| Tudomány |
|---|
(MTI) - Forradalmasíthatja a sebészetet egy új eljárás, amelyben százszázalékos selyembõl készült csavarokat használtak törések rögzítéséhez - ismertette a BBC News. |  |
| |
| |
| |
| |
|
| MTI hírek |
|---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
|
|
|
A Föld legõsibb darabja egy apró, 4,4 milliárd éves cirkonkristály
MTI
2014 February 24, Monday
(MTI) - A Föld eddig ismert legõsibb darabja lehet egy apró, 4,4 milliárd éves cirkonkristály - állapították meg kétféle kormeghatározási módszer segítségével amerikai geológusok.
|
(MTI) - A Föld eddig ismert legõsibb darabja lehet egy apró, 4,4 milliárd éves cirkonkristály - állapították meg kétféle kormeghatározási módszer segítségével amerikai geológusok.
A nyugat-ausztráliai juhfarmon felfedezett parányi kõ arra utal, hogy a Föld kérge nem sokkal a bolygó keletkezése után alakulhatott ki, az apró kristály ennek lehetett egy darabja - idézi a Wisconsini Egyetem portálja a kutatóknak a Nature Geoscience címû tudományos lapban megjelent tanulmányát.
A cirkonszemcsét 2001-ben vonták ki a Jack Hills-hegység egy sziklájából. Mérete az emberi hajszál átmérõjének körülbelül kétszerese, olyan apró, hogy szabad szemmel épphogy látható - magyarázta John Valley, a Wisconsini Egyetem geológusa, a kutatócsoport vezetõje.
A cirkonkristályok a Föld legõsibb ismert ásványai. A geológusok kitûnõ "memóriájuk" miatt tartják nagy becsben õket: fiatalabb kõzetek közé zárva igen ellenállóak, kémiai összetételük változatlan marad korszakokon át.
A Jack Hills-i cirkonszemcsék több mint négymilliárd évesek, ám legidõsebb darabjuk koráról a felfedezés óta vitatkoznak a tudósok. Elõször a hagyományos, széles körben elfogadott módszerrel állapították meg a korát: a radioaktív elemek lebomlásán alapuló eljárással.
Egyes tudósok azonban kételkedtek abban, hogy ezen az úton helyes eredményt kaphattak, ezért most az új kutatás a tomográfia módszerével a kristály egyes ólomatomjainak tömegét is meghatározta, ezzel igazolták, hogy a cirkonszemcse valóban 4,4 milliárd éves.
Az eredmény azt a teóriát támasztja alá, hogy a Föld kérge és köpenye az eddig véltnél sokkal korábban hûlt le és szilárdult meg. A Föld 4,5 milliárd éve izzó, olvadt kõzetekbõl álló bolygóként jött létre, és az új kutatás szerint már viszonylag rövid idõvel, százmillió évvel késõbb szilárd kérge alakult ki.
A Föld történetének ezt a korai korszakát a pokol ógörög istenérõl hádészi kornak nevezték el, mert úgy vélték, a meteorok bombázta, izzó kõzetek borította bolygón alvilági körülmények uralkodtak.
Valley elmondta: eredményük a "korán lehûlt Föld" elméletét támasztja alá, mely szerint 4,3 milliárd éve a hõmérséklet már olyan alacsony volt, hogy akár óceánok is létezhettek, sõt talán már élet is volt.
"Semmi sem bizonyítja, hogy létezett élet, de azt sem, hogy nem létezett, viszont semmi ok azt feltételezni, hogy ne létezett volna" - magyarázta a geológus.
Az elsõ, élet nyomát bizonyító kövület, a sztromatolit, amely egy õsi baktérium nyomát õrzi, 3,4 milliárd éves.
|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!