(MTI) - Rákkeltõ lehet a túl sok állati fehérje a középkorúaknál egy nagy létszámú amerikai kutatás szerint.
Ha a kevés állati eredetû fehérjét fogyasztó középkorúakhoz hasonlították a hasonló korú, sok húst és tejterméket evõ személyeket, az derült ki, hogy az utóbbiaknál négyszer nagyobb a rák kockázata - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztõ portál a Cell Metabolism címû szaklapban frissen megjelent tanulmányt.
Nemcsak a rák, hanem az idõ elõtti halál kockázata is megnõtt azoknál a középkorúaknál, akik magas állatifehérje-tartalmú étrenden éltek: 74 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen ok következtében, mint a kevés állati eredetû élelmet fogyasztó, hasonló korúak. A cukorbetegség okozta halál esélye is többszöröse volt az elsõ csoportban, mint a másodikban.
Korábban sosem mutattak még ki egyértelmû összefüggést a magas állatifehérje-tartalmú étrend és a halálozás kockázata között. A legfrissebb kutatás azonban a felnõttkort nem egyetlen szakasznak tekintette, mint a korábbi vizsgálatok, hanem azt vette alapul, hogyan változik a szervezet az évek múlásával.
Azt az eredményt kapták, hogy ami az egyik életkorban jó, az akár káros is lehet más idõszakban. A fehérje befolyásolja az IGF-1 növekedési hormont, mely a szervezet fejlõdésében játszik szerepet, azonban összefüggésbe hozták a rákkockázattal is.
Az IGF-1 szintje drámaian zuhan 65 éves kor után, ez pedig gyengeséghez és izomveszteséghez vezet. A tanulmány kimutatta, hogy a középkorúaknál igen ártalmas a sok állati fehérje, 65 év felett azonban védõ szerepe van: azokat az idõseket, akik fehérjegazdag étrenden éltek, kevésbé sújtották a betegségek.
Eileen Crimmins, a tanulmány egyik szerzõje, a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) gerontológusa elmondta: a középkorúaknak a rák és a korai halálozás megelõzésére hasznos a kevés állati fehérjét tartalmazó étrend, melynek szerepe van az IGF-1 hormon és talán az inzulin szintjét szabályozó folyamatban, viszont idõsebb korban éppen a sok állati fehérje óv meg a legyengüléstõl.
A növényi, például a hüvelyesekbõl származó fehérjének nincs rákkeltõ hatása, ugyanakkor a szénhidrát- és a zsírbevitel korlátozása nincs hatással a rák és az idõ elõtti halál kockázatára, tehát a fõ bûnös az állati fehérje - derült ki a tanulmányból.
A kutatás adatai alapján a középkorúaknak naponta testsúlykilogrammonként 0,8 gramm fehérjét, azaz egy 60 kilogrammos személynek napi 45-50 gramm, lehetõség szerint növényi eredetû fehérjét kellene fogyasztania - magyarázta Valter Longo, a kutatás vezetõje, az USC gerontológusa.
A magas fehérjetartalmú étrend a kutatás szerint az, amikor a kalóriabevitel legalább 20 százalékát (állati vagy növényi eredetû) fehérje biztosítja. Közepes fehérjetartalmúnak azt tekintik, ha az arány 19-10 százalék közé esik, 10 százalék alatt alacsony fehérjetartalmú az étrend.
A kutatás 6318, 50 év feletti résztvevõjét úgy választották ki, hogy etnikuma, egészégi állapota és iskolázottsága alapján reprezentálják az amerikai népességet. Kalóriabevitelüknek átlagosan 16 százalékát tette ki a fehérje.
A vizsgálat résztvevõi közül azoknál, akik közepes mennyiségû fehérjét fogyasztottak, még mindig háromszor akkora volt a rák kockázata, mint a kevés fehérjén élõknél. A fehérjebevitel közepesrõl alacsonyra váltása 21 százalékkal csökkentette az idõ elõtti halál esélyét.
Longo így összegezte a kutatás tanulságait: "Élete során szinte mindenkinél megjelennek a rákos vagy rákmegelõzõ állapotú sejtek, kérdés, hogy elszaporodnak-e. Úgy tûnik, a fehérjebevitel erõsen befolyásolja ezt."
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!