(MTI) - Barack Obama elnĂśk Ăşjabb szĂśvetsĂŠgi hivatalok vĂŠlemĂŠnyĂŠt vĂĄrja a kanadai Alberta tartomĂĄnytĂłl a MexikĂłi-ĂśbĂślig tervezett Keystone XL kĂľolajvezetĂŠk megĂŠpĂ­tĂŠsĂŠnek ĂźgyĂŠben - jelentette ki vasĂĄrnap Denis McDonough, a FehĂŠr HĂĄz kabinetfĂľnĂśke.

    Az elnÜki hivatal azutån nyilatkozott, hogy a washingtoni kßlßgyminisztÊrium pÊnteken 11 kÜtetes jelentÊst tett kÜzzÊ, amely arra a kÜvetkeztÊsre jutott, hogy a vezetÊk nem okoz majd jelentþsebb våltozåst sem a szÊndioxid-kibocsåtås, sem a klímavåltozås szempontjåból. Az ållåsfoglalås råmutatott, hogy a kanadai olajat - amelynek felhasznålåsa egyÊbkÊnt 17 szåzalÊkkal tÜbb ßveghåzhatåsú gåz kibocsåtåsåval jår, mint az åtlagos kþolajÊ - mindenkÊppen ki fogjåk termelni, Ês ha nem csþvezetÊken, akkor tovåbbra is vasúton juttatjåk el a finomítókhoz. Az ßgyben John Kerry kßlßgyminiszternek mÊg hivatalos javaslatot kell majd tennie az elnÜknek.
    McDonough szerint Obama azutån kívån dÜnteni majd az ßgyben, hogy megismerkedik majd a kÜrnyezetvÊdelmi ßgynÜksÊg, az energiaßgyi minisztÊrium Ês mås szÜvetsÊgi szervek ållåspontjåval is. A fehÊr håzi kabinetfþnÜk ugyanakkor, az NBC Ês a CBS tÊvÊcsatornåknak nyilatkozva nem nevezte meg az elnÜki dÜntÊs lehetsÊges idþpontjåt.
    A diplomåciai tårca pÊnteken hozta nyilvånossågra sajåt hivatalos vÊlemÊnyÊt. A Keystone XL tåmogatói - kÜztßk Bobby Jindal floridai kormånyzó - szerint a kßlßgyi ållåsfoglalås nyomån az elnÜk haladÊktalanul zÜld utat kellene adjon az ÊpítkezÊsnek. McDonough azonban råmutatott, hogy Barack Obamånak tovåbbra is kÜrnyezetvÊdelmi termÊszetÝ aggålyai vannak, Ês azt kívånja, hogy a politikai nyomåsgyakorlås helyett a szakemberek Êrvei dÜntsenek a kÊrdÊsben.
    Az olajvezetÊk megÊpítÊsÊt a calgaryi kÜzpontú TransCanada tårsasåg elþszÜr 2008-ban javasolta. Ezt az Obama-kormåny 2012 elejÊn elutasította, arra hivatkozva, hogy a kongresszus åltal szåmåra megszabott idþkeret nem tette lehetþvÊ a dÜntÊs megfelelþ hatåstanulmånyokkal való elþkÊszítÊsÊt. Ennek egyik oka az volt, hogy kÜrnyezetvÊdþk kifogåsokat fogalmaztak meg a vezetÊk nebraskai szakaszåval kapcsolatban.
    A TransCanada ezt kÜvetþen kettÊbontotta a projektet, Ês bejelentette, hogy megkezdi a vezetÊk Oklahoma ållam Ês a Mexikói-ÜbÜl kÜzÊ esþ 780 kilomÊteres szakaszånak ÊpítÊsÊt. Ehhez ugyanis - mivel a csþvezetÊk dÊli szakasza kizårólag az Egyesßlt Államok terßletÊn halad åt - nem szßksÊges a szÜvetsÊgi szentesítÊs.
    A TransCanada 2012 måjusåban újra kÊrelmezte a washingtoni kßlßgyminisztÊrium engedÊlyÊt a tårsasåg albertai olajhomok-mezþitþl a Mexikói-ÜbÜl tÊrsÊgÊnek finomítóiig vezetþ Keystone XL Êszaki szakaszånak megÊpítÊsÊre. Mivel az åtlÊpnÊ a kanadai-amerikai hatårt, a projekt nem valósítható meg az Egyesßlt Államok kormånyånak beleegyezÊse nÊlkßl.
    Az amerikai kßlßgyminisztÊrium tavaly mårciusban is kibocsåtott egy jelentÊst, amely szerint a kþolajvezetÊk megÊpítÊse nem okoz våltozåst a kÜrnyezetben a javasolt nyomvonalon, åm azzal szemben etikai kifogåsok merßltek fel. A csþvezetÊk pårtolói a hÊtvÊgÊn råmutattak, hogy a diplomåciai tårca Üt Êv alatt Üt tanulmånyt kÊszített.
    Tavaly januår vÊgÊn egyÊbkÊnt Dave Heineman nebraskai kormånyzó is jóvåhagyta a vezetÊk új nyomvonalåt. (Ezzel az ållammal kapcsolatban fogalmazódtak meg a legsúlyosabb kÜrnyezetvÊdelmi aggålyok a Keystone vezetÊk ßgyÊben.)
    A Keystone XL teljes hossza 2700 kilomÊter lesz, a vezetÊk megÊpítÊse pedig 7,6 milliård dollårba kerßl majd. A TransCanada abban bízik, hogy vÊgßl az 5,4 milliård dollåros dÊli szakasz is megÊpßlhet majd. A vezetÊk kapacitåsa napi 830 ezer hordó lesz, Ês jelentþsen csÜkkenti majd az Egyesßlt Államok fßggþsÊgÊt a tengerentúli kþolajtól.