Külföld |
---|
(MTI) - Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének horvát tagja szerint az országban folyó tüntetések nem számítanak államcsínynek, inkább arról van szó, hogy "már akkora volt a nyomás a bosnyák fazékban, hogy lerepült a fedõ".
A szarajevói | |
|
MTI hírek |
---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
| |
Boszniai tüntetések - Szakértõ: a politikai elit elvesztette legitimitását
MTI
2014 February 12, Wednesday
(MTI) - Az elmúlt napok tüntetései a Bosznia-hercegovinai Föderációban azt mutatják, hogy a politikai elit elvesztette legitimitását - közölte Huszka Beáta, a Magyar Külügyi Intézet tudományos fõmunkatársa kedden az MTI érdeklõdésére. ...
|
(MTI) - Az elmúlt napok tüntetései a Bosznia-hercegovinai Föderációban azt mutatják, hogy a politikai elit elvesztette legitimitását - közölte Huszka Beáta, a Magyar Külügyi Intézet tudományos fõmunkatársa kedden az MTI érdeklõdésére. Az azonban kérdéses a szakértõ szerint, hogy ez milyen politikai változást hozhat, és lesznek-e elõre hozott választások.
Kiemelte: a jelenlegi tüntetések oka a politikai vezetõkkel szembeni általános elégedetlenség és a gazdasági kilátástalanság, amely "az etnikai vétó által gúzsba kötött, rendkívül széttagolt intézményi struktúra" eredménye. (A Bosznia-hercegovinai Föderáció Bosznia-Hercegovina állam nagyobbik, az ország területének több mint felét magában foglaló szövetségi egysége. A másik entitás a Szerb Köztársaság.) A tüntetéshullám Tuzlából indult, ahol több gyár elbocsátott munkásai vonultak utcára a kétes privatizációs ügyletek felülvizsgálatát követelve, miután a gyárak a tönk szélére kerültek. Tehát a közvetlen kiváltó ok a szegénység és a frusztráció volt amiatt, hogy évek óta semmilyen elõrelépés sem történik az országban - vélekedett. Megjegyezte: már a korábbi években is voltak Tuzlában tiltakozások a munkahelyek megszûnése és a környezetszennyezés miatt. Az elemzõ hangsúlyozta: a tüntetések elsõsorban a helyi vezetõkkel szembeni elégedetlenségrõl szólnak, nem véletlenül érték támadások fõleg a kantoni és városi önkormányzatok épületeit, bár Szarajevóban az elnökség épülete is célponttá vált. A szakértõ véleménye szerint a föderáció mûködésének nehézkessége nagyban hozzájárul azokhoz a szociális és gazdasági problémákhoz, amelyek az elégedetlenséget és a megmozdulásokat generálták. A legegyszerûbb hétköznapi ügyek is elakadhatnak a pártok és az intézmények alkudozásában, amit közvetlenül megéreznek az állampolgárok. Ugyanakkor nem a föderáció intézményi mûködése az oka a városi önkormányzatokban jellemzõ korrupciónak és rossz kormányzásnak. Huszka Beáta közölte: a föderáció 2006 óta politikai válságban van, ennek egyik következményeként mindeddig nem sikerült orvosolni azt a problémát, hogy a magas politikai posztok betöltésekor az alkotmány diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket. Bosznia-Hercegovina részben emiatt nem lehet EU-tagjelölt, és jelentõs uniós támogatásoktól esik el. A kutató kitért rá: többen megjegyezték, hogy a tiltakozásokon fõleg bosnyákok vettek részt, és a tüntetések elsõsorban a bosnyák többségû városokban voltak. Ennek ellenére a demonstrációknak semmiféle etnikai felhangjuk, üzenetük nem volt, vegyes etnikumú városokra is kiterjedtek, mint például Mostar vagy Brcko. A Szerb Köztársaság fõvárosában, Banja Lukában is több százan vettek részt az ottani szimpátiatüntetésen. A szakértõ úgy látja, hogy nemzetközi beavatkozásra remélhetõleg nem lesz szükség, "viszont az is szomorú lenne, ha a tüntetések lassan elcsendesednének, és megint semmi nem változna". Végre valami megmozdult a Bosznia-hercegovinai Föderációban, az embereknek elegük lett az etnikai alapon szervezõdött politikai elitbõl, amely megbénítja az országot - vélekedett. A tüntetõk nem etnikai csoportjuk nevében léptek fel, hanem munkásokként, állampolgárokként, gazdasági fejlõdést, munkahelyeket és normálisan mûködõ intézményeket sürgetve. Huszka Beáta szerint nagyon nehéz megjósolni, hogy mi lesz a tüntetések következménye. Az biztos, hogy a föderációban a politikai elit elvesztette legitimitását, több helyen lemondott a kanton vezetõsége, például Tuzlában és Szarajevóban. Viszont az más kérdés, hogy a történtek milyen politikai változást hozhatnak, lesznek-e elõre hozott választások, és ha igen, akkor azzal megújulna-e a politikai vezetés. A helyzetet nehezíti, hogy a tüntetõk mögött nem áll egységes politikai erõ, és egyelõre nem alkotnak egységes platformot sem - mutatott rá a szakértõ. A múlt kedden kirobbant és mintegy 30 boszniai várost érintõ tüntetésekben eddig több mint háromszázan sebesültek meg. A demonstrálók pénteken több kormányzati épületet, közöttük az államelnökséget is megtámadták és részben felgyújtották. A rendõrség sok helyen könnygázt, gumilövedéket és vízágyút vetett be a tömeg megfékezésére. A tüntetések következtében a tíz regionális kormányfõbõl négy lemondott, ahogy a boszniai rendõrfõnök is.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!