠs a hozzĂĄ tartozĂł fĂŠl szabad kĂŠmĂŠny. Az 1930-as ĂŠveknek felelnek meg a helyisĂŠgek funkciĂłi ĂŠs a berendezĂŠsük is. TehĂĄt most mĂĄr azt az alaprajzi elrendezĂŠst mondhatjuk, hogy tisztaszoba – konyha – lakĂłszoba - mindenes kamra - boroskamra. Az itt alkalmazott ĂŠpĂ­tĂŠszeti ĂŠs műemlĂŠkvĂŠdelmi, tovĂĄbbĂĄ nĂŠprajzi ĂŠs muzeolĂłgiai elvek szinkronitĂĄsĂĄt követve igyekeztünk elkerülni az archaizĂĄlĂĄst ĂŠs a modernizĂĄlĂĄst is, tehĂĄt egy bizonyos ĂŠpĂ­tĂŠszetet ĂŠs ĂŠletmĂłdot kifejező kort akartunk megragadni ĂŠs bemutatni. A berendezĂŠsi tĂĄrgyakkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a 19. szĂĄzadi generĂĄciĂłkhoz tartozĂł megbecsült, ĂŠrtĂŠkesnek tartott tĂĄrgyak is bekerültek az enteriőrbe. Így lĂĄthatĂł a mĂŠlyĂ­tett faragĂĄsĂş, komĂĄromi tĂ­pusĂş festett lĂĄda a 19. szĂĄzad elejĂŠről, a falusi faragĂłspecialista ĂĄltal kĂŠszĂ­tett szĂŠkek a 19. szĂĄzad közepĂŠről, de bekerült az amerikĂĄs lĂĄda is. A textilanyag, tehĂĄt a felvetett ĂĄgyak, függönyök stb. mind a tiszta-, mind pedig a lakĂłszobĂĄban a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş közti időszak, a magĂĄt megmutatĂł mĂłdossĂĄgot kifejező mentalitĂĄst adja, ĂŠs ez az Ăşjbarokk berendezĂŠs - nemcsak a sajĂĄt vĂŠlemĂŠnyemet mondom, hanem a nĂŠprajzos kollĂŠgĂĄĂŠkĂŠt is - a nĂŠprajzi muzeolĂłgia egyik jelentős teljesĂ­tmĂŠnye. Szakmai ĂŠs emberi elismerĂŠsemet nemcsak a szentendrei SzabadtĂŠri NĂŠprajzi MĂşzeum munkatĂĄrsakĂŠnt, hanem a budapesti NĂŠprajzi MĂşzeum ĂŠs a budapesti Magyar MűvelődĂŠsi IntĂŠzet nevĂŠben is kifejezhetem a tĂĄjhĂĄz lĂŠtrehozĂłinak.

Az elődökre emlĂŠkezve
 - A MĂłricz Zsigmond Magyar MűvelődĂŠsi Egyesület keretĂŠben működő hagyomĂĄnyőrző nĂŠpi tĂĄncegyüttes, a fĂşvĂłszenekar ĂŠs a vegyes kĂłrus mellett mostantĂłl immĂĄr a pĂŠldĂĄsan berendezett tĂĄjhĂĄz is emlĂŠkeztet bennünket nagyszüleink ĂŠletformĂĄjĂĄra, ĂŠs arra, hogy hovĂĄ is tartozunk. Hogy nem feledkezünk meg őseinkről, azt a hagyomĂĄnyok ĂĄpolĂĄsĂĄval, a rĂŠgisĂŠgek megőrzĂŠsĂŠvel kĂ­vĂĄnjuk igazolni - mondja HollĂł RĂłbert, a doroszlĂłi helyi közössĂŠg tanĂĄcselnöke, aki csalĂĄdostĂłl kivette rĂŠszĂŠt a tĂĄjhĂĄz megteremtĂŠsĂŠből, s aki nem titkolja örömĂŠt, hogy a falu nĂŠpĂŠnek összefogĂĄsĂĄval ilyen szĂŠp lĂŠtesĂ­tmĂŠnnyel gazdagodtak.

