Magyarság |
---|
(MTI) - Megkezdõdött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a 2014 a külhoni magyar felsõsök éve nevû programjának kárpát-medencei bemutató körútja. A program részleteit Répás Zsuzsanna, a szaktárca nemzetpolitikáért felelõs helyettes ... |  |
|  |
|  |
|  |
|  |
|
MTI hírek |
---|
 | Külföld |
|  | Magyarország |
|  | EU |
|  | Külföld |
|  | Sport |
|  | Tudomány |
|  | Külföld |
|  | Sport |
|  | Egészségügy |
|  | Labdarúgás |
|  | Bûnügy |
|  | Baleset |
| |
Gulyás: óriási elõrelépés, hogy négy év alatt közel 600 ezren élnek a kedvezményes honosítással
MTI
2014 March 06, Thursday
(MTI) - A Fidesz frakcióvezetõ-helyettese szerint óriási elõrelépés, hogy négy év alatt várhatóan közel 600 ezren élnek a kedvezményes honosítás lehetõségével.
|
(MTI) - A Fidesz frakcióvezetõ-helyettese szerint óriási elõrelépés, hogy négy év alatt várhatóan közel 600 ezren élnek a kedvezményes honosítás lehetõségével.
Errõl a kormánypárti politikus a Nemzetstratégiai Intézet konferenciáján beszélt csütörtökön a fõvárosban. A fideszes országgyûlési képviselõ rámutatott: 2004. december 5-e mélypontja után a sebek begyógyulása és egy nyugodtabb, több konszenzussal járó idõszak következett el. A kettõs állampolgárságról szóló népszavazás eredménye ugyanakkor következmény volt, és az okok jóval messzebbre vezethetõk vissza - fejtette ki. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetõ-helyettese a történelmi elõzményeket felidézve kiemelte: a térségben a magyar kommunizmus volt az egyetlen, ami internacionalista volt. A környezõ "mesterséges államok" arra törekedtek, hogy legyen saját nemzetképük, de nálunk a magyar nemzet, vagy az elcsatolt területeken élõk sorsával kapcsolatos kérdésekrõl még beszélni sem lehetett. Nemzetpolitika nem létezett, és a rendszerváltás után sem jött létre konszenzus e téren - összegezte. Hozzátette: ezért juthattunk el a kettõs állampolgárságról szóló népszavazás eredményéig. Ez ugyanakkor a nemzetet szembesítette a saját magához való viszonyával, és 2010 után még azok a politikai erõk is kénytelenek voltak szembesülni ennek a döntésnek az irtózatos felelõsségével, akik annak idején a nemre buzdítottak, s a nemzeti, és egyedül helyes állásponttal szemben határozták meg politikai álláspontjukat. Gulyás Gergely a jelenlegi kormány intézkedéseirõl szólva idézte az új alaptörvényt, amely többek között rögzíti: Magyarország felelõsséget visel a határain kívül élõ magyarok sorsáért, támogatja a magyarságuk megõrzésére irányuló törekvéseket. Emlékeztetett, hogy lehetõvé vált a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzése. Az, hogy közel 600 ezren élnek négy év alatt ezzel a lehetõséggel, óriási elõrelépés - állapította meg, hozzátéve: helyes lépés volt a választójog kiterjesztése is. Jelen formájában elsõsorban szimbolikus a külhoni magyarok részvétele a voksoláson. A szabályozás azt mutatja, hogy egységes a magyar nemzet, de ez döntõ csak egy nagyon kiegyensúlyozott választási eredménynél lehetne - rögzítette. A frakcióvezetõ-helyettes nagyon fontosnak nevezte még a trianoni emléktörvényt, amely elõször közelít abból az irányból a trianoni tragédiához, hogy hogyan lehet a történteket a magunk javára fordítani. Kiemelte: reméli, hogy a mostani négy évre úgy fognak majd emlékezni, amikor olyan alkotmányos alapokat sikerült meghatározni, amelyeket a következõ kormányok - függetlenül attól, hogy jobb-, vagy baloldaliak - irányadónak tekintenek. Szász Jenõ, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntõjében az átfogó nemzetstratégia fontosságát hangsúlyozta. Fontos, hogy tudományosan is megértessék a közvéleménnyel, õk nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Olyan nemzeti közösség, amely élni akar - fogalmazott az elnök. Szász Jenõ felhívta a figyelmet a környezõ államokban élõ magyarság egyre nagyobb mértékû népességfogyására, és jelezte: az intézet Kárpát Haza programjának a célja, hogy erõs, élni akaró nemzeti közösségeket teremtsenek. Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke arról beszélt, hogy a magyar kultúra az ami összetartja ezt a világnemzetet. 15 millió magyar, vagy magyar kultúrán nevelkedett ember él a világban - fogalmazott. Uniós keretek között gondolkodni kell azon, hogy a kisebbségi sorban élõ magyarokat a környezõ államokban milyen jogok illeti meg - rögzítette az MTA volt elnöke, hozzátéve: nem elég kulturális autonómiáról beszélni, hanem a területirõl is szót kell ejteni. A 21. században a személyes jogok mellett a kulturális és területi autonómia szolgálja a stabil és biztonságos Európa megteremtését - mutatott rá.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!