- Sokféle szerepet énekeltem már, sokszor az utolsó pillanatban, afféle Jolly Jokerként kellett beugranom. Gyakran lépek fel koncertszerű előadásokon is, bár a színpadon otthonosabban érzem magam, mert nagyobb lehetőségem van a színészi eszközök használatára. Könnyebb így megjeleníteni a figurát.
Nem vagyok egy tipikus Wagner-énekesnő, de Vénusz szerepét is énekeltem már a Tannhäuserben. Imádom az operetteket is, a Bál a Savoyban című revűoperettben Madeleine-t alakítottam, a Marica grófnőben a címszereplőt, a Denevérben Adélt, és sorolhatnám tovább.
Hogyan tanul új szerepet?
- Otthon zongorával kétszer-háromszor átnézem a zenei anyagot, utána megyek korrepeticióra. Általában beszerzek egy jó lemezfelvételt is, mert annak segítségével könnyebben memorizálok. Ezek után következhetnek csak a színpadi próbák.
Gregor Józseftől hallottam, szereti önt a koncertjeire magával vinni, mert a legváratlanabb felkérés esetén is készen áll az éneklésre...
- Talán annak köszönhető, hogy mindennap énekelek, állandóan készenlétben vagyok. Akkor is gyakorolok, ha épp aznap nincs fellépésem.
Ebben a szezonban előbb Gilda, majd Manon Lescaut szerepében mutatkozott be...
- Korábban nem énekeltem még Manont, de jól ismertem a darabot, hiszen kezdőként, kórustagként részt vettem a korábbi produkcióban. Most látom csak, hogy mennyire összetett, nehéz ez a szerep. Egy teljes női sorsot be kell mutatnom: az ifjúságtól a korai halálig, a majdnem apácaságtól a sok férfiig, a szegénységtől a hihetetlen gazdagságig, a boldogtalanságtól a forró szerelemig.
Mitől szimpatikus Manon?
- Kedves, bájos és gyermekien ártatlan marad mindvégig. Mindent abban a pillanatban akar élvezni, amikor hozzájut. Imádja a pompát, a gazdagságot, a csillogást, ugyanakkor Des Grieux-őt is. Mindent egyszerre szeretne megkapni. Talán azért fogadjuk ma is szívesen a történetét, mert sok minden megesik vele, amiről mi legfeljebb csak regényeket olvasva ábrándozunk: milyen jó lenne egy csodálatos kastélyban élni és egy elsöprő szerelemmel találkozni. A szerelmet általában nem úgy éljük meg, mint Manon a színpadon, holott valójában ugyanolyan óriási érzelmekre vágyunk, mint amilyeneket Puccini muzsikája megfogalmaz.
Sokféle szerepet énekelt az elmúlt években, azokhoz képest mennyire nehéz Manon szólama?
-Énekeltem már nehezebbet is, például az Aidát vagy a Pillangókisasszonyt. Manon szólamának nehézségét az adja, hogy döntően a középlágéban fekszik, ugyanakkor az érzelmi kötöréseknél vannak komoly magasságok, amelyeket szintén el kell tudni énekelni. De nemcsak hangilag, színészileg is roppant nehéz megfogalmazni a figura sokszínűségét. Sokat dolgoztam már együtt a rendezővel, Angyal Máriával, aki ezért nagyon jól ismeri a reakcióimat, ami óriási segítség volt a feszültséggel terhes próbaidőszakban. Ennyi év után én is érettebb művész lettem, ma már fél szavakból is értjük egymást.
Gyimesi Kálmán 35 éves énekesi jubileumán Gildát is énekelte a Rigolettóban...
- Kálmánhoz régi barátság fűz. Kislány voltam még, amikor eldöntöttem, hogy minden áron énekes akarok lenni. Sokat jártam ifjúsági koncertekre, ahol gyakran hallottam őt énekelni. Egyszer odamentem hozzá: szeretnék nála tanulni. Azt mondta, még túl fiatal vagyok, néhány év múlva jelentkezzek. Gimnazista koromtól kezdve azután éveken át nála tanultam, tulajdonképpen ő indított el a pályán. A Rigoletto fantasztikusan jó szerepe, a mostani két jubileumi előadásra mint régi tanítványát, megkért, legyek ismét a partnere. Gilda számomra határszerep, hiszen a szólam a lírai szoprán és a koloratúr szoprán hangfaj közötti hangot kíván. Nagyon megküszködtem érte, szerencsére mostanra a külföldi és a hazai sikeres bemutatkozások után elmúltak a kezdeti félelmeim. Egyre többet fedezek fel a zenéből, egyre bátrabban tudom énekelni és egyre több színnel merem játszani.
Ha tehetné, a következő évekre milyen szerepeket osztana önmagára?
- Szeretném újra elénekelni a Pillangókisasszonyt, nem találkoztam még a Bohémélet Mimijével, és nagyon sok olyan kedves vígoperai szerepem van, amit jó lenne minél többször énekelni.
Hollósi Zsolt
Fotó: Veréb Simon
Ez a cikk 1997.március 8. óta olvasható lapunkban.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!