- Az anyagot sok ĂŠven ĂĄt gyűjtöttük - mesĂŠli Nagy IstvĂĄn nĂŠprajzkutatĂł. - Amikor tavaly nyĂĄron KistamĂĄs Katalin hazalĂĄtogatott AusztrĂĄliĂĄbĂłl, valĂłsĂĄgos falujĂĄrĂĄst vĂŠgeztünk, elmentünk mindenkihez, aki hajlandĂłsĂĄgot mutatott, hogy ad valamilyen darabot a tĂĄjhĂĄzba. Sokan felkerestek bennünket, s ahogy közeledett a megnyitĂĄs, mind több ĂŠs több anyag gyűlt össze. A vĂĄlogatĂĄsnak ĂŠs a tĂĄjhĂĄz beĂĄllĂ­tĂĄsĂĄnak az volt az alapja ĂŠs előzmĂŠnye, hogy ĂŠveken ĂĄt bejĂĄrtuk a hasonlĂł lĂŠtesĂ­tmĂŠnyeket itthon ĂŠs MagyarorszĂĄgon, főleg a szentendrei skanzenben, ötleteket gyűjtöttünk, s hosszĂş elmĂŠlkedĂŠsek utĂĄn rendeztük be vĂŠgre a mi tĂĄjhĂĄzunkat ezen az eredeti rĂŠgi parasztportĂĄn. Fontos mĂŠg elmondani, hogy az udvar vĂŠgĂŠben befejezĂŠs előtt ĂĄll egy emeletes hĂĄz. Ebben lakik majd a gondnok, ami azt jelenti, hogy ĂĄllandĂłan lĂĄtogathatĂł lesz a tĂĄjhĂĄz. Terveink szerint az Ăşj hĂĄzban egĂŠsz ĂŠven ĂĄt egy nĂŠprajzi, nĂŠpművĂŠszeti, kulturĂĄlis műhely működik majd. AmĂ­g a gondnok nem költözik be, addig a 063-84-23-797-es telefonszĂĄmon jelenthetik be a lĂĄtogatĂĄsukat a vidĂŠkről ĂŠrkezők, ĂŠs tĂĄrt kapu vĂĄrja majd őket.

- DoroszlĂł immĂĄr nemcsak a csodĂĄlatos nĂŠpviseletĂŠről, messze földön hĂ­res slingelĂŠsĂŠről, szĂŠpsĂŠges nĂŠpdalairĂłl, ĂŠrtĂŠkes tĂĄncairĂłl, ismert nĂŠpszokĂĄsairĂłl ĂŠs nĂŠpi gazdĂĄlkodĂĄsĂĄrĂłl lesz nevezetes, hanem ĂŠpĂ­tĂŠszeti ĂŠs lakĂĄshagyomĂĄnyĂĄrĂłl, erről a most megnyĂ­lĂł tĂĄjhĂĄzrĂłl is - mondta megnyitĂłbeszĂŠdĂŠben dr. Silling IstvĂĄn, egyetemi docens, nĂŠprajzkutatĂł. - Ez a mĂşzeum egyedülĂĄllĂł pĂŠldĂĄja a lĂŠlek hazavĂĄgyĂłdĂĄsĂĄnak, otthonkeresĂŠsĂŠnek ĂŠs a gyökerek megbecsülĂŠsĂŠnek. SzĂŠp emlĂŠkmű mindazok előtt, akik bĂĄrmi oknĂĄl fogva is elmentek, el kellett menniük a szülőföldről. A szülőfalu ĂŠltető forrĂĄsai, mint lĂĄthatĂł, visszahĂ­vjĂĄk ezeket az embereket haza, egy kicsit a szĂ­vet ĂŠs a lelket megmelegĂ­teni. Ahogy ĂŠvente visszajĂĄr dĂŠlvidĂŠki katolikus hĂ­vőközössĂŠgünk a doroszlĂłi SegĂ­tő SzűzanyĂĄhoz, megköszönni az o egĂŠsz ĂŠvi hathatĂłs közbenjĂĄrĂĄsĂĄt ĂŠs gondviselĂŠsĂŠt mindannyiunkĂŠrt, Ăşgy jönnek majd - remĂŠlem - a doroszlĂłiak is, itthoniak ĂŠs hazalĂĄtogatĂłk ebbe a tĂĄjhĂĄzba. Gyönyörködni, emlĂŠkezni, tanulni ĂŠs erőt merĂ­teni. És nemcsak ok, hanem a VajdasĂĄgban ĂŠlő többi honfitĂĄrsunk is. Ha elődeink generĂĄciĂłkon ĂĄt fel tudtak nőni, szeretni, ĂŠlni ĂŠs meghalni e hajlĂŠkban, az ilyen hajlĂŠkokban, akkor talĂĄn mi is megtanulunk a mai doroszlĂłi, kupuszinai, topolyai, moholi, szabadkai, tordai, magyarittabei ĂŠs mĂĄs, de itthoni otthonainkban megmaradni. Itthon, a szülőföldön.

Kartag NĂĄndor
2001. szeptember 15.

CsalĂĄdi Kör