(MTI) - Az Ukrajnában lezajlott legutóbbi fejlemények is világosan mutatják, hogy mekkora szerencse volt Közép- és Kelet-Európa negyedszázaddal ezelõtti fordulatainak békés mivolta - mondta csütörtökön Londonban a német kancellár.
Angela Merkel a brit parlament két házának képviselõi elõtt németül elmondott beszédében kijelentette: a közép- és kelet-európai átalakulás a bizonyosság arra, hogy Európában lehetséges a jó irányú változás. Ennek tudata azonban felelõsséget ró a mai politikusnemzedékre is, mivel ha a folyamat elakad, akkor nagyon gyorsan vissza is fordulhat - hangsúlyozta.
Merkel csütörtöki beszéde történelmi jelentõségû volt, mivel a brit parlament rendkívül ritkán invitál külföldi politikusokat felszólalásra. A német egyesítés óta Angela Merkel az elsõ német kancellár, aki e megtiszteltetésben részesült. A német kormányfõk közül legutóbb Willy Brandt szólhatott a két kamara tagjaihoz 1970-ben, amikor Nagy-Britannia még nem volt tagja az akkori Európai Gazdasági Közösségnek.
Csütörtöki beszédében Merkel kijelentette, hogy Európának segítenie kell Ukrajna és más olyan országok népein is, amelyekben védelemre szorul a törvényesség és a szabadság.
Hozzátette: az Európai Uniónak magának is politikai reformokra van szüksége ahhoz, hogy megvédhesse az általa garantált szabadságjogokat.
A Westminster Hall Királyi Galériájában elmondott beszédében a német kancellár hangsúlyozta, hogy az EU politikai arculatának reformjára a véleménynyilvánítás, a vallás és a sajtó szabadsága, valamint a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tõke szabad mozgását biztosító négy uniós alapjog védelme végett van szükség.
Merkel szerint e szabadságjogok együttes érvényesülése a demokrácia és a jólét kulcsfontosságú elõfeltétele.
A belsõ határok nélküli Európa az európai egyesítés egyik legnagyobb vívmánya. A tagállamok közötti mozgásszabadság megõrzéséhez és lakossági elfogadtatásához azonban fel kell tárni és ki kell javítani a hibákat is - mondta a német kancellár, alig burkolt utalással azokra a vitákra, amelyek az uniós munkavállalók bevándorlásával kapcsolatban folyik London és Brüsszel között.
Merkel ugyanakkor már beszéde elején hangsúlyozta: csalódást kell okoznia mindazoknak, akik azt várták, hogy felszólalásában ígéretet tesz az összes brit kívánságot kielégítõ, az európai felépítményt alapjaiban átformáló reformokra.
A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az utóbbi hónapokban sorra jelentette be az EU-polgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli munkaerõ-áramlás korlátozását is követeli.
David Cameron brit kormányfõ néhány hete a Financial Timesban részletesen is ismertette London követeléseit. Cameron szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU "központi, ám nem minden feltétel nélküli" alapelveként ismeri el a munkaerõ szabad áramlását. London követelései között szerepel, hogy az új EU-tagállamok egy fõre jutó jövedelme elérjen egy bizonyos szintet, mielõtt teljesen szabaddá válik polgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban.
A brit kormány népszavazást is ki akar írni arról, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e.
Csütörtöki londoni beszédében Merkel ugyanakkor kijelentette: a London által is követelt reformokra csak akkor van esély, ha Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unión belül tudja hallatni hangját.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!