(MTI) - Eddig csupán hatan jelentkeztek, hogy visszakérik a jogos tulajdonukat a náci rezsimnek dolgozó mûkereskedõ, Hildebrand Gurlitt több mint ezer képbõl álló hagyatékából - olvasható a
www.gurlitt.info oldalon, amelyet a mĂ»kereskedõ fia, Cornelius Gurlitt Ă©s jogi kĂ©pviselõi indĂtottak hĂ©tfõn.
    Az informáciĂłs honlapot azzal a szándĂ©kkal kĂ©szĂtettĂ©k, hogy teret nyissanak a kĂ©t Ă©ve lefoglalt gyĂ»jtemĂ©ny körĂĽli ĂĽgyek megvitatására, lehetõsĂ©get adjanak visszaszolgáltatási igĂ©nyek benyĂşjtására Ă©s tájĂ©koztassanak a jogi háttĂ©rrõl.
    Cornelius Gurlitt kĂ©pviselõinek hĂ©tfõi közlemĂ©nye szerint a jelentkezõk eddig elõterjesztett igĂ©nyei alapján megállapĂthatĂł, hogy az 1280 alkotásbĂłl állĂł, egymilliárd eurĂł Ă©rtĂ©kĂ»re becsĂĽlt gyĂ»jtemĂ©ny legfeljebb 3 százalĂ©kárĂłl feltĂ©telezhetõ, hogy a nácik rablással, erõszakkal, zsarolással szereztĂ©k meg az eredeti tulajdonostĂłl.
    A gyĂ»jtemĂ©nyt állami megbĂzásbĂłl vizsgálĂł nemzetközi szakĂ©rtõi munkacsoport viszont más következtetĂ©sre jutott. Eddigi vizsgálatai alapján 593 kĂ©prõl feltĂ©telezhetõ, hogy a nácik által rabolt mĂ»kincsek kategĂłriájába tartozik.
    Cornelius Gurlitt kĂ©pviselõi hangsĂşlyozták, hogy megbĂzĂłjuk ragaszkodik az apjátĂłl örökölt gyĂ»jtemĂ©nyhez, a hatĂłságoknak pedig a jogszabályokbĂłl fakadĂłan az lenne a dolguk, hogy valamennyi kĂ©pet visszaadják neki. Ebben az esetben Cornelius Gurlitt mĂ©ltányos megoldásra törekedve hajlandĂł eleget tenni valamennyi megalapozott követelĂ©snek, annak ellenĂ©re is, hogy a tulajdonjog Ă©rvĂ©nyesĂtĂ©sĂ©re vonatkozĂł elĂ©vĂĽlĂ©si szabályok miatt semmilyen törvĂ©ny nem kötelezi õt a nácik által rabolt mĂ»kincsek kategĂłriájába tartozĂł kĂ©pek visszaszolgáltatására - olvashatĂł a közlemĂ©nyben.
    Cornelius Gurlitt mindig is abban a meggyõzõdésben élt, hogy az apjától örökölt képek többsége az úgynevezett elfajzott mûvészet kategóriájába tartozó alkotás, ami azt jelenti, hogy a nácik nem magánszemélyektõl, hanem közgyûjteményekbõl kobozták el õket, majd az államtól szabályszerû adásvételi vagy csereszerzõdéssel kerültek az apja tulajdonába. Arról pedig nem tudott, hogy elvétve olyan mûtárgyak is vannak a gyûjteményben, amelyeket a nácik által rabolt alkotások közé lehet sorolni - olvasható a www.gurlitt.info oldalon.
    A gyĂ»jtemĂ©nyt 2012 februárjában találták a bajor hatĂłságok Hildebrand Gurlitt 81 Ă©ves fiának mĂĽncheni lakásában egy adĂłcsalás gyanĂşja miatt indĂtott eljárás során. A mĂ»kincsfogásrĂłl csak tavaly novemberben tájĂ©koztatták a nyilvánosságot, miután az ĂĽgy kiszivárgott a sajtĂłhoz.
    A nĂ©met kormány sĂşlyos bĂrálatokat kapott belföldrõl Ă©s kĂĽlföldrõl is az ĂĽgy titkos kezelĂ©se miatt. A berlini vezetĂ©s a kritika hatására döntött a szakĂ©rtõi munkacsoport felállĂtásárĂłl. ArrĂłl is határoztak, hogy a gyanĂşs származásĂş alkotások fĂ©nykĂ©pĂ©t Ă©s fõ adatait közzĂ©teszik az elveszett kulturális javak koordináciĂłs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de cĂmen mĂ»ködõ portálján.
    A nemzetközi kutatĂłcsoport szerint 303 kĂ©p jogos tulajdonosa kĂ©tsĂ©gtelenĂĽl a Gurlitt-család. További 384 alkotásrĂłl megállapĂtották, hogy a nácik által elfajzottnak bĂ©lyegzett mĂ»vĂ©szet termĂ©ke.
    Hildebrand Gurlitt a nácik megbĂzásábĂłl egyebek mellett mĂ»tárgyak kĂĽlföldi Ă©rtĂ©kesĂtĂ©sĂ©vel foglalkozott, a propagandaminisztĂ©riumban összegyĂ»jtött elfajzott mĂ»veket árulta devizáért. Sok kĂ©pet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztĂ©riumtĂłl. 1940-ben pĂ©ldául 4 ezer svájci frankot fizetett 200 alkotásĂ©rt. A darabonkĂ©nt csupán 20 frankĂ©rt megszerzett kĂ©pek között volt festmĂ©ny Pablo PicassĂłtĂłl Ă©s Marc ChagalltĂłl. Az 1956-ban meghalt mĂ»kereskedõ fiánál talált gyĂ»jtemĂ©nybõl eddig ismeretlen mestermĂ»vek is elõkerĂĽltek, köztĂĽk egy Chagall-kĂ©p.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!